Szerinted mikor érik meg egy pasi a házasságra? (beszélgetős fórum)

Topikinditóra:

Amikor szívével-lelkével érzi, hogy a másik ember nélkül nem tud élni.

Sziasztok!

Olvasgatva a hozzászólásokat, gondoltam érdemes nekem is ide írnom mivel úgy érzem egy elég egyedi esettel rendelkezem. A párom már két éve, hogy megkérte a kezem. Visszagondolva, talán kicsit procedurális íze volt a dolognak. Miután összejöttünk elég hamar összeköltöztünk, de mivel a szüleim elég régimódi típusúak nem nézték túl jó szemmel a dolgot és az ő megnyugtatásuk miatt (is) megvolt az eljegyzés. Mindehhez még az is hozzájárult, hogy az eljegyzést megelőzően közös lakást vettünk. Szóval nem az a tipikus érzelmek ihlette lánykérés volt (amiről én is álmodoztam sokat), de hát ez van. Mindez idáig rendjén is volna, de az eljegyzés után kezdődtek a nagyobb gondok. Miközben "csinosítgattuk", formálgattuk a majdani közös otthonunkat ő egyre csak azt kezdte el hajtogatni, hogy sajnos nem tud megelégedni velem egy Életre. A házasságban pedig, mint olyanban egyáltalán nem hisz, az egész fogadalom dolog templomostól együtt egy nagy baromság, a ceremónia utáni ünneplés és vendéglátás pedig csak arra jó, hogy a sok idiótát ingyen vendégül lássuk miközben a mi zsebünk kiürül. Miután ez a része a dolognak elmondásra került még mindig nem ért véget a lélektiprás. Elmondta, hogy egy korábbi műtét miatt (lányoknál sosem mert igazán kezdeményezni)benne az ösztönök, a különböző nők iránti vonzódása, a vadászat különösen felerősödött és ha össze is házasodunk ő nem tud hű maradni és fog tartani szeretőket. Ez pedig így fog maradni míg él. Csak arra vár, hogy én engedjem neki a kalandozást, mert neki borzasztó ezzel a kínzó érzéssel élni.Ezek után pedig hirtelen hozzátette, ő már annyira szeretne gyereket.Mikor akarok szülni?! A témánál maradva, ez a pasi 32 éves.Ő a tipikus példa arra, hogy nem házasságra termett.

Sziasztok!

Mi már lassan 11 éve vagyunk együtt, de nekem mindig azt mondja a lánykéréssel kapcsolatban, hogy majd ha nem számítok rá. Lakás, autó megvan, amire eddig mondhattuk, hogy kellett a pénz. Egyébként a kapcsolatunkkal minden rendben, de én már várnám azt a bizonyos kérdést.

majd kibékültök négy év az már nagy idő....

gondolom én nagypapásan....

Megoldódott az egész ügy.

Szakított..

Ez kicsit bonyolultabb, de ez van.

Köszi a hozzászólásokat.

Nem erőltetek semmit, magától kezdte felhozni az eljegyzést, vagyis azt hogy vajon 4 év után ha még nem érezte azt az érzést(volt már 1-2szer ilyen érzése, azt mondja), hogy "igen, őt kell elvennem".. tehát hogy ezt később is érezheti e?!

Mondta, hogy nagyon sokat gondol rá, és ő úgy gondolja hogy ha elvesz valakit akkor az egy életre szóljon, nem akar elválni.

Az én drágám 25volt amikor elvett én meg 20. Elötte már 3,5éve együtt voltunk.

Az ismerőseink is fiatalon házassodtak, házasodnak. De tény, h magyarországon (európában) sajnos nem divat házasodni. A sok rossz példa miatt.

több oka lehet annak, ha egy férfi ellenzi ezt, lehet a klasszikus felelősség hárítás is, vagy nem érzi biztosnak a kapcsolatot, időre van még szüksége a döntéshez, vagy szimplán nem tartja fontosnak ahhoz, hogy boldogan együtt éljetek.

kérdezz és kérdezz, mi lehet az ok.

Fene sem tudja...

Az exem egyszer majdnem megnősült, azóta viszont kerüli a komoly kapcsolatokat.