Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Válás szélén!? fórum

Válás szélén!? (beszélgetős fórum)

#párkapcsolat #szerelem #párkeresés #kapcsolat #randi

❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ❯
224. 828429ecdc (válaszként erre: 218. - Hemos)
2010. okt. 27. 20:29
Nekem már volt olyan hogy a 4 éves gyerek mondta hogy költözzünk haza mamához.Pedig imádja az apját.Csak előtte bántott meg és nem bírtam elsírtam magam.Ez évente egyszer fordul elő, hogy sírok.És igen az a maró érzés hogy milyen gonosz vagyok hogy egyáltalán arra gondolok hogy elszakítom az apjától.Mert ha vidékre költöznék nem látná csak 2-3havonta.Meg hogy a gyerekemnek mekkora változás lenne és úgy gondolni az újra hogy valamilyen szinten az apja is lenne neki.Mert én sem lehetek örökké aggleány.Szóval engem ez ami a legjobban akadályoz.Amikor másnak mondtam azt mondták hogy a gyerek ha felnő nem fogja megköszönni sőt lehet ellenkezőleg.És én félek ha vidékre mennénk mert egyenlőre nem tudnánk máshová,mi lesz 10 év mulva mi lesz ha felcsalja ide tőlem 300 km-re?
223. hemos (válaszként erre: 222. - Mollcsi77)
2010. okt. 27. 20:20
Nálunk annyira nem rossz a helyzet, szerintem a lányom még abban a stádiumban van, hogy békítene minket. Így nagyon nehéz!
222. mollcsi77 (válaszként erre: 218. - Hemos)
2010. okt. 27. 19:47
A másik eset hogy 6. éve élek együtt a párommal és az előző házasságából származó ikerlányokkal, akik az anyjuk és apjuk között mai napig tartó harcot nagyon nehezen viselik, hogy ez milyen maradandó károsodást okoz bennük, szerintem nem mostanság fog kiderülni, hanem majd felnőtt korukban!
221. mollcsi77 (válaszként erre: 218. - Hemos)
2010. okt. 27. 19:45
Ez egy nagyon nehéz kérdés, igazából mindekettő megviseli a gyereket, a rossz házasság is és a válás is! Saját tapasztalatként mondok neked két példát! Én gyerekként úgy nőttem fel hogy apám rendszeresen verte a családot, uralkodó, zsarnok típus, aki mindenki felett állt, mégis leszart mindenkit, én támogattam volna anyámat hogy váljon!!! Nem tette meg! A mai napig együtt vannak, így sajnos a mai napig kevés segítségre számíthatok anyám részéről is, mert nem akar két ember között tipródni, jelen esetben a lánya és a férje között!
2010. okt. 27. 19:40
Nem is a pasizáson töröm most a fejem, csak megjegyeztem... :)
219. 240309c047 (válaszként erre: 217. - Mollcsi77)
2010. okt. 27. 19:30
Szerintem mindent a maga idejében. Ne kapkodj,mert az senkinek sem jó. Először zárd le a "problémádat",és tiszta lappal kezdj el pasizni.
218. hemos
2010. okt. 27. 19:26

Próbáltam visszaolvasni, remélem nem olyat kérdezek, amit már kidumáltatok.

Engem az érdekelne, hogy nektek nem volt lelkiismeret furdalásotok a gyerek miatt. Már akinek volt. Mert ha látom, ahogy csüng az apján el se tudom képzelni, hogy külön költözzünk, mert úgy érzem, a szíve szakadna meg ha nem látná minden nap az apját!

2010. okt. 27. 18:53
Engem csak azért érdekelnének, mert már régóta társtalannak érzem magam, régóta nem beszélgettem egy jót, nem éreztem magam nőnek egy férfi karjaiban! Ittvan a párom, de mintha nem is lenne!!
2010. okt. 27. 18:51
HÁT! Engem nem érdekeltek a pasik komolyan utána sokáig.
2010. okt. 27. 18:49
Akkor senkinek sem könnyű úgy látom...belőlem mondjuk nem az elhatározás hiányzik, én ha eldöntöttem hogy ennyi, akkor ennyi, csak még nem tudom merre induljak?
2010. okt. 27. 18:15
Engem elvileg nem csalt meg de gyakorlatilag lehet.De amikor különköltöztünk, 2 hét múlva mással levelezett olyanokat hogy bele tudna szeretni meg ilyenek.
213. bomo (válaszként erre: 211. - 828429ecdc)
2010. okt. 27. 18:13

Számomra az volt a legszörnyűbb, amikor felismertem, hogy valójában nem szeret. Megcsalt egy olyan nővel, akire álmomban nem gondoltam volna. El is hagyott miatta... majd visszajött, még bocsánatot sem kért.

Mennem kell... :-( még holnap benézek

212. 828429ecdc (válaszként erre: 209. - Mollcsi77)
2010. okt. 27. 18:11
Mi is egy kis faluban laktunk amikor elköltöztünk, de ezt nekem ő beszélte be hogy kivel meg nehogy már elhidd hogy jobb lesz meg az csak mostoha lesz.De szerintem ha nem vagyok ilyen hülye, bár mondom ott más miatt volt nehéz(munkanélküliség, család)szóval már rég lenne 1000×jobb.
211. 828429ecdc (válaszként erre: 207. - Bomo)
2010. okt. 27. 18:09
Ugyanez!!!A megalázás amit ő persze csak viccnek gondol és még jókat is nevet rajta.A megbántások mondjuk én már nem tudok sírni nincs könnyem.A gyerekkel semmit nem segít, mert ugye én vagyok az anyja.De mindig figyelmeztettett és követelte, hogy ideje lenne leszokni a cumiról, pelenkáról.Persze kisfiú és én tanítottam meg állva pisilni.Már nem is kérem de ha mégis egy évben egyszer, hogy légyszi fürdesd már meg akkor az a válasz hogy nincs kedvem.Mert akkor is én vagyok a hibás ha emiatt elkezdek papolni, hogy de miért olyankor kérem meg amikor pedig gondolhatnám hogy nincs kedve, mert egész nap meccset nézett és olyan nehéz felkelni.Ő is vállalkozó én itthon dolgozom.Neki.Itt BP-en nincs segítség vidéken lenne de munka nincs.
210. bomo (válaszként erre: 208. - Mollcsi77)
2010. okt. 27. 18:07
A bíztató szavak, a barátok tanácsai nagyon jók, buzdítanak, megkönnyítik elviselni a dolgokat. De minden nehézséggel majd neked kell szembenézned. És ehhez neked kell erősnek lenned.
2010. okt. 27. 18:07
És mivel én lassan 5 éve folyamatosan egy kis falucskában nevelgetem a gyermekem, esélyem sem volt ismerkedni vagy ilyesmi, mondjuk eddig nem is nagyon akartam, de szerintetek könnyebb továbblépni ha van kivel, vagy csöbörből-vödörbe??
208. mollcsi77 (válaszként erre: 203. - 240309c047)
2010. okt. 27. 18:01
Húú! Nagyon örülök ezeknek a bíztató szavaknak! Velem csak annyi gond van, hogy a kisfiam két évesen epilepsziás lett, megjártam vele a poklok-poklát, másfél év kórház majdnem folyamatosan...a nyáron már tünetmentesek voltunk, most is az, elkezdtünk egy ovikát ami neki való, de egyenlőre csak délelőttönként van bent...alkalmazottként így biztos hogy nem találok munkát...Amúgy körmös lennék, van egy szalon ahova vállalkozóként már ma mehetnék, de ez azért így lényegesen megnehezíti a helyzetemet!!
207. bomo (válaszként erre: 205. - 828429ecdc)
2010. okt. 27. 18:00
Pontosan én is így vagyok. Egyik héten olyan könnyű szeretni a férjemet, meg tudnék bocsátani, aztán a következő pillanatban azon kapom magam, hogy sírva mosogatok, mert újra megbántott, megalázott; tehát nem változott semmi. És mégis tartom magam, mert a kislányomnak szüksége van rám.
2010. okt. 27. 17:59
Ja a negyvenakárhánykilómra nekem sem plussz súlyokat tettek az évek.
205. 828429ecdc (válaszként erre: 201. - Bomo)
2010. okt. 27. 17:56
Néha feladom, de a remény sosem hal meg.És a kisfiam miatt tartom magam.Nem veheti észre hogy szomorú vagyok vagy valami.Néha amikor feladom várom hogy á nem is kell más aki megbeccsülne, vagy igazán szeretne biztos én rontom el a dolgokat, stb.És ekkor mindig kezdi megmutatni, hogy miért is akarok elmenni.
2010. okt. 27. 17:56
A volt feleség 6 éve ostromol minket a gyerektartásemeléssel már ott tartunk hogy 50 ezerre akarja megemeltetni, pedig 6 éve úgy vannak kiegyezve a lányok láthatásával kapcsolatban hogy minden másnap itt vannak nálunk! XD Kemény...21 éves korom óta van két gyerekem akikkel erőn felül törődtem és még csak hála sincs!!
2010. okt. 27. 17:53

Én már egyszer megjártam a poklot,24 évesen váltam el, egy 8 hónapos gyermekkel maradtam egyedül. 32 évesen találtam meg a mostani férjemet,de az tuti,ha mégegyszer ugy alakulna,hogy elválok,már nem lennék betojva, lazán végigcsinálnám,mert tudom,hogy utána is van élet és jobb mint előtte. Én imádtam egyedül lenni, a magam ura lenni,a fiammal ketten lenni. De komolyan. Mikor elmúlt a rémület,hogy "Jaj Istenem,most mi lesz velem," onnantól volt jó. Ne aggódj. Ha van munkád,és eltudod magatokat tartani akkor inkább lépj,mert sokkal jobb lesz.

Persze ,ha van rá esély,hogy megmentsd a házasságodat , azért inkább azt próbáld meg.

202. buktane32 (válaszként erre: 200. - Mollcsi77)
2010. okt. 27. 17:52
Akkor én már nem haboznék.Mert rá mehetsz és gondolnod kel a gyermekedre aki csak te rád számíthat.
201. bomo (válaszként erre: 194. - 828429ecdc)
2010. okt. 27. 17:51

Szia, úgy látszik, ugyanazt az utat jártuk és járjuk... :-(

Reménykedsz még, hogy lehet valaha jobb? Én már kezdem feladni...

2010. okt. 27. 17:49
Egészségileg detto...világ életembe sovány voltam, most még nagyon jót tett az a 7 kiló amit leadtam, a hajam úgy hullik mint a hó, és két hete ki sem tettem a lábam a besötétített házból!? :S
2010. okt. 27. 17:49
Nálunk is hasonló a felállás.Neki van 1 gyereke volt feleség mindent velünk vetetne.Adóságok, amiket majd egyszer kifizet.(Az én nevemen egy hitel sincs a szüleivel vette fel mondanom sem kell hogy ami pénzes egy fillért nem láttam belőle.)Nekünk is álom volt az első 1 év úgy beleszerettem az álcába, hogy évekig nem tudtam elszakadni, mert vártam hogy visszaváltozik.Persze nem és már megvolt a gyerek mire erre rájöttem.Azért a fiam miatt nem bántam meg.De én is reménykedek hogy egyszer talán, de nem túlzottan pedig 27 vagyok.
2010. okt. 27. 17:47
Nagyon egyedül érzem magam és társtalanul...ő vállalkozó lenne egyébként, innen nagyon messze dolgozik, villanyt szerelnek..a munkatársainak van ott albérlet és ő is már egyre többször ott alszik! Pl. hétfőn is ott aludt, meg ma is...én meg itthon tele vagyok megoldatlan problémákkal, amiket ő vastagon ... le! Úgy érzem ha egyedül lennék akkor se lenne több gondom!? :S
197. buktane32 (válaszként erre: 193. - Mollcsi77)
2010. okt. 27. 17:47
Még annyit fűznék hozzá,hogy négy hónapig vártam,hogy megjön az esze,de nem jött meg.Ez idő alatt rá ment az egészségem,most járhatom az orvosokat.Megérte-e várni.Hát nem.
196. buktane32 (válaszként erre: 193. - Mollcsi77)
2010. okt. 27. 17:43
Szia.Nekem se segít semmibe a drágám.Apukám még él oda tudnék menni,de nem adom meg neki az örömöt mert most meg próbálom rá venni,hogy váljunk.Remélem előbb utóbb sikerül.Bírni fogod mert nem lesz más.Ha nem segít semmibe akkor most is egyedül vagy nem?
2010. okt. 27. 17:40
Köszönöm a jótanácsot...nagyon mennék már, és ugyan nem ez a legfontosabb, de még HÁTHA..(örök álom) találok még valakit akivel jobb lenne. A mostani párommal nagyon jól kezdődött a kapcsolatunk, nagy volt a szerelem...van közöttünk 14 év korkülönbség...ezzel csak egy bajom van hogy ő már nem nagyon tud változni! Neki van 2 lánya akik ikrek most már 15 évesek, egyébként őket imádom, de a volt feleség 6. éve zaklat minket mindenfélével. A párom olyan ember aki szeret mindent halogatni-tologatni, semmit nem képes elintézni normálisan..a hülyeségei miatt mostmár tele vagyunk adóságokkal, mindenféle problémákkal és én idén éreztem először azt hogy ELÉG!! Magammal szeretnék végre foglalkozni és a kisfiammal!
❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 ❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook