Szobatisztaság - pofonegyszerű vagy folyamatos küzdelem? (beszélgetős fórum)

azért a négy is elég jó szám :))

Nekünk igazi csak kettő van - anyósomék - de ők meg nagyon messze laknak, egy leutazás minimum 10.000 Forint szóval nem tudunk mi sem minden hétvégén menni.

Mindent tényleg nem muszáj elrakni, de azért a veszélyes dolgokat nem árt. Bár ismertem olyanokat, akiknél a kések is az alsó polcokon voltak, és a gyerek nem is nyúltak hozzá, azért gondolom gyerekfüggő is a dolog, de nekem akármilye angyal gyerekem lehetne, azért eltenném :))

Így is volt már, hogy minden csupa pirosparika lett mert főzés után előlhagytam :)))

Szóval ezzel a neveléssel én sem értek egyet, de hát a gyerekek felnőnek így is, úgy is........

Hát igen.

Anyósnak tényleg nem sok a türelme, bár 3 fia van.

De mindegyikkel úgy volt, hogy mélyvíz.

Azt szokta mondani, nem kell smmit elrakni, csak megnevelni a gyereket és akkor megtanulja hogy nem szabad.De az enyém képes elvenni akár a kést is és mondja hogy nem szabad de vinné játszani.

Párom kiskorában többször volt a balesetibe, kétszer kiesett az etetőszékből egyszer felvágta egy konzervesdoboz a fejét, mert beleesett és négyévesen már a kezét is eltörte, szóval anyós tudja miért eleven a gyerek, de inkább lerázza magáról.

Igen ez azért így sokként érhette a kislányt. Nem is hiszek a mélyvízbe dobásban, mert ugye úszni sem úgy tanulunk meg :)))

Lehet anyósodnak nincs elég türelme, vagy energiája egy élénkebb gyerekhez, ezért talán nem is baj, hogy nem hagyod nála.

Anyóséknak az a szerencséjük :)))), hogy a két legkisebb unoka mindkettő nyugis gyerek,

na majd ha lesz mégegy gyerekem és kis eleven lesz, majd lesnek :)))

óh, nem olyan messze van az, bizti ellene velük főleg ha imádják egymást.Nekem a telefon segített, mert így tudta a gyerek hogy élünk!

Amikor sógorék 2 hétre hagyták másra a gyereket(1,5 éves volt),nem hívták oda a telefonhoz és nem emlegették az anyját az apját,mikor velük beszélt anyós telefono nem mondta ki a nevüket hogy ne izguljon a kislány, de szerintem ezekből azt szűrte le hogy baj van a szüleivel, és napokig csak zokogott.Aztán beteg is lett szerintem e miatt, de se anyós se a szülők nem izgulak rajta, és nem is szakították meg a nyaralást se, mert spanyolország csak egyszer van ugye.Sajnos ők bármikor bármeddik bárkinél otthagyják a kicsit, rajta látom hogy össze van már törve ilyen picinek.És nagyon beteges, félénk gyerek.Anyós csak őt vállalja, pont azért mert félénk és nem csinál semmit, ha nála van begubózik.Az enyém meg tuti az egész házat felforgatná.A kislányt többször kinthagyta egyedül az udvaron, az enyém ugyanott többször is beleesett az esővízgyűjtőbe pedig loholtam utánna.

Szóval így nem merem, a kislánynak meg az a szerencséje hogy marha nyugodt gyerek, még egy poharat se vesz le az asztalról kérdezés nélkül.

:)))

és igaza is van! :)))

Vannak ilyen emberek, bár inkább a férfiakra jellemző.

Csak azért vagyok szomorú, hogy ilyen keveset találkozik a nagyszüleivel, mert neki rajunk kívül csak ők vannak. És imádja a mamáját!

Azért nem merték elvállalni, mert nagyon kis félénk a gyerek, és mi lesz, ha hiányol majd minket, mégsem tudunk odautazni mert 3 órára laknak tőlünk.

Nálunk erre azt mondja hogy az apáé nem is ilyen!

Hiába a dumaláda+dackorszak.

épp most szólt, hogy pisike :)))

bár azért picit becsöppent, így gatyát kellett cserélni, már megint alig engedte, hogy ráadjam!

Végül nyertem, mondtam neki, hogy apun és anyun is van gatya! :))

Ez nagyon jó! Két éves kora után én is állandóan mondtam anyósomnak, hogy vállalják el, csak egy napra a gyereket, de nem merték. A szüleim meg betegek, rájuk nem lehetne bízni, de ők sem kérik. Ha jönnek anyu egy kicsit játszik a fiammal, de látom rajta, hogy elfárad közben (fogócskáznak, bújócskáznak stb:)

Anyósomban egy óvónő veszett el, nagyon ért a gyerekekhez ezért mikor vigyázott rá (ők vidékiek, de ha mi mentünk vagy ők jöttek, mindig volt néhány óra mikor rábíztuk a kicsit) sosem aggódtam.

Most már mondtuk nekik, legközelebb megyünk otthagyjuk a gyereket és kész! Azt mondták jó :))

Végre!

ja és azért sikerül ilyen jól hogy elviszem hozzájuk, mert születése után két hónappal abba a városba költöztünk ahol a szüleim laknak, és majd két évig ott laktunk.így minden nap találkozott velük, apósékkal is egy héten 2-szer 3-szor.

Mikor visszajöttünk szegedre a munka miatt nagyon kereste őket, és folyton azt mondta menjünk haza.De mostanra már megszoktak meg örül is mert vonattal járunk és az a nagy kedvence!

persze, 2 éves kora óta leviszem apóshoz vagy az anyukámhoz 5-7 napot is volt.jól elvan, mert szomszédólnak boltba járnak meg apósnál 3-os a legkisebb gyerek.

De fel kell hívnom telefonon, mert különben azt hiszi eltüntünk.Azt szoktam neki mondani olyankor hogy mindketten a dolgozóba vagyunk, akkor megnyugszik, mert párom munkahelyére be szoktam vinni és ismeri a munkatársakat is, tehát tudja hol vagyunk és akkor már nem aggódik.

Sőt, ha megyek nem is ugrik a nyakamba, hanem rögtön leül játszani velem, olyan mintha csak öt perce mentem volna el...mondjuk szerencse hogy anyumék és apósék jól elvannak vele, sajna anyós még egy napot se töltött vele, így nem is merném nála hagyni, meg ő nem egy odafigyelős ráhangolódós anyatípus.

Nálunk még nagy baj volt az, hogy megszokta, hogy nincs rajta alul semmi. Most kell rászoktatnom a gatyára :)) De legalább pelusra kevesebbet kellett költeni :))

Ha viszont azt nézem, hogy mikor kezdtük, az jön ki, hogy már fél éve próbálkozunk :))) De valójában csak szüneteltettem, és megelégedtem a félszobatiszta eredménnyel! :)))

Meglehet, hogy nálatok ez az egész összesen egy hónap lesz! :))) És majd utána le tudod adni a nagypapájához :)

Aludt már náluk nélküled?

remélem is :-)

Most hogy fönt ülünk, még mosni se nagyon kell, mert nincs rajta semmi.

Előtte meg vagy 5 kisgatya és az összes melegítő egy nap alatt!Ha úton voltunk nem igazán történt baleset, inkább az hogy rettentően akarta visszatartani.

Azért jó lenne, ha megszokná, mert szerettem volna a papáéknál hagyni pár napra,még mielőtt óvi meg a munka elkezdődik.De nem nagyon merem, mert máshogy csinálnák és összezavarodna, bár jól érzi magát ott, de azért kis szorongása mindig van.

Igazad van, így hamar meglesz az eredmény.

Nálunk meg én szúrtam el, azzal, hogy elijesztettem a bilitől, és ráadásul fél éve még éjszaka sem pisilt be, csak egyszer-kétszer, untam a sok mosást és ráadtam estére a pelust. De most már itt van a jó idő, kint a napon megszáradnak a ruhák két óra alatt, és az sem baj, ha útközben pisil be, mert csak egy kisgatyót és rövidnadrágot kell a táskámba tenni

Én is azt hittem nem bírom, de muszály.

Különben jobban elhúzódna a dolog.

Vadasparkban voltunk hétvégén, ott volt rajta pelus, de a kakit így is addig tartogatta még hazaértünk és a papáék hazamentek.

Most második hete ülünk itthon, csak boltba megyünk esetleg félórára hintázni.

És most már mindig szól, legalább a pisit nem tartogatja.Az első kísérletnél még a pisit is visszatartotta.

Szeretném ha a kakit is megtanulná a wc-be vagy bilibe. Aztán megyek vele.

Após el akarja vinni 4-5 napra de így nem adom oda, szerintem visszaszoknak a pelusra!Mikor nálunk volt az unokahúg, ő is pont szoktatás alatt, nem akart kakilni meg pisilni se nagyon még vigyáztam rá, azt mondta majd megvárja míg a szülei jönnek akkor elmegy wc-re.A harmadik napon már verejtékezett a visszatartogatástól, és nagy sírás közepette kakilt.

Szóval inkább kibírok itthon még 1-2 hetet,mert óvi meg szeptembertől kezdődik!

Nálunk még mindig sunyiban kakil. Akkor amikor elmegyünk valahová és hazaérkezve nem veszem le róla rögtön a pelust.

Talán nekünk is itthon kéne maradnunk pár napig, de azt még én sem bírnám :))

mennyi idős?

Mert nekem nem akar szólni.

ügyes:)

Akkor nyárra bizti szobatiszta lesz nappalra. Én ebben bízom a lányomnál.