Tájszólások... (beszélgetés)
Nem valami! Ez a fánk!!! :)))
Vasárnap sütöttem és a férjem mondta, hogy pampuska.
Akkor urgott be ,hogy valóban még "gyerékkoromba' így hítuk".
Sziasztok!!
Szokott valaki pampuskát sütni??
Jó is az!! Úgy parasztosan, jó sok pörccel!! Csak fogyi-guruk kapnak tőle idegbajt! :)
A családom éppen most reklamált, hogy már régen csináltam.
A tócsniról
Még a Mátrában is többféle néven ismerik a tócsnit — maradjunk az alapkifejezésnél — így a macok, lapcsánka ugyanazt jelenti, ha az étlapon felleljük. De ne lepődjünk meg, ha az étel mibenléte felől érdeklődve esetleg azt a választ kapjuk, ja, az a recsege, lapótya, matutka. Milyen találékony a népnyelv, hogy egyazon, igen egyszerű ételnek mennyiféle elnevezést ad. Talán valóban ez a titok nyitja, olyan hús nélküli alaprecept, amelyet a legszegényebbek is el tudtak készíteni. Az idők folyamán azonban számtalan változata alakult ki, többféle ízesítéssel készül, s ami hajdanán főételnek számított, ma gyakran köretként kerül az asztalra.
Elkészítés: A krumplit hámozzuk, lereszeljük. Ehhez adjuk a tojásokat, a lisztet, megsózzuk, borsozzuk, és jól összekeverjük. Serpenyőben olajat forrósítunk. A burgonyamasszát evőkanál segítségével az olajba tesszük, a kanál hátával lepényekké simítjuk. Mindkét oldalát kb. 5-5 percig szép aranybarnára sütjük. Papírszalvétára szedjük, hogy a felesleges zsiradékot leitassuk. Forrón tálaljuk, mert csak így igazán finom. Megkenhetjük fokhagymával, vagy adhatunk mellé tejfölt, vagy akár mindkettőt.
(forrás: matrainfo)
Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, majd apró lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadunk egy kevés sót, egy tojást és annyi lisztet, amennyit felvesz. A nokedli sűrűségű masszát vágódeszkáról, vagy nokedliszaggatóval forrásban lévő vízbe szaggatjuk. A kifőtt sztrapacskát cseréptálba rakjuk, zsírral bőven megöntözzük, majd bőven megrakjuk túróval, juhtúróval, esetleg pirított káposztával. Nagyon jó libatepertővel. (forrás: matrainfo)
Azaz alapanyagját tekintve ugyan az - krumpli - csak a végeredmény lesz más :)
Van tájszólás! :) Sőt, olyan szavak is, amik csak bizonyos vidéken élők számára jelent valamit, mások meg lesnek, mit "vakerolok" :)
Dikó, sztrapacska, tócsni, klapnyi, és társaik :)
Kedves Fiatalok!!
Lehet vitatkozni, hogy tájszólás vagy nem tájszólás, de az ország különböző vidékén élő ember, akkor is különböző képpen használja a magyar nyelvet. Úgy ahogy az Édesanyjától megtanulta! ( persze azért ragadt rá más is!) De legtöbben irodalmi nyelvet csak írásban használjuk. Szerintem nekünk fel se tűnik, csak az "idegeneknek"!!
" Mi a bótba mégyünk bevásáróni és rakottkumpit csinálunk ebédre." stb..
Véleményem szerint ez nem "bunkóság",hogy mi így, más tájegységen élő ember másféle képpen beszél.
Ez nyelvünk sokszínűsége!!
Nálam okosabb ember mondta valahol, hogy a TV1-en a meteorológus Reisz András palóc nyelvjárásban mondott időjárás jelentését üdítő hallgatni!!!
Egy interjúban András is megerősítette, hogy eleinte zavarta, hogy másként beszél mint a városiak és Ő irodalmi nyelven próbált beszélni.De ahogy közeledett haza felé, úgy jött elő a palóc nyelvjárás.
Tehát tudna "rendesen" beszélni, de minek!!!!!!
Magunk között bevallva, nekem már komoly koncentrálást igényelne, hogy menjek és ne "mennyek" és "né garabóba széggyem a méggyet"!!!:)))
Száz szónak is egy a vége, mindenki úgy beszél ahogy tud, csak ne mások megbántására használja a szavakat!!!!!
Na most az öregasszony "kibölcselte" magát!!! :))
zala a legjobb: a föstés miatt át kö mozgatnyi a butrot, le kö takarnyi, aztá gyühetnek a ziparosok
débe meg kö őket kajáztatni
Igazad van, a bruder az testvér, a blóder pedig kelet Magyarország egyes részein a sütő. Tehát arra felé a kalácsot blóderban sütik. Legalább is én így tudom.
Szerintem mi a zalai tájszólás mellett kispályások vagyunk! Ez elismerés akar lenni!!!!
Engem egyre jobban érdekelnek a tájszólások és a különféle népszokások!!
A nagynéném mondta egykoron: "akkor tudod, hogy öregszel, ha érdekelni kezdenek a régi dolgok!"
Hát én most itt tartok!!!:)))