Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Hobbi & Otthon témák » A keresztszemes hímzés rejtelmei cikk

A keresztszemes hímzés rejtelmei


Kb. 12 éves lehettem, mikor a kezembe akadt Kocsisné Szirmai Fóris Mária Tiszavidéki keresztszemes hímzésminták című könyve. Teljesen beleszerelmesedtem a gyönyörű színes mintákba.

Nagyon szegények voltunk, több havi könyörgés, nyaggatás után kaptam pénzt 1 méter kongréra és némi fonalra. Lázasan fogtam bele minden tanítás, tanácsadás nélkül a munkába. Rengeteg tapasztalatra tettem szert, ezeket szeretném megosztani.

Az első választásom kétféle színből álló csillagos minta volt. A hűtőszekrény tetejére terveztem és hatalmas csalódással végződött. Mégpedig azért, mert nem volt jó az anyag szövése, és hiába állt a minta öt négyzetes blokkból vízszintesen és függőlegesen, az eredmény téglalap alakú, 44*40 cm-es terítő lett.

(Az adatlapomra feltettem ezt az első szárnypróbálgatásom, amelyen fellelhető jó néhány hiba.)


Tehát a legfontosabb: az anyag hibátlan szövése.

Legközelebb már gombostűkkel, vonalzóval felszerelkezve indultam kongrét venni. Nem érdekelt, hogy a boltban furcsán néztek rám! Félrevonultam a vég anyaggal és gombostűk segítségével, tízesével leszámoltam 50 szemet kereszt és hosszirányban is. Csak akkor vásároltam, ha az 50 szem széltében és hosszában milliméterre stimmelt.

A naplóm 155. bejegyzéséhez felrakott képen látható az egyik kedvencem, a nagyrozettás pillangóvirágos terítő, amit már tökéletes szövésű kongréra varrtam, elegendő helyet hagyva az azsúrral történő beszegésre is.

A legelterjedtebb a fehér kongré, viszont rendkívül hálás pl. piros, fekete, zöld alapanyagra dolgozni. Ezeken kevés hímzéssel rendkívül mutatós eredményt lehet elérni.

A nagylyukú anyagra szeretek dolgozni, ahol az egymás melletti lyukak képeznek egy keresztet, mert ott kisebb a hibázás lehetősége. Mivel ilyen szövésű, hibátlan anyaghoz nem nagyon jutottam hozzá, a legtöbb munkám a finomabb anyagra készült, ahol minden második lyukba kell ölteni egy kereszt képzéséhez.


A fonal kiválasztása. Nem gyöngyfonalat vettem, mert az drága volt, hanem a rendkívül színgazdag ún. UC hímzőfonalat. Ennek a minőségét igen nehéz megítélni. Voltak évjáratok, amik idővel sajnos kifakultak, de voltak olyanok is, amik sok év után is megőrizték színüket, függetlenül attól, hogy nem a szekrényben álltak, hanem a lakást díszítették (pl. a legelső, zöld terítő, amely állandó használatban volt, de a színe 40 év után is majdnem olyan élénk, mint a fonákja). Nagyon haladós volt nagylyukú kongréra a vastag Volga fonallal dolgozni, nem tudom, kapható-e még. Létezik még osztható szálú fonal, ebből csak a fehéret használom azsúrozáshoz.


A harmadik fontos eszköz a tű. Úgynevezett merkelőtűt kell vásárolni, amiből létezik tompa és hegyes végű. A tompa arra jó, hogy könnyebb „eltalálni” vele a lyukat, a hegyes a beszegéshez, azsúrvarráshoz kell.


Egyéb eszközök:

- olló. Az anyag leszabásához éles, nagy olló kell. A fonalak vágásához, különösen az azsúr készítésénél kis manikűrollót használok.

- gyűszű. Olyan sokat hímeztem, hogy kilyukadt volna az ujjam, ha nem használom, pedig a merkelőtű vége igencsak tompa.

- hímzőráma. Nem igazán volt rá szükségem, az ujjaimmal mindig el tudtam érni, hogy az anyag kellően feszes legyen; ezt valahogy ösztönösen megtanultam.


Hasznos tanácsok.

- Ha a fonal nem gombolyagban van, hanem motringban, plasztiklapra (lejárt bankkártya, telefonkártya, stb.) szoktam feltekerni. Megfelelő méretű dobozkában jól áttekinthetően lehet tárolni a különböző színű fonalakat és nem fognak összegubancolódni sem.

- Különösen a szimmetrikus mintákat gyakran ellenőrizzük, nem hibáztunk-e. Ha mégis hiba történt, érdemes visszabontani, még akkor is, ha ez nem kis feladat, mert az elkészült munkán a szem garantáltan a hibára fog tévedni!

- Mindig hagyjunk elegendő anyagot a munka beszegésére, a minta érvényesülésére. Pl. ha díszpárnahuzat készül, a mintára hagyjunk rá körös-körül 2-3 cm-t, hogy a minta akkor is jól látszódjon, ha „dagadtabb” párna kerül a huzatba. Senki ne járjon úgy, mint én a kedvenc tardi madarasommal, ahol, az alsó és felső mintacsíkokból alig látszik valami (ld. adatlapom). A naplóm 153. és 198. bejegyzéséhez felrakott terítőn látható, hogy rosszul számoltam ki az anyagot, nem maradt hely a beszegésre – netán azsúrra –, az eldolgozás beleesett az egyébként nagyon gazdag mintába.

- A hímzésnél az a trükk, hogy ügyelni kell arra, hogy a felső szálak mindig egy irányba dőljenek, akkor lesz igazán szép a munka. De emellett arra is vigyázni kell, hogy a munka fonákja ne legyen túl kusza, annak is erősen tükröznie kell a mintát (ráadásul ezzel fonalat is lehet spórolni).

- Nem kevésbé fontos a sarokminták kialakítása! Akár négyzetes, akár téglalap alakú a munkánk, nagyon fontos, hogy a 4 sarok egyforma legyen. Ezt gyakran komoly számolgatással, minta-átalakítással lehet csak elérni. Én általában a munka közepén „csalok”, ld. kalapácsos futó külső, belső szegélye. De pl. a cikkhez mellékelt falvédőnél a sarkokban terveztem át a mintát, így szép, szimmetrikus lett a körbefutó mintacsík.

- Külön fejezetet érdemel a terítőknél a sarkok eldolgozása. Ha csak simán behajtogatjuk az anyagot, akkor vastag „bumszli” képződik, mert ott többszörös lesz az anyag. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy megfelelő méretű háromszöget levágunk, és gondosan eldolgozzuk a sarkokat, hogy ne tudjanak kifoszlani.

- Hímzés közben könnyen gubancolódhat a fonal. Ezt úgy kerülhetjük el, ha a tűn néha „sodrunk” egyet, ez által a fonal nem csavarodik, és megúszhatjuk a kigubancolást.

- Igen hálás befejezése a terítőnek a szálhúzással készített, különböző mintájú azsúr. Még a legegyszerűbb, kevés mintával díszített darabot is nagyon feldobja! A szálak kihúzásánál ügyelni kell a terítő széleire, nem szabad az anyagon végighúzni!

- Vasaláskor mindig a munka fonákját vasaljuk, így a színén szebben fog kidudorodni a fonal.


A mellékelt, leveleki mintából kreált falvédőt különlegessé teszi az alján a gazdag azsúr. A rojtokat megbántam, mosás után nem kis macera a glédába állításuk.


Aki tud ruhát varrni, annak nagyon tudom ajánlani (egyszínű anyagba) egy-egy keresztszemes csík beillesztését, fantasztikusan fel tudja dobni a legegyszerűbb fazont is.


A cikk írása során próbáltam a neten letölthető, leszámolható mintákat keresni. Nem igazán sikerült. Aki szeretne sok szép megvarrható mintára találni, annak javaslom, a nagymamák, nagynénik, idősebb rokonok, ismerősök könyvtárát átnézni, vagy antikváriumban kutakodni. 1960 és 1980 között számtalan ilyen témájú könyv jelent meg, pl. a Minerva kiadásában, de nekem van pár, Szlovákiában megjelent, varázslatos mintákat tartalmazó könyvem is.




Írta: syria, 2009. június 2. 10:03
Fórumozz a témáról: A keresztszemes hímzés rejtelmei fórum (eddig 110 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2020, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook