Szingliség háttere és oka (beszélgetés)

Persze,nyilván.

Én most konkrétan Surfrider esetére válaszoltam,aki írta,hogy a társkeresőn milyen sok ffi írta azt,h soha nem akar gyerekeket.

Továbbá, aki egyedül él, az nem egyenlő azzal, hogy magányos. Lehet, hogy végig gürizte az életét, lemondott saját magáról a családja kedvéért, az élete tele volt kompromisszummal, a végén pedig elköltöznek, rá sem néznek.

A másik pedig végig szórakozta az életét, csak azt csinálta, ami neki jó és a végén egyedül van.

És mivel az élete arról szólt, hogy barátkozott, utazott, nyitott volt, talán még több ember is veszi körül, mint azt, aki korábban a családjának élt.

Ez sem fekete-fehér :P

;)

Neked.

Azért még mindig tovább él az, aki házas, mint az, aki szingli. Szóval annyira fene rossz sem. Oké, egy car házasságnál a szingliség sokkal jobb, de nem minden házasság ez a nyögvenyelős kompromisszum-batyu.

Ja, és természetes, hogy minden férfi csak saját gyereket akar, nem a másét.

Ettől függetlenül gyerekkel is lehet párt találni, csak nem kell csodálkozni, hogy amikor megtudják, hogy van, egy kicsit fenntartással vannak mindjárt:)

Sok ember nem is akarja vallalni a hazassaggal jaro eletformat. Legyunk oszintek: a hazassag lemondassal, kompromiszummal, aldozatvallalassal jar; huzzuk ketten az elet egyre nehezedo szekeret nem csupan egymasra nezve, hanem elore is. Ahol nem te meg én vagyunk, hanem mi... nem kizarolag az onmegvalositas, hanem a mi, egyutt;

manapsag akkora sok ember egoja, hogy akar azt is kiirhatnak a hatukra, hogy allitsatok meg a foldet, leakarok rola szallni.

Lehet reklamálni,de úgy,hogy pl: x ideje egyedül vagyok,valószínűleg azért,mert férfiként nem akarok gyereket.Ez így korrekt.

A nőket valóban értelmetlen hibáztatni azért,hogy ők meg gyereket akarnak.De pl itt is látszik,hogy egy ffi mennyire intelligens,hogy ezt így,ahogy leírtam,zokszó nélkül tudomásul veszi.Aki ezen hőzöng,h :de a nők mért akarnak gyereket,az valóban éretlen.

A második részre reagálva:IGEN,valóban bajban van az ország,ahol nemcsak ffiak nem akarnak gyereket,hanem nők nem MERNEK vállalni gyereket a létbizonytalanság miatt.

Szerintem ez rosszabbodott,nem javult.

:DDDD

En a 3-al mar ugy vagyok, hogy ha megyunk pizzazni, odamegyek a tulajhoz es kerek tole valami jatekot a gyereknek: papir, cerka, mas altal ott felejtett mesekonyv, legocska stb. De stimm, nyaralas az mindenkinek ilyen, viszik a gyerekszobat... En mar regota nem csinalok ilyet, es nem vagyok hajlando az etteremig sem nagyobb taskaval menni. Mai eszemmel ugy gondolom, hogy mar az elsovel is eleg lett volna "keregetni", mint magunkkal vinni a szinezos-borondkejet mindenhova:))))

Ja, ilyen szinglibuli, olyasmire vagysz, hogy mar elso 5 perc alatt kiuriteni a minibart es orgia meg ilyenek, nem emlekezni az egesz nyaralasbol semmire??? Vagy kulturaltabb, amikor emlekszel is meg nem is? :))))

Lehet igazad van, de akkor ne legyen reklamáció: x ideje egyedül vagyok. Megváltozott szerepek ide vagy oda, a nők nagy többsége ha feleség nem is, de anyuka szeretne lenni és igen fontos elvárás, hogy ehhez (is) partnert találjon

Egyébként az esetek többségében szerintem a valódi ok az, hogy nem sikerült teljes egészében felnőni vagy ha felnőtt férfi lakosság komolyan, felnőttként így gondolja ezt, akkor valóban bajban van ez az ország, azért is emeltem ki pont ezt a témát, mert kb 1-1,5 éve ez nagyon jellemző volt az adatlapokon, de lehet azóta ez változott, nem csekkoltam le :)

A Ridikül műsorban volt téma nem régen a szingliség. Érdemes megnézni.

[link]

szerintem az is érett gondolkodásra utal,ha egy ffi azt mondja,ő nem akar gyereket soha.

Sokkal jobb,mint akik látszatra belemennek,aztán otthagyják az anyukát akár 3 kisgyerekkel. Vagy már terhesen.

Nézd, nekem van egy idős barátnőm. Fogalmam nincs, hány éves, 70-en felül van, az biztos. Nem látni rajta.

A férje meghalt vagy 8 éve, van két gyereke, az egyik Franciaországban, a másik Belgiumban. Soha nem jönnek haza, nem szeretik itthon. Ő sem megy hozzájuk, ő meg nem szereti ott.

Hova sorolnád? Leélt negyvenvalahány évet házasságban, felnevelt két gyereket, aztán most egyedül van.

Szerintem sok esetben borzasztóan magasak az elvárások mindkét fél részéről. Ezért (is) lehet annyi szingli. Sokan nem néznek tükörbe mielőtt elkezdik megfogalmazni magukban nekik milyen társ kell külsőleg, mert mondhat akárki akármit lehet a másik a világ legjobb embere, ha nem tetszik, akkor se lépünk tovább vele.

Nekem nőként mindig az volt a legnehezebb a férfiakkal (tisztelet a kivételnek), hogy csak biológiailag érettek, szellemileg/lelkileg nem.

Mikor egy éve még "lelkes" tagja voltam egy társkeresőnek mindig rácsodálkoztam arra ha 30as férfi adatlapján ez volt írva. Házasság: túl fiatal vagyok hozzá, nem állok rá készen. Gyerekhez pedig sokszor ennyi volt írva: soha.

Hát nem tudom melyik hasonló paraméterekkel rendelkező hölgy ugrik az ilyesmire :)

Nőkről sok mindent nem tudok mondani: férfi részről sok panasz volt az anyagiasságról.

Engem például ez soha nem érdekelt, dolgozom, ha kell valami, akkor megveszem magamnak, nem kell ahhoz férfi.

De ha példának okáért egy férfi régóta munkanélküli vagy ma holnap 40-en és a szülői házban él, tehát nem tesz semmit, hogy 1-ről a 2-re jusson engem mindig is zavart. Lehet mégis csak anyagias vagyok? Hmmm

Nem, az én szüleim fiatalon meghaltak, de a férjem anyja velünk élt, ami sem neki, sem nekünk nem volt jó, illetve barátainknál látunk még olyan eseményeket, ami mindenképpen arra mutat, hogy jobb az otthon.

Persze, ha olyan állapotban van az ember, akkor nem kell az otthon, de pl. én a férjemnek is megmondtam, hogy ha alzheimer beteg lesz, mint az anyukája, akkor sajnos megy az otthonba egyedül, ahol sokat fogom látogat, és szeretni fogom ugyan úgy, de itthon nem kínlódok vele.

A lényeg, hogy a gyerekeinknek nem akarunk nyűgöt tenni a vállunkra. Éljenek úgy, hogy közben ne kelljen lelkiismeret furdalást érezniük, mert az öreg szüleit nem látogatja elég sűrűn.

Nem 4 napos kefélős wellnessről beszéltem, hanem 2 hetes bulizós gyerekkori cimborás (5 pasis, nem barátnős - barátnőkkel simán ellépek bárhova) világnézésről, ahova nem fér be a gyerekem, mert hadd ne részletezzem, de az emberem sem, abszolút teljes vagyok nélküle is.

Egyrészt egy szem gyerekem van, nincs másik akire rálőcsöljem egy nyaralás alkalmával. Másrészt sosem értettem azt aki azt mondja, hogy neki pihentető a nyaralás egy kisgyerekkel. A fél babaszobát cígelni kell, a gyerek nyűgös, idegen környezet, idegen emberek, centizni kell az idővel, a gyerek mikor alszik, hova vihetem, hova nem. Egy nagyobb gyerek persze más, mi cirka 4-4,5 évesen vittük magunkkal először 10 napos, repcsis nyaralásra -pár napos wellnessben már nem egyszer volt korábban is- de igazából neki az sem volt maradandó élmény.

Egyébként te nem érted a szingliséget, nem kapcsolatot keresnek, szükséglet kielégítés van, ki a fac akar azon agyalni, hogy majd mi lesz azzal a pasival, érzelmek, meg folytatás áááá ott akkor kell az a pasi és kész, aztán húzzon a pitchába, annyi volt, nem több. Ha tényleg hatalmas volt az élmény, akkor még visszajáratod, de nincs ott alvás, se papucsát, se fogkeféjét ne hagyja nálam, elvégzi a dolgát aztán mehet.