Szabadúszó leszek (itt bármiről beszélhetsz) (beszélgetős fórum)

A fórumon olykor magamba beszélek.

Monológokat írok.

Aki magában beszél, nem feltétlenül bolond.

Aki tömeges hallgatósághoz intézi szavait, nem biztos, hogy normális.

Aki nem szól semmit, nem jelenti, hogy kuka.

Legfeljebb nincs mondanivalója.

Módosul a régi mondás :

Madarat tolláról, a kutyát a ruhájáról...

Mai hírmagyarázat

Kutyáknak kutya életük van ?

" Kutyába sem vesznek"- panaszkodnak sokan.

Tagadhatatlan, kutyás nagyhatalom lettünk.

S most nem a " nagykutyákra" gondolok, akik vezetik az országot és vezetik a bankokat, nagyvállalatokat.

Az ebek között is kialakult egy kasztrendszer.

Az ebek, kik jobban élnek, mint sok ember.

S ez már nemcsak az aranyos kis ölebekre vonatkozik.

Egyre több kutyapanzió nyilt.

Amíg a gazdi nyaral, addig a kedvencüket panzióba adják, hogy ne unatkozzon a kutyuli, ahol társasági életet élhet a többi panziózó eb között.

Van kutyavendéglő, többféle ételajánlattal.

Tudok olyan mesterről, aki luxus kutyaházakat készít. Többek között a kutyusok zenét hallgathatnak és hallhatják a gazdijuk hangját is, amely megnyugtatja őket.

Nem beszélve a kutya öltönyökről...

Mondja valaki, hogy kutyába sem veszik a kutyákat...

Jó, jó, tudom vannak nemcsak a felső tízezerhez tartozó, rossz körülmények között élő kutyák is.

De róluk majd máskor ejtünk szót.

Mulatságos és röhejes

Mind a két szó valahol a humort jelzi, de micsoda különbség a kettő között.

A mulatságos dolgokon lehet derülni, nevetni, a röhejesen inkább bosszankodunk, vagy kínunkban nevetünk.

Ilyen műfaj a tévében non-stop látható jóslások népbutító, becsapása.

Erről majd kicsit bővebben holnap.

Utoljára humoristák közül Hofin nevettem úgy istenigazából. Konkrétan potyogtak a könnyeim a nevetéstől. Volt szerencsém élőben látni, és mondhatom, hogy maradandó élmény volt. Egy percig sem unatkoztam.

Ezek a mostani macskajancsik nem igazán szórakoztatnak (kevés kivételtől eltekintve, mert Hadházy Lászlót pl. szeretem). Úgy érzem nem az én készülékemben van a "hiba", mert egyébként nem nehéz megnevettetni, sőt... :)

A népszerűségi lista és a közvélemény-kutatás nem az a kategória, amit érdemes lenne komolyan venni. A statisztika is ide tartozik bizonyos szempontból. Arra persze jó, hogy befolyásolni tudják vele az embereket.

Hozzád hasonlóan engem sem kérdeztek még soha közvélemény-kutatási céllal, sőt tovább megyek, még olyan emberrel sem beszéltem, akit kérdezgettek volna különböző témákban. :) Kicsit olyan nekem a "közvélemény-kutatás", mint a bulvárlapok horoszkópjai. Valaki leül, és baromságokat talál ki. :)

Min vagy kin nevet ma a magyar ember ?

Hát a humoristákon.

Meg a vicceken.

A gond, kivesztek a humoristák és nem születnek új viccek.

A Stand up ( sztendáp ) elfoglalta a legendásan szellemes magyar humor trónját.

Egyre több dumafranci jelenik a meg a képernyőn.

Már külön színházuk is van a Duma színház.

Nagyobb sztárok lettek, mint egykor a profik, Kabos, kibédi és társai.

Mitől olyan viccesek ezek a fiúk ?

Meg nem tudom mondani, nekem nem azok, még el sem tudok mosolyogni a produkciójukon.

Témájuk nincs. A katonaságnál jobb sztorikat mondtunk egymásnak.

A stand up- os poénok főleg derék alattiak.

A fiataloknak úgy tűnik bejön ez a humor.

Ők ezen nőnek fel.

Ennél már csak rosszabb jöhet.

Nyilván velem együtt te is felesleges dolognak tartod az időnkénti népszerűségi listák közzétételét. Ezek annyira reálisak, mint maga a közvélemény kutatás.

A közvélemény csak egy apró szeletkéje, sőt inkább morzsája a tortának.

Száz ember véleményét szorozzák ki a népességre.

Milyen furcsa, én még életemben nem találkoztam ilyen felmérővel. Legalábbis, mint ügyfél. Egyébként elég jól ismerem, hogyan mennek ezek a felmérések. Ha arra gondolok, hogy a felmérések szerint mindig a köztársasági elnök, volt (és van)a legnépszerűbb politikus akkor gúmnyosan mosolygok.

A legszerethetőbb ember alig haladja meg a 4o százalékot. Ez már majdnem ellenszenv...

Egyetértünk. Arra törekszem mindig, hogy a kérdésekre válaszoljak.

Végül is felfoghatjuk a fórumozást egyfajta értekezletnek, ahol az előadó felveti as témát, a hallgatók hozzászólnak.

Nyilván tapasztaltad nem ragadok le egy témánál. Nem rágom a gittet, azt meghagyom a Pál utcai fiúknak.

Mellesleg a Pál utcai fiúk minden idők legjobb ifjúsági ( ?) regénye.

NEmecsek, Boka Áts Feri a világirodalom legragyogóbb gyerek figurái. Twist Olivér és a többiek elbújhatnak a Pál utcai fiúk mellett.

Az ez ember, aki mindenkinek tetszik és mindenki szereti...gyanús.

De akkor miért van mindenkiben egyfajta megfelelni akarás?

Nincs igazán jó fórumcím, mert akit érdekel az i llető személye, mert azt nézik először, kinek az agyszüleménye és a kezdeti lépések érdeklik, akkor eljön.

Régóta viszem az egyik beszélgetős fórumot, és indítottam már többet is, de mindegyik befullad, előbb-utóbb, hiszen nem mindenkit érdeklő témákhoz egy idő után csak a barátság kedvéért szólnak hozzá.

Én sem akartam idejönni, kicsit megsértődtem, de úgy gondolom, túl kell tegyem magam más természetén és ha van mit mondanom, eljövök máskor is.

Egyet javaslok, ha nem veszed rossz néven, nálad mit lehet tudni, szóval fontos, hogy minden hozzászólásra reagálj, mert így meg tudod tartani a magot, akik mindig jönnek, a többiek vagy benéznek és olvasnak, vagy egy idő után már nem tartják érdekesnek egyáltalán és leforgácsolódnak.

Nincs is olyan ember, akit mindenki szeret! Legfeljebb ilyen-olyan érdekből körüldongják. Hívhatnánk nyalizásnak is. Találkozik az ember ilyesmivel elég gyakran. Kezdhetsz másik topikot, ha nem vagy elégedett a névvel, de talán ez figyelemfelkeltőbb, mint ami utólag eszedbe jutott. Ha valaki fogékony az eszmecserére, akkor megtall úgyis.

Ha önálló véleményed van - esetleg közízléssel ellentétes, nincs megfelelési kényszered, akkor figyelemreméltó ember vagy. Nem simulsz bele a nagy átlagba, és nem bégetsz a nyájjal. Az én szememben ez pld. pozitív dolog. :D Magam is kissé renitens vagyok.

Attól tartok, nem igazán jó címet választottam ennek a topiknak.

Az igazi cím az lett volna :

Itt akármiről beszélhetünk

Több ezer téma van a Hoxán, azt szerettem volna bizonyítani, itt bármiről eshet szó, akár a legextrémebb dolgokról is.

Ha valaki végigolvassa az eddigieket, rájön, valóban sok mindenről esett szó.

Talán a szabadúszó szót sokan félre is értik.

Valódi jelentése : a szabadúszó nem tartozik senkihez, semmihez.

Önálló véleménye van mindenről, ami nem biztos, hogy találkozik a közízléssel.

Nem is szeretnék mindenkinek megfelelni.

Az az ember, akit mindenki szeret, gyanús.

Egyáltalán létezik ilyen ember ?

A pápa is csak ember, tehát szurkolhat akinek akar. Bár hogy őszinte legyek,engem egyik pápa sem érdekel. Akiket földi érdekek mozgatnak, azok ne nevezzék magukat az egyház fejének, Isten földi helytartójának.

Én nem vagyok focirajongó, de régebben szívesen megnéztem VB, vagy EB meccseket, mert végre valódi meccset láthattam. Csak az volt a baj, hogy rá kellett jönni, mennyire nem a tehetség dönt abban, hogy ki nyerjen. Elég kiábrándító volt a felismerés.

A németek felsőbbrendűsége mindig is kiütközött, hiszen még itt az utcán a túristák esetében is úgy tűnik, mintha elvárnák, hogy oszoljon előttük a tömeg, ne akadályozzuk a vonulásukat.

Mai hírek között tallóztam

Kinek szurkol a két élő pápa, avagy szent háború lesz a Vb döntő ?

A fenti kérdést tette fel a net-re és az írott sajtóba is egy pihent agyú tollforgató.

A válaszon nem kell sokáig töprengeni.

XVI. Benedek leköszönt pápa nyilván anémet honfitársaiért, míg utóda Ferenc pápa az argentinokért.

A meccsen személyesen egyikük sem jelenik meg.

A tévé készülék mellett szurkolhatnak nemzetük csapatának a sikeréért.

Felmerült a kérdés : szabad-e a pápának bárkinek is szurkolnia, hiszen a pápa nem egy országé, hanem az egész világé.

Az egyház törvények nem tiltják, hogy a pápa szurkolhat-e. Magánügye, ha magában imádkozik a csapatáért.

Mi semleges szurkolók legfeljebb azért " imádkozunk", hogy izgalmas, érdekes meccs legyen, ne külső körülmények ( pl a biró ) döntse el a végeredményt.

Ami engem illet, egyik csapatnak sem szurkolok.

A németek játékán mindig éreztem egyfajta felsőbbrendűséget. Amikor tehették, megalázták az ellenfeleket.

Argentina Maradona idejében szimpatikus volt, most Messi miatt, akit a gyenge játéka ellenére is istenítenek, az argentinok bukását várom.

Egyébként én már azt se bánnám, ha a teljes politikai elit mellszobrot kapna, csak tűnne el az összes a közéletből örökre. Elég kárt okoztak már. Ebbe beleértendő az összes, aki a parlament padjait koptatta/koptatja jó pénzért.

Tényleg elköszönök, mert hamarosan ébreszt az eb. :)

Jó éjt!

Orbán Viktor elintézi magának...

Mellesleg senki nem érdemelné meg, hogy szobrot állítsanak neki, vagy utcát nevezzenek el róla.

Pedig milyen szép lenne, ha olyan egyéniségek lennénk, akiket nem lehet - nem szabad - elfelejteni.

Ha belegondolok, óriási színész egyéniségek, sportemberek mentek el. " Soha nem felejtünk el ! "- igérték, pár hét, hónap múlva már senki nem beszélt róluk. VAjon a mai nagyságaink közül kiről fognak utcát elnevezni ?