Tájnyelv, megyékre elosztva!! (beszélgetés)
Elvileg igen. A logikája talán az, hogy a gerezdek, mint a fogak, egymás mellett vannak benne.
Persze, az iskolában a tájnyelvet nem kedvelik, nem támogatják.
Magyar
Főnév
fokhagyma
A fokhagyma (Allium sativum) az amarilliszfélék családjába tartozó faj. Gyógy- és fűszernövény, melynek hagymája fogyasztható; felvágva erőteljes aromát (egyesek szerint illatot, mások szerint szagot) bocsát ki. Népies neve „foghagyma” vagy „büdös hagyma”.
:D
Megkérdeztem a párom, hogy tudja-e, hogy mi az a sergő? Azt mondta nem. Mondtam neki, hogy pedig te szoktad mondani, hogy sergeted a kaját a mikróban. Erre rávágta, hogy akkor körhinta. :D
Nem hiába, az ő szülőhelye is közel lehet a lakhelyedhez. Ő is úgy 20-30 km-re Hatvantól tengette a gyerekkorát.
Férjeméknél is tixo a cellux. :)
A férjem unokahúga sokáig cicó ragasztónak hívta, mert nem tudta kimondani, hogy tixo. Azóta gyakran cicózzuk mi is. :)
Jaj, de imádtam hallgatni mikor mondta, hogy "Töti bácsi oda adod a cicót?" :)
A sergő a körhinta.
Talán a sürög-forog -ból keletkezett, amit másutt forgatnak, azt itt sergetik.
A mikró forgótányérja is sereg... :D
A sergő az nálunk sürgő.
Búcsúkor mindig sürgőztem.
A sergőt nem ismerem.
A párom mikor a mikróba rak be valamit melegíteni, arra mondja, hogy megsergetem a kaját.
Mármint a német papírzsepi.
És fura, hogy a zsepit p-vel írjuk és mondjuk, pedig a zsebkendőből rövidült.
A hegyezőt én Eger környékén hallottam faragónak mondani.
De itt is annak mondják, Hatvan környékén, sőt ugyanúgy a sergőt is használják. Ismeritek?
A Tixo - cellux:
Németországban a Tixo gyár kezdte gyártani, úgy emlékszem, a magyar utánzat a cellux.
Érdekességképpen mondom, a Tempo nevű gyár kezdett a papírzsepikkel a 60-as években, és hiába gyártotta azután sok gyár, a papírzsepi neve a németeknél Tempo-Tuch.
Én meg ezt találtam, majdnem ugyanaz: Szászfalvi László
2014. március 27. ·
"Büszke vagyok arra, hogy somogyi vagyok. Nálunk a zöldborsó az cukorborsó, és a sárgabab az spárga. Töszmörögni szoktam, amikor készülök valahova és ezzel a szóval kifejezem, hogy nem sietem el a dolgokat. Nálunk minden szörp málna. Ha azt mondom, faragó, mindenki tudja, hogy valójában a hegyezőről beszélek... nálunk a befőttesüveg dunsztosüveg. Mi tányérAt kérünk, nem tányért. Ha elmegyek vásáni, általában megérem hazavinni. Ha azt mondom, hogy tixó, mindenki tudja, hogy a celluxra gondolok. Ha valami akadál, odébb teszem. Amikor azt kérdezem, hogy "mire értél haza?", akkor tulajdonképpen arra vagyok kíváncsi, hogy hány órára. A kapucni nálunk kucsma, a hömbölödni szót pedig a legurul-ra mondjuk. Mi a hegyre megyünk ivás és bulizás képpen devendérozni nem pedig a szőlőbe. Mi főnek megyünk, meg lenek és sokszor futkozunk is e két irány között. Igen és a hidegtől kiborsózik és nem lúdbőrös lesz. A dzsindzsás szó teljesen elfogadott magyar szó, amiről tudjuk, hogy a gazos susnyást jelenti. Nálunk hóharmat csípi meg a sütőtököt és nem a dér! ”Ne csikálj!”- ez a ne csiklandozz. Ja, és a legjobb falat nem a kenyérvége, hanem a gyürke vagy csücske! ÉS ÍGY ESIK JÓL, a rossebb vigye e! Tájékoztatásul: Somogyország megyeszékhelye KapoZSvár…"
Lehet, hogy simán magyar eredet. Most a keresgélés közben találtam:
A világhálón körbejár egy szöveg: Büszke vagyok arra, hogy zalai (a folklór törvényei szerint ilyen formában is: vasi) vagyok:
„Büszke vagyok arra, hogy zalai vagyok. Nálunk a zöldborsó az cukorborsó, és a sárgabab az spárga, a csipkebogyó csicskenye. Töszmörögni szoktam, amikor készülök valahova és ezzel a szóval kifejezem, hogy nem sietem el a dolgokat. Nálunk a pazarolni az csak pazolni és a barack is csak barac. Ha azt mondom, faragó, mindenki tudja, hogy valójában a hegyezőről beszélek… nálunk a befőttesüveg dunsztosüveg. A meztelen csigát kágyillónak, vagy röviden csak kágyinak hívjuk. Ha elmegyek vásáni, általában megérem hazavinni. Ha azt mondom, hogy tixó, mindenki tudja, hogy a celluxra gondolok. Amikor azt kérdezem, hogy “mire értél haza?”, akkor tulajdonképpen arra vagyok kíváncsi, hogy hány órára. A kapucni nálunk kucsma, a hömbölödni szót pedig a legurulra mondjuk, a mésogni az idegesítő vinnyogás jelentése, az iperedni pedig az, amikor megnőttél. Mi a hegyre megyünk inni és bulizni, nem pedig a mezőgazdasági területre. Mi fönek megyünk, meg lenek és sokszor futkozunk is e két irány között. A bőrünk pedig köped és nem hámlik! A csepőtés, csepüt és dzsindzsás szó teljesen elfogadott magyar szavak, amiről tudjuk, hogy a gazos susnyást jelenti. És jába, a rossebb vigye el, nálunk még a hűtő is hüttő :D”