Vallomások

Várom, hogy látni akarjon! Vajon eljut eddig? Néha úgy érzem olyan felesleges várakoznom! De ha ő is szeretett, akkor benne sem múlnak el nyom nélkül az emlékek...🥺

Úgy néz ki újra elkezdtem írni! Hiányzik! Pár éve abbahagytam a pokoli traumáim miatt! Sokat fejlődtem! 🥹🪶

Pár nap és kezdek az új munkahelyen, nagyon izgatott vagyok!

10 éve! 💖 Olyan szerelmes még nem voltam, vagy nem is tudom mi volt ez! Azóta is töretlen, de egyszer el kellett engednem pár évre, az nagyon megviselt!

Nagyon hiányzik Erzsi néni, úgy érzem magamra hagyott. Nincs segítségem.

Egy ideje azon agyalok, mit szólna, ha tudná, hogy még mindig szeretem? 💞

Mekkora hülye vagyok, úgy emlékeztem, vannak itthon evőpálcikák. Sushit anélkül tálalni több mint kínos. 😔

Mindig elfelejtem a férjem jelszavát.

Selejteztem karácsony előtt, a ruháim és a könyveim kb. egyharmadát kidobtam vagy jótékonysági konténerbe, adakozásba mentek.

Eltörtem egy tükröt. 🤦

Fogyóban a süti. Az egyik annyira nem ízlett a családnak, így úton útfélen feláldoztam magam és lelkesen ettem..., de már csak 1 szelet van. Az előbb kiderült, hogy nem egyedül ettem. Megkönnyebbültem. :D

Szorongok, de ez sajnos az alapbetegségem mellékhatása, maradványa. Sokszor nehéz együtt élni vele.

Hatalmas változást szeretnék 2026-ban. Amit tudok, megteszek érte, de sajnos nem csak rajtam múlik.

Kicsit remete lettem tavaly.

Évtizedekig nem volt erőm változtatni, most mégis reménykedem.

Örülök a hóesésnek, így a kicsi unokám élvezheti, mert szinte nem is tudja, mi az a hó.

Utálom a petárdát és a tűzijátékot. Az állatok oldalán vagyok.

Eddig azt mondhatom, hogy szuper a szilveszteri buli. Családi körben ugyan, de kevés alkohollal is nagyon vicces és vidám.

2026-ban szeretném, ha elmúlna az az érzés, hogy értéktelen vagyok.

Kezdek kiábrándulni a tinikori szerelmemből.

Nem tudok pozitívan állni az újévhez.

Ma ezekkel a gondolatokkal feküdtem le hajnali 5 körül: "Hova tart a világ?" "Mit keresek én itt?" "Hogy akarok élni?" A spontán év végi számvetés megtörtént alvás előtt! :)

Párom egyik évben újított. Lencse helyett vett 10 kiló sót, azzal, hogy hátha jobban beválik, mint a lencse. Lényegében igaza lett, sóra nem volt gondom abban az évben. :)))

Beszóltam neki, hogy milyen jól járt, hogy 3 hónapig élt boldog párkapcsolatban, erre sírva fakadt, hogy én milyen irigy vagyok, nem tehet ő arról, hogy nekem ennyi se jutott.

Vacsorára megettem az összes csokit és gumicukrot, amit kaptam karácsonyra. Sok volt...

Szeretem a 6 éves keresztlányom, de örülök, amikor "visszaadhatom" a szüleinek... lefáraszt. :D

Inkább nem állok mérlegre. :)

Még sosem történt ilyen velem, mint ma, hogy egy ügyfél két puszival köszönt volna el. Teljesen lefagytam. Biztos túl kedves vagyok.

Bevallom, hogy nekem az újabb filmek jobban tetszenek. Idegesít a régi filmekben a beszédmód, maníros és sokszor nem értem a szöveget.

Ha én szeretek egész nap pizsamában lenni, akkor én karácsonytól függetlenül abban vagyok nappal is. Májusban is felveszem a karácsonyi mintás pizsit. Ha úgy van kedvem, ha meg nem, akkor nem.