Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Tanárverés fórum

Tanárverés (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Tanárverés

1 2 3 4 5 6
2008. ápr. 4. 08:37

Én eléggé betyár gyerek voltam ezért gyakran kikaptam a tanáraimtól. Volt amikor fa méteres ruddal verte el a tanár a lábaimat.Persze a tanáriban ahol minden tanár látta az esetet. Közömbösen véginézték a diákverést.

Volt olyan osztálytársam akinek a fülcimpáját szakította le a tisztelt tanárnő.Olyan diák lány is akadt aki bepisilt az órán mert nem mert kikérszekedni az óráról.

MESÉLHETNÉM MÉG A SZTORIKAT.

Tegnap például egy telefonos felvételt láttam ahol a tanár részegen tartja az óráit.Szünetben átugrik kocsmázni a tanár bácsika.

Nem adok igazat a szemtelen diákoknak, csak az éremnek két oldala van.

19. sport (válaszként erre: 15. - Loch ness)
2008. ápr. 4. 08:35
Teljesen egyet értek veled,egy biztos hogy nem normális már ami ebben a társadalomban van.Ha nekem a gyerekem olyasmit csinál az iskolában amiért esetleg egy jól ütemezett pofont kap(persze nem indokolatlanul) azt mondanám neki megérdemelted.Ezek a jogok......Ezzel azt érik el hogy pár éven belül a gyerekek dirigáljanak?Szóval érthetetlen amiket megengednek egyesek maguknak.MI az hogy nem lehet valakit kicsapni az iskolábÓl?Én is gyerekekkel foglalkozok de mint edző, lehangoló a véleméyem a mai gyerekekről illetve rajtuk keresztül a szülőkről......Tisztelet a kivételnek
18. egypt (válaszként erre: 13. - Csibi59)
2008. ápr. 4. 08:31
Van rossz tanár, mint ahogy van rossz orvos, ügyvéd, eladó, kőműves, stb... Mivel emberek vagyunk, ez valamennyire sajnos természetes. De szilárd meggyőződésem, hogy a legtöbb tanár jó tanár, aki szereti a gyerekeket, és szívvel-lélekkel végzi a munkáját ezért a röhejes fizetésért. Nem kéne a negatív tapasztalatokból általánosítani.
17. 01c8755c79 (válaszként erre: 15. - Loch ness)
2008. ápr. 4. 08:21
... így, ahogy írtad... nagyon jól megfogalmaztad! :o)
2008. ápr. 4. 08:21
Bocs a félregépelésekért. Remélem, azért érthető.
15. loch ness (válaszként erre: 8. - Ilchie)
2008. ápr. 4. 08:17

Igazad van szerintem, de sok összetevő van, ami miatt ilyenné fajzl mosrtanában a helyzet. Abból indulok ki, hogy amikor iskolás voltam, rettenetes osztályom volt, rémálom volt odajárni. A tanároknak is sok bajuk volt az osztállyal. De: soha olyat nem mertek volna megtenni a gyerekek, mint mostanában. Egyszerűen a "levegőben volt", hogy ilyen nincs. Még visszaszájalni se nagyon mertek, mert akkor megkapták a magukét, nem durván, de szigorúan.

Manapság ez felbomlott. És szerintem irtó nagy hülyeség a gyerekeket a jogaikról tájékoztatni (mármint a kicsiket), mert egy gyereknek előbb a kötelességeit kell megtanulnia, és a felelősségvállalást. Inkább az lenne a fontos, hogy figyelmet kapjon a szülőjétől és bizalommal lehessen hozzá. Mert persze, olyan tanár is akad, aki nem érdemli meg ezt a nevet, és nagy károkat okozhat a gyereknek - de ha a kisgyerek ezt mri jelezni a szülőjének, akkor búven elég, ha a szülő tisztában van a gyerek jogaival, és eljár az ügyben. Nem így lenne normális? Általában elmagyarázom a gyerekeknek, mit miért kérek tőlük, de a felnőttnek igenis van joga indokolt esetben azt mondani,hogy "azért, mert csak". "azért, mert azt mondtam." Ez lenne a tekintélytisztelet.

Ugye milyen jól megoldottam a helyzetet? Csak pontosan ezeket igyekeznek mostanában kiölni az emberekből, a gyerekek pedig meg se tanulják: kötelesség, felelősségvállalás, tekintély, tisztelet... Csoda, ha azt se tudják, mi az, amikor alig látnak ilyet, és egészen más a menő? Amikor a közélet szereplői is folyton hazudnak, és még nem is szégyellik, akkor mit fognak megtanulni a gyerekek? Szóval, szerintem ez nem olyan egyszerű ügy. Szerintem ezt nyugatabbról szivárogtatták be, azt a mentalitást, és így verik szét a társadalmunkat. Egy szétvert társadalommal könnyű elbánni, könnyű igába hajtani, és eladni mindent, amit lehet, ők meg a mi fizikai-lelki nyomorúságunkon gazdagodnak meg.

Bocs, befejeztem a kisregényt... De érdekelne, ti ezt hogy látjátok.

2008. ápr. 4. 08:16

Sziasztok!


Nos, elolvasgattam amiket írtatok.

Az én kisfiam most első osztályos, általánosban. Egyelőre még nagyon szeret iskolába járni, és ez nagyban függ a pedagógustól is (szerintem). Tanító bácsija van, akire felnéz, pedig nem túlságosan engedékeny, de a tudást (kinek-kinek maga szintjén) elismeri és díjazza. A kisfiam osztályába járó gyerekek (mondhatom, szinte egyedüliként az iskolában) 3/4 8-kor már az osztályban vannak, a könyv és a füzet az első órához (nem túlzás) az asztal sarkára illesztve, házi feladatos füzet kinyitva az asztalon. A gyerekek még beszélgetnek, de már mindenki a saját helyén (egy-két kivétellel) van. A tanító bácsi rossz idő esetére megköveteli a váltócipőt, hogy az osztály ne legyen sáros, koszos. A gyerekek hetente egyszer, pénteken az utolsó tanítási órában rendberakják az asztalokat, kidobják az esetleg padjukban maradt szemetet, letörlik(!) az asztalukat, ki-ki a maga részét. A gyerekeknek ez így természetes, nem ágálnak ellene, ezt szokták meg. Kicsit katonásnak tűnhet, de higyjétek el, szívesen csinálják, és én nem is bánom, hogy így szokták meg. Az egész osztályt a tanulók órai munkái díszítik. Ugyanakkor a tanító bácsi a követelményeket ellensúlyozza azzal, hogy nagyon sokszor viszi őket pl. természetismeret órán a szabadba, megnézik a virágokat, növényeket, sőt mentek malac és más állat nézőbe is. :)

Ez mind-mind élmény a gyerekeknek. Nagyon örülök, hogy ilyen tanítót sikerült kifogni, aki ennyire szereti (mert imádja!) a gyerekeket, fejlődésüket nem egymáshoz, hanem a gyerekekhez önmagukhoz hasonlítja, mindenkit aszerint értékel. Nincsenek kedvencei, ami a mai világban sajnos jellemző, legalábbis sok szülőtől hallottam ilyet, hogy a tanár öt-hat gyereket előnyben részesít az osztályból. A gyermekotthonban lévő gyerekhez (ilyen is jár az osztályukba, kettő) ugyanolyan figyelemmel és szeretettel fordul, pedig rettentő problémás (divatos szóval élve hiperaktív) a kisfiú. Sőt, szerintem a tanító hozzáállásának köszönhetően a kezdeti agresszió, ami jellemezte a kisfiút is alábbhagyott, a társai nem közösítették ki, sőt, egyre jobban elfogadják. Ha valaki ront valamit az órán, a többiek nem nevetik ki, mert ezt már csírájában elfojtotta a tanítóbácsi azzal, hogy megmagyarázta nekik, hogy bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem jól tud valamit, vagy egyszerűen csak eltéveszti, s senkinek nem esik jól, ha ezért kigúnyolják, kinevetik. Ezek csak kis példák, de ebből is látszik, hogy ebben a korban alapozzuk meg a további fejlődést. A tanítóbácsi szerint is úgy áll a dolog, hogy ő megpróbál segíteni a nevelésben, ugyanakkor ez rajta kb. 10 %-ban múlik, a nevelés oroszlánrésze a 90 % a szülőé. Együtt kell működnie a tanárnak és a szülőnek, a gyerek érdekében. Szerencsémre nálunk az óvónők is így vélekedtek. Bármilyen probléma esetén akár naponta is fordulhattunk hozzájuk, nem kellett fogadóórára és szülői értekezletre várni. :)

Most ugyanígy van.

Ugyanakkor szomorúnak tartom, hogy a tanárnak annyi joga sincs, hogy ha rossz jegyet ad a gyereknek, hogy ha kéri az ellenőrzőt, a diák nem adja, akkor egyszerűen kivegye, vagy kivetesse a gyerek táskájából. Röhej!!!!

Hát egyáltalán mihez van egy tanárnak joga?

De őszintén! A gyerekek (látom én is) egyre többet engednek meg maguknak, mert nem hülyék. Rájönnek, ahogy nőnek, hogy nekik ezt is szabad, azt is szabad és ki is használják a lehetőségeiket.

Az is szomorú, hogy pl. szülői értekezleten pontosan a "problémás" gyerekek szülei nem jelennek meg... Valószínűleg a gyerek azért problémás, mert a szülőt ennyire nem érdekli, hogy mi van a saját gyerekével.

Meglátásom szerint azonban még mindig (legalábbis az én környezetemben) az érdeklődő, gyermekét nevelni igyekvő szülők vagyunk túlsúlyban. Ugyanakkor sajnos - és ez nagyrészt társadalmi okok miatt van - egyre több a gyerekével nem foglalkozó, túlságosan engedékeny, ún. "modern" szülő. :(

Sajnálom a tanárokat. Sajnálom azokat a gyerekeket, akikkel nem foglalkoznak a szüleik, és odáig fajulnak, hogy megengedik maguknak azt, hogy egy felnőttet, egy tanárt bánthatnak.

Bocs, hogy ilyen hosszú voltam, pedig még annyi minden jár a fejemben...

2008. ápr. 4. 01:25

Sziasztok!

Olvasom a cikket majd a hozzászólásokat és csak ámulok-bámulok! Két fiam van. Nevelem Őket, de a pedagógusaiktól is azt várnám, hogy neveljék Őket, lehetőleg hasonló értékrendre, mint én. Furcsállom, amikor valamelyikük azzal jön haza, hogy valamelyik tanárának az a "mániája", hogy "lehülyézi" a diákokat. A fiam NEM hülye, én nem szoktam sértegetni és egy viszonylag jó gimiben tanul - nyilván a társai sem hülyék -. A tanár milyen alapon nyilvánul meg velük így? Arra tanítom a gyermekeimet, hogy becsüljenek meg másokat (még amikor a fiam erről a tanárjáról beszél tiszteletlenül, akkor is rászólok és nem engedem, pedig engem is bosszant a tanár stílusa!) és úgy viselkedjenek másokkal szemben, ahogyan szeretnék, hogy velük szemben viselkedjenek. Ha velük szemben egy tanár ilyen viselkedést enged meg magának, mit mondjak Nekik, Ők is megengedhetik maguknak, hogy lehülyézzék ezt a tanárt?! Azt mondom, hogy nem, de - be kéne látni - ez a tanár árt a többi pedagógus tekintélyének is.

Van más történetem is, ami megint csak a pedagógusok következetlenségét mutatja: a fiam még alsós volt, amikor az egyik osztálytársa - a magatartása 5-ös volt - édesanyjának azt mondta a tanító néni, hogy a fia nem védi meg magát, nem áll ki magáért - ez igaz is volt, egy csendes, visszahúzódó fiú volt. A következő félévben a fiú már csak 4-est kapott magatartásból, mert már megvédte magát. Nem volt rossz, a személyisége nem változott, de 1-2 alkalommal nem hagyta magát. Nem sikerült megértenem a magatartás osztályozásának rejtelmeit! Mint 2 fiú édesanyjának, volna még mit mesélnem a gyermekeimmel foglalkozó pedagógusokról, de azt hiszem, ennyi is elég.

A lényeg: a nevelés közös ügy, nem jó ha mutogatunk egymásra, hogy az a másik feladata. Amúgy, természetesen felháborít és elkeserít a "tanárverés", de ugyanígy felháborít és elkeserít a diákok egymás elleni agressziója és a pedagógus és a szülő gyerek elleni agressziója is! Mindenféle agresszió érthetetlen számomra. Túl sok van belőle mostanában, a gyerekek túl sok agresszóval találkoznak, lassan ez tűnhet számukra normálisnak! Ez ellen kellene tennünk. Tudunk?

2008. ápr. 4. 00:42

Sziasztok!


Meggyőződésem, hogy ezekkel a gyerekekkel otthol már a kezdetektől kevesebbet foglalkoztak a szülők, mint egy kutyával. Azzal adott, hogy mennyi időt kell sétáltatni. A gyerek meg majd elfoglalja magát valamivel... és rá se néznek, hogy ugyan mit is csinál.

A gyerekekben ma már nincs meg a felnőttek tisztelete, és ezért csakis a szülő hibáztatható, ha kicsiként ezt nem tudta elérni a gyermekénél.

(hogyan is, ha csak etette meg ruházta és nem építette azt a kis embert?)

Az, aki a szüleit nem tiszteli, nem tiszteli majd a tanítóit sem.

2008. ápr. 3. 20:55

Most nagyon durvát írok, amiért elnézést kérek Tőletek!


Úgy gondolom a környezetemben látottakból, tapasztaltakból, hogy egyre több minimanó csak azért születik, hogy a házasságot megmentse, vagy éppen a segély, pénz miatt. Elkeserítő ezt látni napi szinten. Ezek a gyerkőcök olyan érzelem- és ingerszegény környezetben élnek, hogy a szívem szakad meg.


Az enyémek az iskolában még kicsik...de mi lesz velük felső tagozatban? Akkor, amikor már kamaszodnak, lázadnak amúgy is?

10. a7a90ace89 (válaszként erre: 6. - Vica66)
2008. ápr. 3. 20:49

Nagyon szépen köszönöm!


Valamilyen szinten MI is nevelünk. Azonban úgy érzem, hogy ez a NEVELÉS elsősorban irányt mutató kell, hogy legyen, nem elsődleges. Az elsődleges dolga a SZÜLŐé kell, hogy legyen.


Igen, a jogok. Olyan hatalmat kaptak a kezükbe ezek a gyermekek, amikkel simán visszaélnek. A kötelességeiket nem csak ők, de a szüleik se nagyon ismerik (vagy csak nem akarják).


Amíg a lurkó nem kap otthon odafigyelést, addig majd ilyen balhékkal hívja fel magára a figyelmet, s az fogja "boldoggá" tenni, hogy mindenki vele foglalkozik.


Nem ártana egy "Szülők iskolája" tanfolyamot csinálni minden városban, hogy az ilyen szülőket beültethessék "a padokba" azok a szakemberek, akik úgy látják, hogy ezeknek a gyermeke(ik)nek magatartásbeli gondja(ik) vannak. Itt segítséget kapnának. Olyan lenne, mint a névtelen alkoholisták klubja, vagy hasonló.

De: ahogy a köenyezetemben látom, a problémás gyermekek szülei "nem érek rá abban az időben" fognak érvelni.


Megoldás? Keményebb, szigorúbb törvény. S valamilyen eszköz az ovónők, pedagógusok kezébe az ilyen gyerkőcökkel szembe. Mert ez NAGYON HIÁNYZIK!

2008. ápr. 3. 20:25
Valamire azért csak jó volt anno a "kisdobos-uttörő korszak".
2008. ápr. 3. 19:57

Sajnos ez tényleg így van...

Én saját szememmel látom nap mint nap, hogy a szülő mennyire nem tud mit kezdeni a gyerekével!!!

Azt várják, hogy bekerül az óvodába (óvónő vagyok), és majd ott rendet tanul.Később csodálkozva hallja, hogy milyen JÓ is tud lenni az ő gyereke.Persze otthon még rosszabb, mint eddig.MIÉRT?

Mert szabad!Azt csinál a gyerek amit akar, csak hagyja nyugton szüleit.

Minden gyerek azt csinál, amit megengednek neki.

Mi kell a gyerekeknek?

Sok szeretet elsősorban, persze itt nem az ajándékokkal kifejezett módra utalok!

Legalább ilyen fontos a szabályok felállítása, hiszen ez a gyerek érdeke!

És végül a következetesség!


Nem is merek belegondolni, mi lesz ebből az állapotból.Nagyon rossz irányba haladunk...:(

2008. ápr. 3. 19:44

Ma a liberalizáció szent nevében egyre több joga van a tanulónak és egyre kevesebb a kötelessége. Miután a jogoknak és a kötelességeknek azért egyensúlyban kell lennie, ezért, hogy az egyensúly ne sérüljön,a pedagógusoktól elvették a jogokat, de megterhelték őket jó sok kötelességgel. Megvan az egyensúly. Ha az az idős tanár akkor megvédi magát, már régen az utcára tették volna. Szegény egyébként így is odakerült.

Mindegy, hogy a gyerek mit csinál, mindig neki és a szüleinek lesz igaza. Nincs az a magasabb fórum, amelyik igazat ad a pedagógusnak.

6. vica66 (válaszként erre: 4. - A7a90ace89)
2008. ápr. 3. 19:27

Tűz, teljesen egyetértek veled, hogy előbb a szülőket kellene megnevelni. Nem lehet a pedagógustól elvárni, hogy ő nevelje meg a gyereket, mert NEM EZ A DOLGA!

Hihetetlen, mennyire agresszívek a gyerekek, aminek egyik oka az otthoni nevelés hiánya és a rengeteg agresszivitás, amit tapasztalnak maguk körül. S itt nem csak a tv-re, játékokra gondolok!

A mindennapokban letiporják egymást az emberek, a jogokkal tisztában vannak (legalábbis azt hiszik) felnőttek, diákok, csak a kötelességeikkel nem. Nincsenek egymásra tekintettel, nincs stabil értékrend, tisztelet (arra nevelés). Nincs min csodálkozni, hogy ennyire eldurvult a helyzet.

2008. ápr. 3. 18:59

Egyszerűen fekhaborítonak tartom ezt és a hasonló eseteket is. Először a szülőknek kéne elgondolkodniuk azon, hogy milyen embert akarnak nevelni a gyerekükből. Aki a tanárával szemben ilyesmit megenged magának, az otthon miket művelhet?

A hasonló helyzetek elkerülése érdekében a törvényeket kéne szigotítani és a neveletlen gyerek szüleit gyerekkel együtt nevelési-viselkedési tanácsadásra kötelezni.

2008. ápr. 3. 18:37

Tudjátok, hogy amíg a szülők többsége úgy gondolkodik, hogy a NEVELÉS az ÓVODA és az ISKOLA feladata csak, addig előfordulnak ilyen esetek, ami egyre durvább esetekké fajul. Elsősorban az ilyen szülőket kellene megNEVELNI és utána a gyermekét.


Azok a szülők, akik a nevelést, mint feladatot áthárítják az óvodára és az iskolára, azok foglalkoznak a legkevésbé a gyerekkel vagy éppen túlzottan is. Az óvonők vagy pedagógusok csak azért vannak számukra, hogy az "én hülye kölykömet " megneveljék, hozzák helyre a félrenevelt suhancokat.


Már első osztályban olyan dolgokat megengednek maguknak, hogy padlót fogok. A harmadikos meg kikéri magának, hogy csúnyán néz rá valaki, mert az éppen az ő személyiségi jogait sérti. A felső tagozatban már feljelentés is előfordult, mert a tanár rá mert szólni a lány kinézetére és stílusára. Az ombudsman még minket kért fel a házirend átírására, hogy ne sértse az ilyen és hasonló "tanulók" jogait.

Pályám kezdetén velem is előfordult, hogy német órán leköpött az egyik, első padban ülő gyerek. Nagyon szégyeltem magam akkor, de most is kellemetlen emlékeket idéz bennem.


Na, az ilyenek lesznek később a tanárverők!:(((

2008. ápr. 3. 17:29
Az ilyen gyerekek mind otthonról hozzák a műveltségüket,és azt csinálják,amit otthon is látnak.És tudatában vannak,hogy ők még nem büntethetőek,esteleg átteszik egy másik iskolába,de marad helyettük másik,és ő is folytatja ott,ahol abba hagyta.Csak már másik tanárt tesz hidegre,és készít ki.Nekünk ilyen még álmunkban sem jutott eszünkbe,de ha valaki ilyenre vetemedett volna,akkor annak ellett volna kapva a grabanca,és a kedve,hogy még egyszer megpróbálja.De nem is volt ilyen soha.Most sem ártana egy kis szigor,hogy ezeket a retkeket meglehessen nevelni.
2008. ápr. 3. 17:18
Tanácstalanul nézem ami az iskolában és azon kívül történik.A gyerek 5000 évvel ezelőtt is olyan volt mint most.A hibákat abban látom,hogy a szabadidejük nincs megtervezve "lógnak" unalmukban pedig elképesztő dolgokat művelnek.Nincsenek megszabva a határok.Ha a gyerek poénkodhat a társaival az nem jelentheti,hogy a tanárral is lehet.Bízom a józan észben,hogy talál megoldást az erre jogosult.Így nem mehet hosszú távon.Gondolom ezzel mindenki egyetért?
2008. ápr. 3. 17:03
Az egyik legfelzaklatóbb hír volt, hogy fizikaórán egy 17 éves diák megrúgta és megütötte tanárát. Sajnos az eset nem egyedi, hasonló hírek szinte havonta kapnak szárnyra. Kisiskolások verték meg a tanárnőjüket, vagy épp a diák szülei estek neki a tanárnak, vagy igazgatónak.

Ugrás a teljes cikkre: Tanárverés
1 2 3 4 5 6

Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook