Soha nem voltam ilyen...a három év alatt egyetlen szerdai nap sem telt úgy, hogy nem etettem Őket... de hát ilyen az élet....bekövetkezett ez is. :))))))
férfiként (mint álom kép) eltudnám képzelni a szitut, hogy kártyázunk és az asszonyka közben főzi a fincsi köröm vagy pacal pörköltöt, hogy a lapok által okozott stressz no és az energia veszteség pótlódjon....:)
(De gyorsan megjegyzem mielőtt kapok a bóbitámra egy koppanóst, én soha nem kártyáztam és nem is tudok..csak elképzeltem :) )
Semmit, mert haragszom ....A múlthéten, mikor a férjem a kórházban volt, mondták, hogy bemennek...megkértem, hogy vigyenek be. Nem vittek. És ilyen duma, hogy nem tudtak felhívni.:( Vonalas teló, mobil...Ők nem tudtak....Aztán kiderült, hogy féltek, hogy sírva fakadok... :))))) JAJ!!! FÁJ!!!!
Nekem az volt a fura, hogy vékony voltam, mint a vonatfütty és a hasam kezdett nőni rohamosan. Akkor mentem dokihoz, mert semmi jele nem volt 3 hónapig! :))))