Öngyikosság. Van aki azt mondja gyávaság, van aki azt hogy erre erős emberek képesek. Neked mi a véleményed? (beszélgetés)

Nem, én sem vagyok híve a fej homokba dugásának, nem így érettem ,sőt, ellenkezőleg.

De szerinted ha valaki mondjuk végstádiumú rákos, annak járjon a döntés hogy kéri-e az "örökálom szurit", avagy még küzdeni óhajt?

És mi van az értelmi fogyatékosokkal, az Alzheimeresekkel, a bénákkal meg a többiekkel?????

Szerinted lehetne legálisan határt szabni a "kegyes halálba segítésnek"?

Én tudom.

Egyetlen percig se küzdenék, ha bármikor is kiderülne hogy rákom van.

Apuék négyen voltak testvérek, ő volt a legidősebb.

Ő és a húga rákban haltak meg, sok "túl akarom, kell élnem" kűzdelem után.

Két öccse öngyilkos lett, egyik 35, a másik 50 éves korában. (Csak megjegyzem, hogy állítólag mind kettő nő miatt.)

Nem tudom ki választotta a "könnyebb" utat.

Másfelől közelitünk,máshogy gondolkodunk.

Hogyne kerekedhetne ki egy vita egy tovább gondolkodtatás??

Nem dugom a fejem a homokba, erről beszélni kell.

Szia, azt gondolom hogy ebből sehogy se kerekedhet ki egy igen jó kis téma.

Ha ugyanis egy öngyilkosság "sikeres", tehát elveszítünk egy embert, akkor nem azt szoktuk boncolgatni hogy az illetőnek felborult-e a biokémiája avagy eleve gyógyíthatatlanul beteg volt és amiatt tette amit tett, ott maga a puszta tény számít, hogy az a valaki a saját maga ellen elkövetett erőszakos halál által nincs többé.

Kevésbé érdekes hogy pontosan mi is motiválta ezen tettét, legalábbis szerintem.

Az élet drága dolog, óvni kell, nem eldobni magunktól.

Viszonylag könnyű megtenni, azt olvasom, de visszacsinálni már nem lehet.

Ne tegye senki!

Érdekes,és elgondolkodtató ez a fórum téma.

Én azt gondolom, vannak esetek amikor nem "egy módosult tudatállapot" ,és nem is biokémia foly felborulása( depire gondolok) a motiváció.

Hanem egy gyógyithatatlan betegség,amiből egyetlen kiút a halál.

De akkor itt felvetődik az "eutanázia ,vagy nem eutanázia" kérdése, és igen jó kis téma kerekedhet ki ebből.

Mit gondoltok erről?

Azért ez ennyire nem egyszerű...

Nem fekete vagy fehér...Aki öngyilkos lesz az nem erős,vagy nem gyenge.

Az egyszerűen eltökélt.

Én most a befejezett öngyilkosságról beszélek.

Ha "nem sikerül" akkor az a környezet felé egy segély kiálltás, és persze egyfajta terror.

En sem tudtam volna ettöl jobban megfogalmazni a velemenyemet ! A gyava ember nagy alltalanossagban nem csinal semmit , csak varja hogy , törtenjen valami ? ! Az öngyilkossagot is csak arra hasznalja hogy , terrorizalja a környezetet ! Regi ismertetöjegye a neurozisban szenvedönek hogy , kepes a környezetet kikesziteni.

Egyebkent az öngyilkossag mas kulturakban bator tettnek minösul(-t!) pl a Romai korban, es hat valoszileg nem veletlenul.

A keresztenyseg eliteli s, mi több el sem temetik az öngyilkost a kereszteny szertartasok szerint.Ennek a hattereben valoszinuleg az van/volt hogy , ugyebar a jomodu , jolakott ember ritkan öngyilkos ! Mig a nincstelen , szegeny ehezö többször valasztja ezt a modszert a nyomorusag megszuntetesere ! Viszont a papoknak mindeg is szugseguk volt az ehberert robotolo nincstelenekre.

Szerintem gyávaság, mert az ember nem akar, nem képes szembenézni a gondjaival.

Magához a tetthezmár bátorság kell, de az a nagy félelem elég erőt ad hozzá, hogy az ember megtegye.

Szerintem minden embernek van olyan dolog az életében amire azt mondja, ha ez megtörténik akkor nem akarok/akarnék tovább élni. Hát van aki ilyenkor meg is teszi amit mond, vannak akik pedig harcolnak, elviselik az elviselhetetlennek hitt/vélt fájdalmat.

Én most azt mondom, ha a kisfiammal történne valami halálos baleset nem akarnék tovább élni. Tudom, hogy nagyon sokan tovább élnek, lesznek más gyerekeik és tudnak boldogok lenni. Én nem akarnék. Szerintem ez a könnyebb út, de én azt választanám. Önzés és gyávaság együtt, de menekülés egy kibírhatatlan fájdalom elől.

Meg szokás különböztetni violens (erőszakos) és nem violens formát. Előbbi pl. a magasból leugrás, a vonat, az önakasztás. Utóbbi leggyakrabban gyógyszerek és alkohol együttes fogyasztása. A férfiaknál az előbbi, nőknél az utóbbi gyakoribb, ezért a nők ritkábban is halnak meg.

A violens módszer fejez ki valódi meghalási szándékot, az utóbbi inkább "figyeljetek már rám" jellegű. Persze az emberek nem tudják (hál' isten) a halálos dózist, így a gyógyszermérgezettek általában életben maradnak, de akár véletlenül is halálosan megmérgezhetik magukat. Soha nem szabad elbegetellizálni.

Ez a kérdés szerintem túlságosan összetett ahhoz hogy egyértelmű választ lehessen adni rá. Nem gyávaság, de ugyanúgy nem is bátorság ,tehát hülyeség és lehetetlen az öngyilkosságot mint cselekedetet "bekategorizálni" .

Válságállapot, erősen beszűkült tudattal, amiből ott és akkor ez az egyetlen kiút kínálkozik megoldásnak, ennyiről van szó.

szerintem nagyfoku önzőség.

Őneki már nincs semi gondja, baja...na de itt lévőkkel mi lesz?

Ok mit kezdenek a lelkifurdalásukkal. Egy kisgyerek mit kell a ténnyel, amit ráadásul ugy fog meéglni, hogy biztos azért mert rossz voltam.

Hogy dolgozza fel? lelkileg sárült embert hagy hátra. íminden hozzátartozójának megmehezíti az életet.

Hs valaki egyedül van, akkor perse könyebb kiszállni, hiszen nem tartozunk másnak felelőséggel.

10-ről leugrani bátorság beszedni egy halom győgyszert gyávaság.

És akor még nem is beszéltem a sikertelen kisérletetről, aki bár búszke rá, de legtöbban életük legmegalázóbb helyzetének élik át.

inkább előbbi-általánosan.

de meg kell különböztetni a súlyos pszichiátriai betegeket, illetv az önsajnálók csoportját..estébé.

Szerintem az a nagyobb bátorság ha szakemberhez fordul és segíteni akar, próbál magán.

Nem befordul hanem nyíltan beszél a barátainak és a hozzá közel állóknak a problémájáról, kéri őket segítesenek végigjárni az utat a gyógyulásig.

Mondom ezt úgy hogy fogalmam sincs mi lehet egy olyan emberben aki addig a pontig eljut, hogy eldobja az életét. Csak abból tudok kiindulni hogy mindenki valahol legbelül élni akar és szeretné ha segítene neki valaki kijönni a gödörből.

Ajánlom a téma iránt érdeklődőknek Popper Péter depresszió előadását a Mesterkurzus sorozatból. Nagyon tanulságos.

Az öngyilkosok csoportja nem homogén, még csak nem is mind betegek. Gondoljunk csak a szeppukura!

Ezt most a múltkori műsorból vetted, ahol Albert Györgyi szerepelt?

...

Szerintem gyávaság. A gyáva ember nem mer szembenézni a jövővel.

Mindkettő egyszerre. Gyávaság, mert valaki a problémák elől ezt az egyszerűbb megoldást választja nem gondolva bele aki szereti annak mérhetetlen fájdalmat okoz, aki nem annak meg esetleg örömöt.

Bátorság is kell, mert az ember az életre van kodolva, és van lelkiereje, hogy azt mondja kész elegem volt ebből a nyomorúságból, és befejezem a földilét küszködéseit.