Ne akarj megfelelni a pasiknak! (beszélgetés)

Valóban írtál, jobban megnéztem. Ugyhogy elnézést.

Dehogy férfiak itélkezzenek nök nöknek szánt legmélyebb vallomásai fölött - erre tényleg nem találok szavakat.

Hogy titokban elolvasod, mert érdekel, azt még elfogadom...

De a pimaszkodásodat, mert nekem tetszett, amit ez a lány leírt, semmilyen körülmények között nem tudom elfogadni.

Èn pont ugy éreztem anno, mint ö, pont ilyen büszke voltam, mint ö, és cseppet sem számit, hogy ez Neked tetszik-e vagy sem.

Ezek érzések, amik jönnek, kedves Fiatalember , jönnek és ott vannak, sok mindent nem lehet velük kezdeni. Ès mindezen büszkeségek dacára egy nagyon családcentrikus feleség és anya lett belölem,amin szinte minden ismerösöm meglepödött.

Èn is. Ès továbbra is ugyanazt gondolom a férfiakról, ennek ellenére maradéktalanul kiszolgálom a férjem, aki elég szép karriert futott be. Ès igyekszem, hogy a gyerekek is megtalálják a maguk sikeres utját.

Tehát hogy egy lány mit érez, mit gondol 25-30 évesen,abból messzemenö következtetést nem lehet levonni. Elítélni pedig végképp nem!

Mi, nök azt gondolunk, amit akarunk és azt csinálunk, amit jónak és hasznosnak látunk.

Ès nem nagyon hagyunk ebbe másokat beleszólni.

Egy nö különösebben nem is akar érteni a pasik lelkéhez, egy nö - motiválni akar.

Minden sikeres férfi mögött ott áll egy nö.

Ismered bizonyára a szlogent: "Keresd a nöt!"

Ezt ajánlom én is Neked ismeretlenül:

Keresd és szeresd a nöt!

Szeresd öket ugy, ahogy vannak.

Kár, hogy "kiment" az a lány, mert vele még szivesen beszélgettem volna.

Ezzel egyetértek teljesen.

Jó lenne, ha nem skatulyáznák be az embereket az alapján, hogy férfi vagy nő, lány vagy fiú.

Segíteni kéne a gyerek egyéniségét kifejlődni, nem lefaragni, hogy megfeleljen az elvárásoknak.

Eszembe jutott egy érdekes kérdés:

A társad/párod (ahogy szereted) vajon nem illétekese-e az érzéseidnek, akkor is ha a szakmája asztalos? Vajon nem Vele beszélnéd-e meg a világ dolgait, amit személyesen megélsz?

Szerintem a férfiak és a nők nem kellene, hogy nemi megkülönböztetést tegyenek lelki téren. Pont ez a fajta (fiam katona, lányom babázik, fiam nem sír, lányom érzékeny) magatartás teszi nehezen érthetővé a két nemet egymás felé. Pedig alapjainkban mind érzékenynek, és nyitottnak születünk, aztán jön a nevelés, hogy kinek milyennek kellene lennie. :)

Mire volt példa?

Hogy már "bedobtál" egy témát?

Az adatlapodon nem szerepel, hogy kreativ módom akárcsak egyetlen fórumtémát is elinditottál volna ...

Azonkívül nem hinném, hogy férfi létedre különösebben kompetens lennél a nök legmélyebb belsö érzéseinek felülbírálgatásában...

Ebben csakis egy "felkent" pszichológus/pszichiáter az illetékes.

Önbizalom határtalan...:)

Ez általában jó.

Te a felelősséget hárítod, szokás szerint. Nem vállalod, hogy a véleményed bántó lehet.

Mellébeszélsz folyamatosan, érvelsz, de gyengén, és ha valaki nem bólogat akkor az nem érti, mert elmaradott hozzád képest.ű

Felelősség tudat. Az kell az ilyen fruskáknak, mint te! Napi két kanállal éhgyomorra.

Bezzeg öreganyám csak állva csinálta a pajtában, nem dőlt be a szénakazalba. Nem is esett teherbe, mint a mai fiatalok a fészbukon.

A Józsi bácsi ugyan az esküvőre hat hónappal született, és olyan szőke csak a Varga Péter volt a faluban, mint ő, de bennük még volt becsület.

Pedig úgy tűnt.

Sajnálom,hogy a cikkíró a törlést választotta.

Van igazság a cikkben.Ellenvélemény pedig általában mindenhol akad.Kár,hogy nem értékeli a kritikát.