Töltött káposzta ... és egyebek (beszélgetés)

Jó reggelt mindenkinek. Ragyogó szép napunk van. Eddig.

Azt mondják, kutyaharapást szőrivel. Hát tegnap éppen eléggé elfáradtam, mire körbe jártuk a temetőket, úgyhogy ma hajnalban nekiálltam egy sort gazolni a lakáson, feltöröltem odakint a hosszú folyosót is. A szomszéd csajok is gyakran megteszik ezt helyettem is.

Most pihenek egy sort, és még lemegyek egyet sétálni. Holnap már úgysem tehetem. Ha szerda, akkor kenyér-sütés. :))

Az anyák napjára nálunk is csak egy szál virág volt szokásban otthon. Nőnap, névnap, születésnap max. jókívánság és 1-1 puszi, ölelés.

Így felnőtt fejjel én is azt mondom, nem az az egyetlen nap a fontos, hanem az év többi napja! Az, hogy milyen a kapcsolatunk egymással az év többi 364 napján, az a lényeg.

Amit írtam "olcsó méz", no az volt a kistermelőtől való valódi méz. Csak hogy az egyik szomszédos kisközségből járt át az coopé melletti kispiacra, ami ugye totál szabad ég alatt működik... ahogy bejöttek az őszi esők, bizony a mi bácsikánk azóta sem járt felénk.

Kérdés, hogy most, ahogy ismét jobb idők járnak, van-e még neki a tavalyi termésből, vagy ismét meg kell várni, míg a méhek összehordanak valamit.

Az én fiam egyszerűen nem szereti a sárgáját, pedig talán azt sem tudja, ki az az Aniston.

A fehérjét sem eszi gyakran. Kivétel a rakott krumpli.

Nálunk, ha már eddig nem lett hagyomány belőle, ezután sem lesz.

Különösen, hogy nem várom el és nem is tartom fontosnak a köszöntést.

Nem szeretem piszkálni a gyerekeimet, annak örülök, ha nyugalmas az életük, főleg, ha kicsit részem is van ebben.

Azért én mélyen megsértődnék, ha nem köszöntenének meg!

Nem az ajándék a lényeg, hanem a kedves odafigyelés!

Viszont nem várom el, hogy mindenki tisztában legyen az időpontokkal!!!

Már jó előre kezdem mondogatni, hogy milyen nap lesz, és hogy várom és készülök rá!

Így nincs meglepetés, hogy elfelejtették esetleg amit én fontosnak tartanék...

Nálunk pont fordítva van! A lányom a "tükörtojást" csak a tojásfehérjéből szereti, a sárgáját meg nem enné!

Régebben olvastam, hogy amúgy kedvelt hollywoodi diéta része a tükör nélküli :D tükörtojás, azaz a csak fehérjéből készült. Úgy rémlik, Jennifer Aniston kapcsán írtak erről.

"Tojáspogácsának becézzük, és sokszor hamarabb elfogy, mint a husika."

Ez nálunk is sokáig így volt!

Manapság inkább leöntöm a sütőzsiradék legnagyobb részét és megsütök a maradék tojásból egy lepényt, amit a maradék zsiradékkal együtt belekeverek a főtt krumpli közé.

Persze a tojás előtt lehet dinsztelni némi hagymát vagy sok-sok petrezselymet és úgy rá a tojás, aztán irány a krumpli.

Rengeteg süti van amibe sok tojássárgája kell!

Az ott megmaradt fehérje felhasználási megoldása volt régen a habcsók.

De én, a drága energiával inkább nem szárítgatom órákig...

"ha marad tojásfehérje"

Egyszerűsített változatban hozzákeverek a megmaradt fehérjéhez néhány egész tojást és máris készülhet belőle a rántotta vagy az omlett!

Ha kicsit sápadtnak tűnik, sokat javíthat rajta néhány karika kolbász! Meg + némi lilahagyma!

A mézről...

Az olcsó méz általában nem "igazi" méz. Sokszor Kínából érkezik és cukorszirupból hamisítják.

Nem vagyok híve a pénzkidobálásnak, de ezzel a termékkel kapcsolatban inkább támogatnám a hazai méhészeket!

Meg az is igaz, hogy évente kb. 2 üveggel fogy el nálunk és ez még belefér...

Ez jóóó!

Mondom én, hogy jó egy mindenhez (is) értő szaki a családban! :))

Ne is haljatok éhen! (meg sehogy se.)

Én nagyjából kenyér nélkül vagyok, de van még magam sütötte buci. És pár ötlet.

No meg az én hűtőm sem üres.

Sziasztok!

Tegnap nem sikerült idejutnom, de ma azért leírom milyen hűtőtartalommal vágtunk a hétnek:

Maradék húsleves, sült csirke + zöldborsós krumpli, rántott cs.mell és comb, dinsztelt zöldbab, egy hatalmas adag spenót és lecsós cs.máj.

Egy darabig nem halunk éhen! :)))

Remélem!

Ebben is eltérőek vagyunk, ezek szerint.

Kötelezővé viszont semmiképpen nem tenném. Ha akar, köszöntsön fel, de ne azért, mert ez a szokás vagy a közösség kényszere.

"Szerintem, ahogy múlik az idő, ennek a felköszöntésnek egyre kisebb a jelentősége"

Ezzel nem értek egyet. Sokan pont idősebb korukra kívánják jobban a megemlékezést. Én mondjuk sohasem felejtettem el legalább szóban megemlékezni az "anyanap"-ról, ahogy a keresztlányom mondta 3 évesen. A keresztlány pld telefonon szavalt most a nagymamának, de teljesen elolvadt tőle anyu. A férfiak gyakran trehányabbak a megemlékezésekkel tapasztalataim szerint.