A kisfiam látja a szellemeket! Illetve, nekem is olyan furcsa érzéseim vannak! Várom, akiknek volt hasonló tapasztalata, vagy hisz ebben (beszélgetős fórum)

Sziasztok.

Lehet hogy ez nem pont idevágó téma,de történt egy érdekes dolog nálunk is.Még gyerekkoromban történt.Az apai nagypapánktól kaptunk 1 faliórát az 1972-es olimpiáról hozta nekünk ajándékba.Apu mindíg kicserélte az elemet mikor megállt.Egyik nap mondja neki anyu hogy megállt az óra cseréljen elemet.Kicserélte de nem ment tovább az óra,aznap este jött a telefon meghalt a papa:-((

Leírom egy másik élményem is. Anyósom nagyon beteg volt, végső stádium... este későn bent voltunk nála a kórházban, majd másnap amikor otthon voltam egyedül, akkor úgy éreztem hirtelen ott termett a szobában és éreztem a gondolatait. Eljött elbúcsúzni. Nem szavakat hallottam a fejemben, hanem gondolatokat éreztem, amit nem tudok másképpen megfogalmazni. Biztos voltam benne, hogy ott van, az egész nem tartott talán egy percig sem.

Délután mondta a férjem, hogy előző este mikor elmentünk tőle, nem sokkal később meghalt. Nem voltam meglepődve, hiszen tudtam. Az ilyen találkozás cseppet sem félelmetes, inkább megnyugtató.

Én most topikolok először, szóval az enyémeket - tőlem :D - nem olvashattad. Bár gondolom vannak hasonló élmények másoknál is!

A fehér gyertya segít az összezavarodott lelkeknek megnyugodni, és átsegíti ezáltal a túlvilágba. Mint egy kulcs :)

Naa akkor még összeszedegetek neked egy kettőt:

Egyszer majdnem fellökött engem egy kóbor lélek... Mentem, még általános iskolás voltam, és az utcán nekemjött valaki, azaz az iskolatáskámnak, hátrafordultam, de nem volt ott senki... Biztos ő is sietett valahova :)

Legutóbb eltűnt egy arkötőm (ami "egyenkarkötő a barátommal, én csináltam) és mondtam páromnak, hogy nincsen sehol, pedig tudom, hogy hova tettem legutóbb... Megnéztük jópár helyen.. Nem volt sehol.. MOndtam páromnak, hogy hagyjuk, és úgyis visszaadják nekem (szerencsére ő hisz nekem, nem néz hülyének, mondjuk együtt is tapasztaltunk már hasonlót ezen kívül, leírom mindjárt) pár napra rá előkerült hirtelen, kicsit bekönnyeztem, amikor mondta a barátom, hogy ott kb 3x is megnézte és eddig nem volt ott... na igen :)

A másik, amit barátom is tapasztalt, csak mi voltunk otthon, bezsélgettünk, és egyszer csak végiggurult a konyhaajtó előtt a kutyám labdája(akkor éppen sétáltatták a kutyimat..) csak rámnézett kérdően én meg csak megvontam a vállamat, ez mindennapos dolog :D

Hugomra is egyszer a frászt hoztam, amikor reggel elmeséltem neki hogy mit álmodtam, majd este közöltem vele, hogy minden megtörtént, amiket álmodtam, tanuk is vannak rá :D

Olvasgatlak benneteket,hiszek is nektek, viszont Dejavum-van, ezeket a történeteket leírtátok már többször is? Mintha már olvastam volna őket régebben is.

És valaki írta a fehér gyertyát.az minek kell?

Szia!

Úristen a hideg rázott ahogy olvastam!

Igen tudni kell kezelni ezeket a dolgokat, vagy bele bolondul az ember.

Sziasztok!

Teljesen természetes, hogy a kisfiad látja a nem evilági alakokat - minden kisgyerek látja, ugyanis nekik még nincsen kifejlődve a társadalmilag elfogadott "jó", ők nyersen látják a dolgokat, ők még látnak. Vannak emberek, akik nyitottak, fejlett a 6. érzékük, így nekik megmarad ez a képesség felnőtt korra is. Miért lenne lehetetlen, hogy a szellemünk megmarad? Ha belegondolnak a szkeptikusok, mivel hihetetlenebb az, mint hogy egy ember még életében, a testében mozok? Hiszen mi is csak ANYAG vagyunk... Mégis élünk, érzünk, mozgunk.... A testi lét leteltével az érzéseink miért ne maradhatnának meg? Ezért is ragadnak meg a hirtelen - vagy erőszakos halálban elhunytak, valamint azok, akiknek elintézetlen ügyük maradt...

Én is tapasztaltam számtalan ilyen dolgot.. Bár mostanában próbálom kizárni az életemből, de most valahogy mégis úgy érzem, valami közeleg, hogy nekem ismát ezzel kell foglalkoznom. Na de majd kiderül.

Elmesélek egy két élményemet..

A legelsők már kiskoromban jelenkeztek.. MIndig is féltem egyedül, a sötétben (ezt kb 3 hónapja sikerült leküzdeni... Pedig ma töltöttem be a 21. életévemet.. :) ) Nagyon sokszor éreztem úgy, hogy valaki van a szobában, zajok, lépésnyomok, magától mozogtak a dolgok, ha eltűnik valamim, már nem is aggódok, mert tudom, hogy megtalálom idővel, valami lehetetlen helyen.

Az egyik legijesztőbb , röviden: levest ettem, kimentem a konyhából és mire vissza jöttem, a tányérban lévő kanálra keresztbe volt téve még egy kanál.

Volt olyan is, hogy bementem a fürdőbe, bezártam az ajtót ugye, beültem a kádba, odanéztem az ajtóra, és a kilincsre volt akasztva egy törölköző.. Pedig én zártam be az ajtót akkor még nem volt ott..

Magától lekapcsolódó-felkapcsolódó villany. Magától beinduló elektromos borotva.

Egyszer láttam és hallottam, ahogy a szobám előtt elfut valaki... Pedig nem volt otthon senkicsak én. Még a szoba előtt lévő függöny is belemozdult ahogy elszaladt előtte.

Egy ideig sokáig hallottam egy kétségbeesett nőt..

Most hirtelen ezek jutottak eszembe a millió sztorim közül. Érdekesek.. Volt, amikor nagyon féltem, de volt, amikor egyáltalán nem. Talán a jó-rossz szellemeket éreztem..

Valamint, én is sokszor megálmodok/megérzek előre dolgokat. Sőőt, már volt olyan is, hogy a gondolatommal befolyásoltam valakit :)

Minden esetre, meg kell tanulni ezzel együtt élni, aki szintén érzékeny a túlvilágra, mert bele lehet kattanni..