Nem tudom hogyan kéne segítenem neki !! :( (beszélgetés)

Köszönöm mindenkinek ! És amúgy a tanárok azt mondták , hogy " jajj most pár hónapig körülötte forgott a világ , csak játsza az eszét "....

Pszihológusnál is járt.

Egyet értek. Esetleg még annyi, hogy pl. ha a szüleitek engedik, d.u. tanulhattok együtt. Ha ennyire el van keseredve, akkor gondolom nem nagyon érdekli a suli. Mikor régen egy barátnőmmel együtt tanultunk délutánonként, akkor húztuk egymást jó irányba. Ha ez egyinkre rájött a lustaság, akkor a másik mondta, hogy ne, azt is meg kell csinálni, vagy fordítva. Meg menjetek el néha moziba, DVD-zzetek, nézeljetek a városban, ha jó idő van sétáljatok. Szóval tölsétek ki az időt (amennyire lehet hasznosan), hogy ne a negatív gondolatati körül forogjon a világ.

Manapság az iskolákban szokott lenni néhol pszichológus, esetleg ha van egy empatikus tanár tőle is kérhetsz tanácsot, ők mégis közelebbről ismerik az esetet.

Arról beszéltél vele, hogy esetleg pszichológussal vagy pszichtiáterrel beszélgessen? Nem tudom, hogy laktok, hogy van-e fiatalokra specializálódott szakember.

Ismerem a történetet,ha minden igaz. A fiam volt osztálytársa a fiú.

Én is csak annyit tudok tanácsolni,amit az előttem szólók. Hallgasd meg,ha beszélni akar,érezze azt,hogy bízhat benned. Jó lenne,ha valaki mellé állna végre és össze tudná szedni magát. De rajta is sok múlik.

A barátnőm a párját gyászolja, akivel 6 éve voltak együtt. A fiú vízbe fulladt nyáron :-( annyit tehetek, hogy vele vagyok. Nagyokat hallgatunk, válaszolok, ha kérdez. Úgy néz ki, ő nem akar jobban lenni, bár a lélek mindent megtesz a saját gyógyulásáért és ez látszik is rajta. Egy iker kapcsolat szinte földöntúli, soha nem múló kötelék. Gondolom a másik felét vesztette el a srác. Az ujjának a felét direkt vágta le?

Tara, jól teszed, ha mellette vagy és hagyod, hogy vigaszra leljen a közeledben! Azért nem ártana neki szakszerű segítség is, sürgősen, ha eddig nem volt.

Hagyd,hogy Rád hajtsa a fejét...

Jó fej Csaj vagy!

Szia!

Ebben az évben sajnos az én iskolámban is történt hasonló eset, az osztáytársnőm veszitette el a bátyját:(, egy balesetben.

Ő sem mutatja ki nagyon az iskolában, de hallom hogy otthon nagyon rosszul van, és nem is szeert otthon lenni.

Ha velünk van mi sose hozzuk fel a témát, nem erőltetjük hogy beszéljn rola.

Mit mondj? és mit csinálj? Ilyenkor nagyon nehéz bármit is mondani, lényeg,hogy érezze,nincs egyedül és bármikor fordulhat hozzád. Néha a csend többet ér bármiylen szónál. esetleg ha van rá mód próbáljatok programokat szervezni, amivel egy picit elterelnétek a gondolatait. Akárhogy is, de ne haygjátok, hogy hülyeséget csináljon:S

Sok sikert!

Jézusom, szegénykém... El sem tudom képzelni, min mehetett keresztül. Nagyon sajnálom.

Ne haragudj nem tudom ilyen helyzetben nem tudom mit tennék...