Van egy hajléktalan családtagom, akin nem tudtunk, de már... (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Igen, tudjuk, de azért ott van az a kisördög mindig.
Erőszakosabbnak kellett volna lennie, többet kellett volna foglalkozni vele, stb.
Csak, valahogy a kezdeti energia, mindig lecsillapodott, amikor részegen beállított valakihez és sokadszor is elmondta, hogy csak az ő szabályai szerint hajlandó elfogadni a befogadást....
Hát nem. A felesége elköltözött, ott hagyta neki a lakást, csak a pia elől volt a sorban és egy idő után, már senkitől nem kapott melót. Én se bízok meg olyan szakit melóval, aki már reggel 7-kor részeg.
Nem tudom, hogy szállóra miért nem ment. Gondolom az ottani szabályok miatt. Nem megfagyott, hanem gondolom a piától gyomorfekélye lett és elvérzett azon az éjszakán.
Szerintem, már feladta.
Nem a Ti hibátok,sőt amit lehetett emberileg megtettetek.
Róla még azt sem lehet elmondani, hogy kifosztotta a feleség, és nem volt hová mennie.
Legtöbbjüknek lenne, de nem tartanak be semmilyen együttélési szabályt. Inkább megfagy, de neki ne mondják meg, mit csináljon...pedig a szállón minimális elvárás van feléjük.
Igen, mi is nagyon ki voltunk, de egyszerűen, nem volt mit tenni.
Teljes ellátást kapott volna, szerintem volt olyan köztünk, aki valamennyi piát is fedezett volna neki, de nem kért belőle...
Nagyon szégyellte magát egyébként.
Közben látom, hogy elírtam: aluljáróba nem kell fel többet...=aluljáróba nem kelt fel többet...
Nem lehet rajtuk segíteni.
Nekem is volt egy rokonom, aki utcára került, mert válás után összeszedett mindenféle ivócimbit, akikkel jókat ittak a lakásában.
A cimbik teljesen odacuccoltak, elloptak mindenét, lelakták a lakását, így elkezdett halmozódni a rezsi és egyéb tartozás, aztán elúszott a lakás és mehetett az utcára.
A családból többen befogadták volna, ha leteszi az italt, de az fontosabb volt neki, így csak időnként elment a testvéreihez, gyerekeihez, ahol tisztálkodhatott, kapott kaját és pénzt, amiből ismét leitta magát.
Közel 10 évet élt az utcán, az egyik testvérével többször találkozott és mindig azt mondta neki, hogy már alig várja, hogy egyik reggel ne keljen fel. Hát megtörtént. 63 éves volt, amikor az Örs vezér téri aluljáróba nem kell fel többet...
Van, akin nem lehet segíteni.
Ismerősöm vállalkozó festő. Állandó munkát kínált a hajléktalan sógorának, és leválasztott házrészt a saját otthonában. Nem kellett, inkább hentereg az utcán, iszik és koldul.