A páromnak gyereke van és nehezen megy az elfogadás (beszélgetés)
Nagyon együtt érzek veled. Ugyanezen mentem keresztül 7 éve. A különbség annyi, hogy a gyerek akkor már 6 éves volt és "csak" 150 km-rel távolabb lakott. Én is nagyon rágörcsöltem úgy próbáltam nevelni ahogy én azt a legjobbnak gondoltam, de nem ment (rövid volt az idő, arra). Eléggé érdekes módon nevelték, eleinte semmit nem köszönt meg, nem köszönt ha bement valahová. Később ráhagytam,csak ami nagyon szükséges abból nem engedtem. A kislány nagyon tudja a mai napig nálunk mik a "játékszabályok".
A párommal aki azóta a férjem lett van 2 szép lányunk. A kislánynak az anyukája is újra férjhez ment és ott is van neki 2 testvére. Amikor kiborultam a viselkedése miatt mindig azzal nyugtattam magam, hogy a gyerek nem tehet róla. Nagyon nehéz neki (a szülei nem beszélnek egymással, és a volt feleség ott tartott be nekünk ahol csak lehetett). Nem foglalkoztunk vele jól éreztük magunkat a kislány szeret hozzánk jönni és így az anyukája is lenyugodott. A távolság miatt mi is ritkábban látjuk a gyereket.
Teljesen normális amit érzel, nincs amiért lelkifurdalásod legyen.
Most, hogy elviszi az anyuka a gyereket egy időre megoldódik a helyzet, ahogy nő a kislány szintúgy rendeződni fog a kapcsolatotok. Neki is borzasztóan nehéz ez az időszak, nem tudom mennyi ideje váltak a párodék, de képzeld el: az anyukája helyett egy idegen néni gondoskodik róla, aki ráadásul nem tudja őt elfogadni - a gyerekek ezt (is) érzik.
Nemrég olvastam egy nagyon jó szakkönyvet - hétköznapi nyelven írta a pszichológus, de mivel nem voltam érintett elfelejtettem a címét. Megkérdezem a barátnőmet, aki ajándékba vette egy hasonló helyzetben levő párnak (ott a férfinek lett hirtelen 2 kislánya).
Igen, annak idejen tenyleg nem voltunk ennyit külön. Sajnos mostmar mas a helyzet, es nalunk nem a könnyelmüseg miatt! Annyi szabink nincs amennyi itt az ovis szüneteket lefedne.
Az anya viszont itt eleg felelötlen, ki akarja vinni egy olyan orszagba ezt a kislanyt, ahol epp megy a - finoman szolva - hajcihö!
Úh, ez az egész elég gáz a kislány számára, ha belegondolok, milyen légkörben fog felnőni. Nem a törökökkel van bajom, hanem azzal, ami most ott zajlik péntek óta. És a párod helyében meg nem is biztos, hogy engedném, hogy odamenjen az anyjával.
Persze, ez rajtad nem segítene, mert te pont azt várod, hogy mikor viszik már el a kislányt, de személy szerint azt gondolom, hogy aki most akar oda visszaköltözni mint török és nem pedig most eljönni, az a fondamentalista iszlám híve, nem a modernebb verzióval szimpatizál. És így a párod helyében nem lennék biztos abban, hogy egy kislány ott biztonságban van. Értsd, most. Mert a múlt hétig még egész modernek voltak de azóta változtak a dolgok.
nyilván aláírta a papírokat, elengedte.
ha fontos lenne neki a gyereke, nem engedné.
ez nem a modern világ, ez hozzáállás kérdése.
sajnos ez a kicsi lány se az apjának, se az anyjának nem fontos.
...a kislány pedig magyar. Kiszakítva még a magyar környezetéből is.
És mikor hozzák haza" legközelebb??
igy van, en sem arra gondoltam hogy ök nem szeretnek, bocsi, rosszul fejeztem ki magam.
Az anyukat en sem ertem. Nekem most megy a lanyom a mamaekhoz 6 hetre nyaralni, ebböl 3mat mi is ott leszünk, 3 mat pedig csak velük lesz. De nekem mar most megszakad a szivem. ( A lanyom boldog hogy mehet:)
...igen, olvastalak :)
Én mégis ..szeretem a dolgokat jobban megismerni, mielőtt.