Utálom az anyósomat! (beszélgetős fórum)
:) Amikor kijöttem a kórházból megkaptam ugyanezt és küldött ki (saját otthonomba) kapálni, mondván addig is mozgok, mert így nem fogok a fiának tetszeni. Aztán kinyögte, hogy ő szintén kapált szülés után és szétjöttek a varratai....köszi...akkor nekem se legyen jobb ugye?
Sógornőm jóval nagyobb súlyú mégsem szólja meg. Amikor bemutatott anyósnak a párom egyből elkezdte, hogy sógornőm mekkora nagy darab (én most szebben fogalmazok) és szóba ne hozzam eéőtte, mert pipa lesz érte. Erre ledagadtozza az anyumat (előtte). Akkora egy tapintatlan paraszt!
Nem a mesebeli sárkányokról beszélek, hanem a velünk élő, igazi sárkányokról, az anyósokról!
Sok vicc szól róluk, hogy miért?
Mert az emberfia/lánya így védekezik, viccet csinál a rosszból, hogy könnyebben elviselhető legyen.
Nekem jutott jó és rossz is. Az első anyósom tipikus példánya volt a fajtájának!
Morgós, morcos, jelszava az lehetett volna: "Én jobban tudok mindent!" A kisfiának csak ő tudja, mi a jó, és minden más nőnemű egyed teljesen felesleges.
Sok történetet hallottam és olvastam, barátnőimnek is vannak anyósaik! Hallottam olyan anyósról (nem tudom, ez jó-e), aki egy évben kétszer látogatja meg a fiát és családját, mindig megkérdezi, hány évesek a gyerekek - a saját unokái - majd félóra után távozik.
A legjobb az egészben, hogy egy utcával lakik feljebb, mint a fiatalok.
Olvastam olyan szemfüles menyről, aki azért, hogy távol tartsa az anyósát, teleragasztotta a mellékhelyiség falait meztelen nők képeivel! Igaz csak annyit ért el, hogy "anyuka" nem kapcsolt villanyt, amikor e helyiséget látogatta. Talán el tudjuk képzelni a következményeket...
Én semmi ilyesmivel nem próbálkoztam, még sem alakult ki köztünk jó kapcsolat. Én nem tudtam semmit jól megcsinálni - szerinte. A volt férjem sem állt mellém, nem akart anyukával ujjat húzni, tehát én csak nyeltem, nyeltem...
De egyszer betelt a pohár és csúnyán összevesztünk. Akkor romlott meg véglegesen a kapcsolatunk és akkor kezdődtek a problémák a házasságomban is.
Nem ezért váltam el, de közrejátszott a kialakult rossz légkör.
De vannak szuper anyósok is, ők a mesebeli Tündérek. A jelenlegi párom édesanyja ilyen, a barátnőm, a lelki társam (érti a vicceimet, a réginek egy csepp humorérzéke sem volt), együtt járunk bevásárolni, tornázni, tanácsai soha nem parancsok, hanem igazi útmutatások.
Nem azt mondja: ezt így kell és kész, hanem beszélgetünk. Meghallgat, és van amiben megfogadja a szavamat.
Nagyon szeretem, ilyen anyóst kívánok mindenkinek!
Nem a mesebeli sárkányokról beszélek, hanem a velünk élő, igazi sárkányokról, az anyósokról!
Sok vicc szól róluk, hogy miért?
Mert az emberfia/lánya így védekezik, viccet csinál a rosszból, hogy könnyebben elviselhető legyen.
Nekem jutott jó és rossz is. Az első anyósom tipikus példánya volt a fajtájának!
Morgós, morcos, jelszava az lehetett volna: "Én jobban tudok mindent!" A kisfiának csak ő tudja, mi a jó, és minden más nőnemű egyed teljesen felesleges.
Sok történetet hallottam és olvastam, barátnőimnek is vannak anyósaik! Hallottam olyan anyósról (nem tudom, ez jó-e), aki egy évben kétszer látogatja meg a fiát és családját, mindig megkérdezi, hány évesek a gyerekek - a saját unokái - majd félóra után távozik.
A legjobb az egészben, hogy egy utcával lakik feljebb, mint a fiatalok.
Olvastam olyan szemfüles menyről, aki azért, hogy távol tartsa az anyósát, teleragasztotta a mellékhelyiség falait meztelen nők képeivel! Igaz csak annyit ért el, hogy "anyuka" nem kapcsolt villanyt, amikor e helyiséget látogatta. Talán el tudjuk képzelni a következményeket...
Figyelmedbe ajánljuk még:
Epilepsziás munkahelyi kálváriája (cikk)
Bátorság próbája, avagy Hellinger terápiáról másodszor… (cikk)
Nagyika (cikk)
Hogyan lehet az ember nemét megváltoztatni? (tudásbázis)
Prána gyógyitás, hisztek benne? (tudásbázis)
Ha beszedted az összes fogamzásgátlód, ami egy hónapra van, hány napot kell kihagyni? (tudásbázis)
Én semmi ilyesmivel nem próbálkoztam, még sem alakult ki köztünk jó kapcsolat. Én nem tudtam semmit jól megcsinálni - szerinte. A volt férjem sem állt mellém, nem akart anyukával ujjat húzni, tehát én csak nyeltem, nyeltem...
De egyszer betelt a pohár és csúnyán összevesztünk. Akkor romlott meg véglegesen a kapcsolatunk és akkor kezdődtek a problémák a házasságomban is.
Nem ezért váltam el, de közrejátszott a kialakult rossz légkör.
De vannak szuper anyósok is, ők a mesebeli Tündérek. A jelenlegi párom édesanyja ilyen, a barátnőm, a lelki társam (érti a vicceimet, a réginek egy csepp humorérzéke sem volt), együtt járunk bevásárolni, tornázni, tanácsai soha nem parancsok, hanem igazi útmutatások.
Nem azt mondja: ezt így kell és kész, hanem beszélgetünk. Meghallgat, és van amiben megfogadja a szavamat.
Nagyon szeretem, ilyen anyóst kívánok mindenkinek!
Gyakori, hogy a szülőanyja magának szülte és nevelte a gyereket, anyuci pici fiának, így élete egyetlen "értelmét" mivel mása nincsen nehéz átengednie egy másik nőnek.
ilyenkor kérdés az is, hogy ilyen nevelés mellett milyen férfi válhat a gyerekből.
Többnyire nem olyan aki szembe fordul a mamával.
Nem túl egészséges.
Attól, hogy valaki anya, még nem jelenti azt, hogy alapból szipirtyóvá kell válnia anyósként!
Egyébként hatalmas tévedés, hogy a tisztelet alapból kijár bárkinek, mert felnevelt 1-2-10-20 gyereket!
A tiszteletet a viselkedésünkkel érdemeljük ki, vagy nem!!
Szerintem ezt nem direkt akarjuk így érezni sőt, rossz, hogy így érzünk, de ez alakult ki bennünk!Nem vagyunk ember utálók sőt!
De, ha bánt Téged a mama, méghozzá igaztalanul, nem hiszem, hogy a 20. után is jóképet vágsz és arra gondolsz egyszer Téged is utálni fognak!
Lehet, de tanulsz a hibából, vagy abból, ami neked szarul esett annó...
Én meg irigyellek!!
M Á Z L I S T A V A G Y !!!!
:)
Az enyém annak idején azt mondta, hogy nem akar hülye unokát. (kaptam gyógyszert, nehogy megszüljek a 28.héten)
Ez így egy szerencsés dolog!
De sajnos sokszor nem ismerik el, túlon túl függnek az Anyjuktól.