Ti hogy tudtok túlleni egy szerelmi csalódáson?Kinek mi segit? (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Leirtam már ide is h mi történt velem és ti is meg a környezetm is azt mondta nem kell nekem ez a pasi. Most végre sikerült neekm is felfognom, hogy nem akarom már őt. Azt hittem van még esély arra hogy mi összejöjjünk, hogy jelentett neki vmit az egy év. De rájöttem semmit. Myvipen már egy másik lány van kint neki, msnen szintén. És ma kiderült h azt mondta a szakitás napján a legjobb barátjának, hogy szedjen fel engem. Azt mondta még amikor szakitottunk, hogy nem akar rosszba lenni velem, mert eddig minden barátnőjével úgy vált el. Hát ezek után nem is csodálkozom. Pfff...szánalom..csak tudnám hogyan felejthetném el...ennél jobban nem szeretnék semmit az életben. Most kezdem visszaszerezni a régi barátokat akiket miatta vesztettem el..és olyankor egész jól vagyok, főleg h nem látom már msnen,mert letiltottuk egymást. Ma szeretném meggyőzni arról is h ne jöjjön le balatonra dolgozni, ahova elvileg együtt mentünk volna. Érzem fájdalmas lesz a beszélgetés,de egy fokkal előrébb lennék ha belemenne.:S Szoritsatok:)

Tényleg nem jó a másik véglet sem, de ez sem, hogy szenvedünk, de azért maradunk!

Az a baj, hogy a szakításkor is szenved az ember, nehéz feldolgoznia, hogy vége.Az én fejemben olyan gondolatok járnak, mi van, ha hamar talál valakit, mi van, ha ennyit jelentettem.Nekem azt nehéz elviselni, hogy talán nem is volt szerelmes, és ezért örülök, amikor ragaszkodik és nem akar elengedni!

De miért keresünk kibúvókat, miért nem merünk lépni?

Miért van az, ha szakítunk megbánjuk?

Na igen, ez borít ki minket, míg mi minden percben rájuk gondolunk, ők csak akkor , ha épp ott vagyunk.

Szerintetek ők hogy fejezik ki, hogy szeretnek minket?

igen azt énis utálom ha mindent ugy kell kiszedni belöle, basszus,pedig a nöknek tényleg van ráérzöjéküj ha már más hangon szól,egyböl tudom h van vmi gáz.

Ök mások.más az agyuk. egy ki is van mutatva.sosem fogja pasi és nö megérteni egymást.de az tuti h szerlmes sem akarok lenni,most akartam????dehogy.

5 éve volt hasonló, az nagyon erös volt,eznem annyira de ez is,még ha a melomban ma egészu nap Ö jért az agyamban és fog is.ha Ö melózik, nem gondol rám ,csak a melo.-

Ja meg hogy nem akar elveszíteni.

Szerintem meg ez nem kívánságműsor.

Nem. Ez lenne a minimum, de én is hiába várok ennyit sem képes megtenni. De panaszkodni azt tud, meg bocsánatot kérni. Ígéretekkel tele van a padlás, mondtam szédítse a tiniket azok beérik 2 év után a kézenfogós moziba járunk témával. Nekem több kell és sajnos nem érzem hogy haladna a kapcsolat. Illetve dehogynem a vége felé halad :S

Egyre kevesebbet ér rá. Közli, hogy belátja hogy sosem ér rá és fordítva biztos neki is szarul esne. Pfff. Itt akadtam ki. Ja mondom kösz hogy ilyen "együttérző" vagy, azt hiszi ezzel most megnyugtatott h elismerte. Egy csöppnyi sajnálat, megbánás nem volt a hangjában. Neki ez igy tök megfelel, csak én szenvedek de majd én letöröm a nagy ambícióit. Most még röhög a markába hogy megint palira tudott venni. ÁÁÁ rágondolni is rossz csak felhúzom magam rajta. De napközben jönnek az smsek hogy mennyire hiányzom, igy szeret, meg úgy szeret. Szemét!!!

Nem nagy dolog, és ez belőlünk természetünkből és kifejezésünkből adódóan van.Miért kell mindig figyelmeztetni

Őket nekünk mi esne jól, ha fordított lenne a helyzet ők is kiakadnának, hogy idegen társaságban nem fejezzük ki, hogy Ő velünk van, és nem figyelünk rá!

Megértelek, saqjnálom azt, hogy a férfiak nem kérnek az ilyen szeretet/szerelmeből, nem tudják értékelni a türődést, mégis mindig azt mondják nem törődünk velük!

Hidd el, ha ráérős volt, nem is tudom elképzelni, hogy igazán szeretett!

de, az indított benne változást, ahogyan én a figyelmét próbáltam kierőszakolni.. pedig csak nagyon vártam haza késő este, mert nem akarta úgy igazítani a napját, h az én kötött időrendemhez jobban alkalmazkodjon (délelőtt tanítok, ő kötetlen munkaidőben dolgozik, főleg akkor indult el itthonról, amikor én végeztem a suliban, aztán késő estig dolgozott)

nem hívogattam, csak egyszer egy nap, vacsival vártam, de sokszor éreztem, h nem siet haza, hanem ráérősen teszi a dolgát -neki elég volt annyi belőlem, amit este és hétvégén kapott, nekem nem. ezért rosszkedvű voltam és sértődött, mert ha itthon is volt, sokszor csak ült a szgéop előtt, vagy tévézett, sok tartalmas dolgot nem csináltunk már utóbb együtt. az én frusztráltságom meg benne inkább valszeg alkamatlanság-érzéseket keltett, ebből lett elege, h azt látta, nem vagyok mellette boldog.

Lányok, nektek tényleg nincs okotok az aggodalomra, huszonévesen biztosan találtok megfelelő társat!

Én ugyanezt 33 évesen élem át: sokkal jobban kötődtem a páromhoz, mint ő hozzám, bár pont ellenkezőleg indult. Az utóbbi pár hónapban minden héten összekaptunk: én frusztrált voltam, mert nem kaptam tőle gyengédséget és figyelmet, őt az én boldogtalanságom idegesítette, végül itt hagyott. Neki van igaza, ő nem akart változni, vagy ilyennek fogadom el, vagy nincs értelme erőltetni a kapcsolatunkat. Az együtt töltött 8 hónapban soha nem mondta, h szeret, nem beszélt velem az érzelmeiről, viszont megpróbálta máshogy kifejezni (dvd-t írt ki nekem, drága csokit vett..) de ez nekem nem volt elég, a mindennapi figyelmesség hiányzott. Mindig azt éreztem, h a háttérben maradok, fontosabbak voltak számára az ölebei, meg a barátja. A kutyáit cirógatta, engem nem; a barátjával megbeszélte az érzéseit, velem nem. De nálam lakott, ide jött haza hozzám, mostam, főztem rá, intéztem a dolgait, ha kellett.

Néha úgy érzem, talán kihasznált, de most még nagyon hiányzik. Nem tudok nem gondolni rá. Határozott férfi, ha elment, nem fog visszajönni. Pedig még tartozik is a rezsivel, és két hete nem jelentkezett -állandóan pillanatnyi pénzzavarban szenved.

Próbálok bizakodva nézni a jövőbe, de csak a rengeteg szabad időmet látom, amit nem tudok kitölteni egyelőre. Nekem a társaság segít. Vannak jó barátaim, akiket bármikor felhívhatok. Közös programokat csinálunk, elkezdek egy új sportot -csak ahhoz még ki kellene mennem Budaörsre vásárolni, ahova régen az ex kocsival számtalanszor kivitt, most kicsit körülményesebb bkv-val. Szóval miután jól kibőgtem magam, el kell menni szórakozni is, meg ami csak jólesik, lényeg, h legyen, aki belerángat. :)