Tanárverés (beszélgetős fórum)

sziasztok!

Vissza olvasgattam kicsit és elképesztő miket meg lehet csinálni.A napokban a lányommal is történt hasonló eset.Suliba az egyik lány osztálytársa megverte.Mi is tisztelettudó agresszív viselkedést nem ismerve neveltük.Az egyik lány már napok óta kötekedett vele és csak az alkalomra várt mikor neki ugorhat.Jól álcázott kisebbségi? vagy talán már többségi aki rákattant vélhetően irígység, féltékenység miatt.Egy kis cicomafilinges leányzó aki telenyomja félpucér képekkel a közösségi oldalát mindent elkövetve, h észrevegyék és nem bírta elviselni, h a számára ,,hétköznapi szürke kisegér"lányom mégis nagyobb népszerűségnek és baráti körnek örvend.Következménye eddig még nem volt a tanárnő annyit tett meghallgatta őket az osztály előtt.Mindenki még a lány 1-2 barátnője is a lányom mellé állt és neki adott igazat ami a lányomat is meglepte.Szerintem ezzel valószínű el is tusolják a dolgot feltéve ha nem megyek be balhézni ami tavaly már megtörtént másik 3 osztálytársa miatt.Akkor nem történt verekedés csak hónapok óta szívóztak vele.A lányok problémásak volták így őket szerencsére év végén lebuktatták.Azt hittem ezzel vége de most itt van megint egy Jack Noris.Igazából nem értem miért nem lehet ellenük semmit tenni? A férjemmel megtudtuk ha külsérelmi nyomok nincsennek a rendőrségre sem lehet menni, az iskola nem csinálhat semmit mert ha tanulási probléma nincs bármennyi igazgatóit kap nem küldhetik el csak javasolhatják a szülőnek vigye el.Arra gondoltam kedden bemegyek és megráncigálom ezekkel sajnos csak így lehet beszélgetni.Szomorú, h meg kell tanulni csúnyán viselkedni ha talpon akarunk maradni.

Sziasztok!

Ismét téma ez a borzasztó helyzet!

Sajnos valóban igazad van. Én sem értem miért nem volt jó a régi rendszerbéli tanítási módszer. Miért kellett új törvényt alkalmazni. Az én fiam is középiskolás és még ő is csak nézett az órán hogy miket csinálnak az osztálytársak. Az én fiam tiszteletre van tanítva. Mikor itthon elmondta hogy az angol órát nem tudta a tanárnő leadni, mert az egyik gyerek a szendvicsével dobálta a tanárt meg zenét hallgattak a telefonon ki voltam akadva.

A gyerek egy idő utáni panaszkodása végett bementem az iskolába és kivertem a balhét. Hála az égnek azok a gyerekek már nincsenek abban az iskolában.

Sziasztok,kicsit meghalt a téma,rég nem jártunk erre.Azóta meghalt sajnos néhény diák,megvertek néhány tanárt,a megalázott pedagógusok száma nőttön nő.Nyílván vannak köztük pedofílok,degeneráltak is,de azért a nagy többség még mindig pedagógus,aki szereti a hivatását és számít neki a mi gyerekünk előmenetele.

Nekem úgy tűnik,szándékosan nem hoznak olyan törvényt,hogy tanítani lehessen,fegyelmezni,mert akkor nem nevelne ki az állam buta tök nemzedéket,hiszen akkor hogyan is lehetne mindenkit az orránál fogva vezetni!?A pedagógus meg ,ha kap néhány pofont,vagy felakasztják a fogasra a rokonok,hát áldozatok,akik nélkűl nincs győzelem.Belefér.Persze én minden törvényhozóval végigcsináltatnék egy izgalmas középiskolai hónapot,hogy nesze kispofám,most mutasd meg,de nehogy megsértsd a kis nebuló jogait,mert különben éhendöglesz.Hatvanezerért meg bedilizhetsz.

Teljesen igaz!Pont ez okozza a legnagyobb problémát,hogy igazából lassan nincsenek eszközök arra,hogy a diákot a megfelelően helyére tegye a tanár.Az hogy majd a szülő othon megoldja az iskolai magatartási problémát,ez egyre inkább esélytelen.

Sokszor találkozok olyan mondattal::De hiszen othon megcsinál mindent,egy hangos szava nincs,vagy..Segít a szomszédnak,mindenkinek köszön,figyelmes,udvarias.

Az iskolában meg egyszerűen nem lehet órát tartani tőle,mert 5 percig nem birja a fegyelmet.

Nagyon kéne már a változás,mindenki érdekében!!

Nem a tökéletes csládmodell hiánya okozza ezeket a dolgokat. Azt látom, hogy a napról napra élő családoknál is ugyanilyen probléma ez. Az én szüleim is ilyenek. Apuka inkább elbattyog a kocsmába pár sörre minthogy megkérdezze a gyerekét, hogy hogy van. NEm arról van szó,ha logikus dolog miatt van távol a gyerekétől, bár sztem ez sem lehet kifogás. Ha már van az a gyerek, akkor kutya kötelességem törődni vele, mert ha nem törődök vele akkor hiába töröm ketté magam a munka alatt minden nap. hiába lesz kettő pólója egy helyett.

Én szerencsésnek vagyok mondható mert anno a könyvekbe menekültem a züllés és a tombolás helyett és ezek a művek megadták nekem azt a háteret amire szükségem volt, hogy egyetemre kerüljek. De én is éltem meg nehéz időszakokat tiniként, kisgyerekként, és rengetegszer éreztem kilátástalannak az életemet mert úgy éreztem, hogy a szüleim nem szeretnek, mert nem foglalkoznak velem egyáltalán. Hidd el néha egy kérdés, egy apró beszélgetés többet jelent a gyereknek mint a ruhák, meg a pénz. Noha teljesen igazad van abban amit írtál, és tisztellek azért, hogy ennyit dolgozol.

De addig amíg apukáknak van pénze sörözni anyukáknak meg van pénze pletykamagazinokra addig nem hizem el, hogy éhenhalnának ha 4-5 órával kevesebbet dolgoznának és inkább megsimogatnák a gyerekük fejét. Legalább néha...talán most nem itt tartanánk és ez a fórum sem létezne...

Ügyes vagy, jól eligazítottad a bandát. :)

Az biztos, hogy sokszor azért rosszak, feltűnősködnek, mert így próbálják felhívni magukra a figyelmet.

Érdekes, nekem is az orosz tanárnőm volt "hárpia". Volt egy szögletes gyűrűje és azzal adott kokit.

Jé nekem is az orosz tanár volt a kedvencem,a méteres vörös körmeivel,a"téged is a golyó elé kéne állítani"szövegével.Mi csak összeszedtük az összes apró krétát az iskolában,és"csak"neki odakészítetük.Mondanom sem kell mi szenvedtünk egész órán.Minden elismerésem,hogy felválaltad ezt a szitut,és átsegítetted őket a legnehezebb,kezdeti pillanatokon.Sajnos tényleg ez a helyzet,a gyerekek java,valóban azt sem tudja hova tartozik,de a jogaikkal simán visszaélnek.Tudod nekem annó pl olyan beosztásom volt,hogy háromszakba jártam ,mellette havonta 3x24-eztem.Az utána levő helyemen is 3 szak volt,de nem kellett 24-ni,aznban sokszor kellett visszamaradni,és volt olyan,hogy hazaéztem,és küldték a kocsit menjek vissza.Az utolsó helyemen,ugymond kötetlen volt a munkaidő,de ez azt jelentette,hogy sokszor 1 hét alatt 8 napot dolgoztam.A jó az volt hogy a férjem munkahelye,teljesen hagyományos munkaidővel dolgoztatott,és ezért ő válalt többet a srácokkal.

A dolog lényege,sajna olyan világban élünk,hogy a legtöbb szülőnek ezt kell vállalni,mert nem azt kérdik hogy túlórázni akkar e,hanem azt hogy hol szál fel a buszra.Ha másodszor is szabadkozik,és nem megy,elbocsájtják.A tanár meg kap egy olyan diákot aki a szüleit reggel esetleg látja,aztán talán,de csak talán este.

Szerintetek ezért ki a felelős?

Mi a megoldás?

Az biztos nem,hogy egymásra mutogatunk szülők,tanárok.

Üdvözlök mindenkit,megjöttem!Még mielőtt mesélnék,előbb az én tanáromról,anno.Oroszt tanított,utáltuk.Öreg volt,kövér a végtelenségig.Soha nem tudta mit tanított előzőleg,és kis patkányoknak nevezett,és azt ordította kiírtalak benneteket.Nekem már akkor is voltak ötleteim,s mivel hiába szóltunk az ofőnek ezért ,akcióba lendültünk.Bevittem egy MK27-es magnót és felvettem.Boldog-boldogtalannak,szülőknek,tanároknak lejátszottuk.Akkora botrány lett belőle,hogy nyugdíjazták.Máig kísért minket és emlegetjük.A kirándulás első 15 percében lerobbant az első busz,kölcsön kellett kérni egy másikat.A krém nem nálam foglalt helyet,így az odautam nyugodtan telt.A megérkezéskor,mivel én voltam hazai terepen,rögtön azzal kezdődött,hogy eliazítottam a gyerekeket.Felhívtam a figyelmüket,hogy az ott lévő kutyákhoz nyúlni nem szabad,mert őrkutyák és nem babusgathatók.Nem kellene tulzottan üvöltözni,mert kisbaba van,lehet alszik.Erre az osztály főhülyéje kihívást intézett felém,poénoskodni akart,hogy majd akkor ő megküzd velük,meg naná,hogy ő majd lever egyet a kutyáknak stb.(Mondanom sem kell,az egyik kutya akkora mint egy megtermett medve,a másik meg vmi pitkeverék,vagyis rendesen kicakkozták volna azt az okos fején lévő,két kicsi fülét.)Természetesen kinyílt a bicska a zsebeimben.Lelki szemeimmel láttam nyaktól lábfejig gipszben,úgy,hogy már a legelején üvöltve kiosztottam,hogy ne játsza az agyát,mert a franc se kíváncsi rá,egyébbként meg ha nem fog normálisan viszonyulni a dolgokhoz,simán hazaviszem a francba,és rohadtul leszarom,hogy kinek mi a véleménye,amíg itt vagyok ő nem fog cirkuszolni.Én nem vagyok tanár,akit kirugathat,nekem a nyugalomhoz van jogom és mivel erősebb vagyok,én vagyok a főnök.Meg nagyon az anyja sem érdekel,mert a mi felelősségünk,most más a játékszabály mint otthon.Hát tudom ,hogy nagyon goromba voltam ,de a többieknek is kerekre nyílt a szemük.Engem soha senki nem hallott még így beszélni,úgy hogy megadtam a megfelelő irányt.Senkire egész nap nem kellett sem rászólni,sem semmi gond nem volt.Sőt,ebéd után a három legkezelhetetlenebb gyerekkel játszottam és külön beszélgettem is velük.Arra a megállapításra jutottam,hogy a szüleik nem törődnek velük és ettől próbálják ganéságokkal magukra terelni a figyelmet.Amíg tanítottam őket erre az új labdajátékra(edző is vagyok és vittem nekik játékot),annyira megtetszett nekik,hogy azt mondtak,volna kedvük ezt velem az edzéseken is csinálni.Persze volt sikerélményük és mindig dícsértem őket,hiszen valóban nagyon ügyesek voltak.Az egyikükkel így hangzott az első pár mondat:-(13 éves)-Anyukád mivel foglalkozik?-Nemtom.-Ne mond nekem,hát csak tudod mi a munkája?!-Nemtom,asszem aDM-ben cimkéző.-És apukád?-Őt se tudom.Részlegvezető.-És hol?-Vami csöveket gyárt.-És mit szeretsz csinálni?-Nem tom,semmit.-Valamivel csak szeretsz foglalkozni,tévézni szoktál?-Aha-Zenét hallgatni szeretsz?-Ja.-És milyen zenét szeretsz hallgatni?-Mindenfélét.-Handelt,Bach-ot?/gondoltam kizökkentem.Sikerült,nevetett./-Nem,hát magyar rapzenét.-Értem,mondjuk Gangxtát?-Ja az jó.

Nos, nem írom tovább mélyen szárnyaló eszmefuttatásunkat az élet habos oldaláról,de sírni akartam.Annyira sajnáltam őt ott és akkor,hogy még most is könny szökik a szemembe.Igazából felnégyelném a szüleit.Lehetne ő is normális ,csak anyu nem mutatja meg miképpen kell.Apu meg nem ér rá.Ő nem fogyatékos ,nem gonosz ,csak nem irányítja senki.Öntudata van,jogai pláne.Azt hiszi ,ha joga van ,boldog is lehet.Lehetne még ragozni,tágabb véleményem,tapasztalataim is lettek,de nem elég nagy az oldal.Gyárilag nem voltak ők sem elcseszve.A szülők hibáztak.Vajon jóváteszik,vagy gengszter lesz belőle? Kiderül.Minden tiszteletem a szerető tanároké!!!Le a kalappal!

Az "jó" indulás, ha már egyetemistaként utálja vki a szakmát. Belőlük lesznek az "elkötelezett" kollégák.

Na, az ilyen tanárokat tényleg szűrni kellene vhogy. Nekem is volt olyan kolléganőm, aki nem tudott fegyelmezni, nem értett szót a gyerekekkel, de belátta és elhagyta a pályát. Egy másik hasonló kolléganő, akit elküldtek, mert alkalmatlan volt, most egy másik suliban tanít.

Nagyon egyetértek veled! Annyira jó végre azt hallani egy pedagógustól, hogy szereti amit csinál. A körülöttem lévők akik velem együtt pedagógusnak készüólnek mindannyian már előre utálják a szakmát, pedig sztem annyi szépséget hordoz magában, ahogy azt te is leírtad.

Ahogy azt már korábban megjegyeztem, szűrni kéne a pedagógusjelölteket. Az biztos, hogy nem segít sokat a helyzeten, hogy tehetetlen tanárok végeznek el főiskolákat... Nekem volt egy tanárom (osztályfőnök meg angoltanár) aki mielőtt minket elkezdett tanítani, egy szanatóriumban kuksolt mert idegösszeomlása volt a férje miatt vagy vmi ilyesmi.

Hát érdemes lett volna videóra venni egy két beszólását. Mikor azt mondta nekünk (13-14 éves gyerekeknek mert akkor 8 osztályos gimiben voltam) hogy titeket le foglak selejtezni, hogy kihulljon a férgese (akik prolik, mert hát pénz nélkül neki senki sem volt ember) és biztos benne, hogy méltatlanok vagyunk az iskola szelleméhez -ez még a nyomdatűrőbb monológjaiból volt egy példa.

és nemhogy elküldték volna, pedig a szülők is gyűjtöttek aláírást ellene, de maradt. Ma is ott tanít.

Az ilyen és ehhez hasonló tanárokat kellene szűrni. Szerintem

Ez egyébként így van, több kollégáról hallottam, aki legfeljebb csak 1 napra viszi az osztályát, mert nem meri a 2 napot, főleg az éjszakát bevállalni.

Igazad van, jól látod a helyzetet. Ma már a gyerek nem úgy viszonyul a pedagógushoz, mint régen. Nem tiszteli csak azért, mert ő a tanár. Ki kell vívni a tekintélyünket előttük.

Az tény, hogy ma már nehezebb dolgok pedagógusnak lenni, mint régen, de ne csak a negatívumokról beszéljünk. Ez egy szép szakma, én nagyon szeretem. Igaz, nem volt (még)igazán negatív tapasztalatom, viszonylag színvonalas gimiben tanítok. Sok pozitív visszajelzést kapok és ez erőt ad. Jó látni, hogy változnak, érnek a diákok, hogy lesznek a 9.-es gyerekekből szinte felnőttek a 4 év alatt.

De ahogy Ti is írtátok itt korábban, jó lenne egy alkalmassági felvételi ennél a pályánál, sok kellemetlenségtől kímélnék meg magukat a tanárok és a diákok is. Mert a gyerek kihasználja, ha látja a pedagógus gyengeségét, ma már sajnos simán "megeszik reggelire" a határozatlanabb kollégákat.

Változni kell a szülőknek is, jobban oda kellene figyelni a gyerekekre és nevelni őket, de nekünk, tanároknak is alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz, meg kell újítani magunkat, lépést kell tartani a korral. Persze a risztó társadalmi jelenségek miatt, amelyek egyre gyakoribbak, nem az iskolát, a tanárokat kell okolni. De egy több évtizede változatlan intézményrendszer, ami ugyanazt a hatalmas anyagot, változatlan módszerekkel próbálja a gyerekek fejébe gyömöszölni, nem alaklmas az új értékek közvetítésére. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek közben nem tanulnak meg rendesen írni, olvasni, számolni. Nem tudnak egy szöveget értelmezni, egy értelmes fogalmazást összehozni.

Na, jó hosszúra sikeredett a mondandom, bocs. :)

Várjuk a beszámolót a kirándulásról! :)

Nagy változás kellene ahhoz, hogy a negatív folyamataokat visszafordítsák. Egy olyan társadalomban, ahol bárki bármit megtehet, a gyerek sem fog a következményekkel számolni. Pláne, hogy nincsenek is, miután minden eszközt kivettek a kezünkből. Nem vagyok optimista a pedagógus pálya jövőjét illetően, évek óta egyre rosszabb irányba halad minden.

De ez nem az iskolákban kezdődik. Egy óvónő ismerősöm mesélte, hogy ha egy rossz, verekedős, rendbontó gyereket büntetésképpen kiültet a szekrénykehez, ahol öltöznek a gyerekek, a szülő délután leordítja a fejét. Persze nem a neveletlen gyerekének, az óvónőnek.

Azt hiszem az egyetlen megoldás továbbra is az, ha a szülők kicsit magukba tekintenek. Minenkinek volt rossz tanára, a rossz pedagógusok elkerülhetetlenek, ez a rendszer velejárója. De az már, hogy a gyerekek kezelhetetlenek maximálisan a szülőre tartozik, az iskolában nem nevelhetjük a gyereket, nincs is rá eszközünk. Igen, nagyon igaz, hogy a régi tanítóknak volt. És a lentebb olvasott hiedelmekkel ellentétben senkit nem vertek meg főleg nem ok nélkül. A szigor kell az iskolákba. Nem azért furcsa nekünk pl. a nádpálca vagy a körmös mert az annyira rossz, csak a mi értékrendünk szerint a gyerek szent és sérthetetlen. Nem az. Egy formálandó emberke, egy csíra amelyet terelgetni kell, hogy jó irányba nőjön és minél több napfényt szívjon magába. Régen tudták, hogy a gyerekeknek valamilyen szintű félelemingerre van szükségük, mert nem tudnak még mást felfogni. Manapság ez halmozottan igaz, mert iszonyú ingerszegény környezetben élnek. Senki nem fog megijedni attól, ha elkérik az ellenőrzőjét.

A szülőknek dönteni kell. Vagy összeszedik magukat és nevelik a gyereket, vagy a pedagógus kezébe adják azokat az eszközöket melyekkel nekik kell a gyereket jobb belátásra téríteni, és akkor majd felnevelik ők.

Félre ne értsen senki, nem vagyok veréspárti csak példaképpen soroltam fel a dolgokat.

Meg lehet nézni, hogy a " nyugati" társadalmakban ahol a gyereknek " minden joga" megvan mik történnek az iskolákban. Ez elkezdődött nálunk is, már itt is ütik, verik, ölik egymást a gyerekek. Csak idő kérdése, hogy mikor szerez valaki pisztolyt hozzá. Szóval lehet gondolkodni, hogy a nádpálca a rosszabb, vagy sok halott gyerek...tudom, hogy ez kisarkított, de talán nem is annyira

Megdöbbenve olvastam soraidat. Ilyenkor szégyellem magam a kollégák helyett is.

Így gondolom én is: a régi tanítókat kellene "visszahozni". De a régi gyerekeket is.

Az egészben az a rossz, hogy oda-vissza mennek a negatívumok, ami elég kellemetlen. A tanárok között is van jó néhány, aki alkalmatlan a pályára, de azért a gyermekek között is egyre nagyobb látszámban fordulnak elő igen nagyon magatartászavarosak. A törvény rossz!