Szeretőként élni (beszélgetős fórum)
Én voltam "szerető"(Bár én azt hittem, barátnő), pontosan addig, míg kiderült, hogy van valakije, akkor szépen elváltak az útjaink.
Őrülten szerelmes voltam, már az esküvői ruháról ábrándoztam, meg a közeledő közös karácsonyról...
Mégis befejeztem, mikor kiderült, nem csak én vagyok.Ha csak magamat nézem, akkor igen, rohadtul sérültem és nagyon rosszul éreztem magam, de nem csak magam miatt. A másik nő miatt is, akinek lehet, fogalma sem volt róla, hogy éppen az én picsámat furikázta vacsorázni, vagy éppen az én fürdőmben zuhanyzik...
És bele se mentem volna, ha tudom. Ennyi.
Lehet védeni a szeretőket, csak nem érdemes, mert mindenkinek van választási lehetősége.
Meg hozzáteszem, több okból is lehet szeretői viszony, és ettől eltérően lehetnek hibásak.
A kérdés, hogy a szerető mennyire érzi megalázónak ezt a státuszát. Van olyan is, aki tök jól elvan benne, nem is hiányzik neki, hogy megkapja a "farok" tulaját.
Szereti? Alacsony az önbecsülése? Anyagiak?...
Sőt, itt 1 hsz-ben mintha versenyről lenne szó. "Mindegy bármilyen büdös, de akkor is az enyém."
De igen, értem miért vagy ilyen keserű, miért elképzelhetetlen számodra, hogy valaki jól érzi magát a házasságában/kapcsolatában, illetve miért nem hiszed el, hogy létezik olyan kapcsolat, ahol nincs megcsalás, féltékenykedés, egymás utálata.
Ha ilyen életem lenne mint neked, én is ezt gondolnám.
Egyébként azt gondolom, hogy sokkal inkább törekednek a sérült emberek a látszat házasságokra, mint azok, akik jól érzik a kapcsolatukban magukat.
Mi, akik boldogok vagyunk, nem esünk kétségbe, mert megbízunk egymásban és tudjuk, hogy ha mégis arról lenne szó, hogy valamelyikünk még sem érzi jól magát, akkor megmondjuk és lépünk.
Egy életünk van és ha valami nem jó, akkor lépni kell és nem sopánkodni és elviselni a megalázást, mert ugye egy szeretősdi nem csak a feleségnek és férjnek megalázó, hanem a szeretőnek is, hiszen ő csak erre jó, arra nem, hogy elhagyjanak valakit miatta...
Dehogy nem értem meg:)
Mazsolázd ki, ami a te írásodhoz tartozik, nem volt kedvem sok hozzászólást írni.
Na,ebben majdnem egyetértünk:a feleség a legkevésbé hibás..
Mondjuk ha 20 hibapontot osztunk szét,akkor a feleség(pontosabban a megcsalt fél) kap 2 hibát,a megcsaló kap 12 t,a szerető meg 6 ot. Nekem ez az értékrendem.
Nincs értelme bármit is reagálnom,mert te is olyat zúdítasz rám,amit nem én mondtam,ami nem én vagyok.Ettől kezdve úgy gondolom,úgysem figyelnél arra,amit írok,tehát feleslegesen pazarlom rád az időm.
!!Én soha nem voltam szerető,és nem is leszek!!
Leírtam nem is egyszer.
"De aki nem vak,és nem naív és van esze,az nem" szerintem az nem megy bele egy szeretői viszonyba!
Ugyanis, ahogy már írtam, a szerető választhat. A feleség az egyetlen ártatlan fél ebben a piszkos játszmában.
Azt hiszem, a legtöbb fiatal nô hordoz a lelkében kisebb-nagyobb lelki sérülést, amit egy foglalt férfi okozott (és itt már mindegy, hogy nôs, vagy élettársként, de már közös gyermekkel).
Szóval eki ezt megélte, vagy feleségként kellett szembe néznie a harmadikkal, van tapasztalata.
Igen, és ott amikor a házasságkötéskor az anyakönyvvezető elmondja, hogy jóban-rosszban, egészségben-betegségben, szegénységben-gazdagságban....
Tudod ez a szülés utánra is igaz.
Akik ezt nem tudják, azokra szintén azt mondom, hogy ostobák. Akit megcsalnak, akik megcsalnak azokra pedig azt mondom, hogy sosem voltak jó helyen, hiszen ha valaki azt választotta, aki az igazi társa annál sosem merül fel ilyen.
Ezért utálom, amikor valaki jön a rózsaszín köddel vagy a szívemmel amikor az agy nem működik.
Ha valakivel nem érzem jól magam 1-2, 5, 10, 20, stb. év után, akkor azzal sosem éreztem jól magam, nem? Az ilyeneket valószínű, hogy a környezete rontotta el, mert azt tanították neki, hogy a házasság arról szól, hogy szerelmesek vagyunk és rózsaszín ködön át érzékelünk mindent, majd ez a szerelem átalakul szeretetté, majd megszokássá, stb. Ilyen nincs. Aki ezen megy keresztül az sosem szerette a társát, az csak a belénevelt ködön át elhitette magával, hogy szereti.
A szeretők pont ez a kategória, csak nekik a gerincük is hiányos. A szerető is öregszik, a szerető is lehet beteg, a szeretővel is történhet valami ami miatt aszexuálissá válhat, stb. És akkor ki kell dobni?
Itt szinte csak nők vannak és szerintem a legtöbb EQ nélküli. Nem gondolnak bele a másik helyzetébe, hanem letipornak mindent. Miért nem tudnak türelmesen várni arra, hogy a szerencsétlen férj, aki szexre éhezve ráugrik elváljon? Akkor már nem lenne jó? Nem lenne elég érdekes? Nem lenne kit utálni? Biztos klassz dolog köpködni a feleségre, hogy milyen szemét, mert szegény férjét elhanyagolja, stb., de enélkül az élet nem élet? Ha nincs feleség, akkor jöhet az anyós utálat, ha az sincs, akkor sógórnő utálat, ha az sincs, akkor a szomszéd utálata, de mindenképp legyen kit utálni és mutogatni rá, hogy ő a hibás.
Nagyon gáz a felfogásotok!
Ez a fórum is gáz nagyon, hiszen jól összegyűltetek és bizonygatjátok, hogy ti a tökéletes nők vagytok, akik megmentik az elhanyagolt férjet a szipirtyótól. Nevetséges! És szomorú, mert a sok fiatal ezt tanulja meg az ilyenektől, azt hiszik ez a normális, ahogy azt is hiszik, hogy az abberált szexuális játékok is normálisak, amit csak azért tezsnek meg, mert kinevetnék a többiek, ha nem így lenne...
Lehet ti sem tudjátok, hogy nem normális másnak a párjára ráakaszkodni? Lehet már ti is egy rossz példát tanultatok el?
Az otthonról hozott minta....
Ja éértem:) húú..
A gyerekszülés utáni dolgok húzósak tudnak lenni.Én nem éltem meg,de gyakori ez a jelenség.Hát..kár,hogy a feleség csak évekkel később tudta ennyire összeszedni magát,és addig meg homokba dugta a fejét szexügyileg..
Már régóta a fejemben van a dolog,de most ide leírom:-ezt is elkerülendő- érdemes olyan fajta szexuális változatosságot kialakítani az életünkben már a kapcsolat elejétől,hogy ne legyen már bármelyik fél fizikai "képtelensége"(pl.szülés utáni gyógyulás,vagy időszakos impotencia)a gátja a rendszeres szexuális életnek.
Nem szólom le egyiket sem,hanem sajnálom mindkettőt,aki évekig hagyja magát hülyíteni.Persze a felséget sokkal jobban sajnálom.Mármint azt a feleséget,aki tényleg nagyon sok mindent megtesz a kapcsolatért és a családért.
De aki nem vak,és nem naív és van esze,az nem marad ilyenben olyan sokáig,hogy tönkremenjen,és sajnálni kelljen.(kivéve persze a kevés kivételt,akinek tényleg nincs választása)