Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Most szakítottunk és fáj....mit tegyek? fórum

Most szakítottunk és fáj....mit tegyek? (beszélgetős fórum)


29. anya4005 (válaszként erre: 28. - Deothora)
2014. febr. 12. 11:27
Hát,valószínűleg azért megy neki ilyen könnyen,mert tényleg hónapok óta fontolgatta már a szakítást.
28. Deothora (válaszként erre: 27. - Anya4005)
2014. febr. 12. 09:25

A jogis ahhoz kell hogy jobb munkát találjak, egy pár euróval több és a lakás meg egy kiasautó is megoldható, de sajnos a jobb melóhoz elöször jogsi kell mert ahova felvennének busszal megoldhatatlan.


A flörtjeihez valóban már semmi közöm, csak az fáj hogy alig pár nappal a szakítás után már képes rá.Amint meg lesz a jogsi, több órát fogok dolgozni ahol most vagyok, és ha kell akkor elöbb költözöm töle.

27. anya4005 (válaszként erre: 23. - Deothora)
2014. febr. 11. 22:23
Már bocsi,de semmi közöd a flörtjeihez! Ahhoz sincs,h azt kivel csinálja! Tedd össze a 2 kezed,h van hol laknod,és nyelj nagyokat,míg hallgatod a telefonjait. Nem is értem,minek a jogsi a költözéshez! Ha most nem tudsz kifizetni egy albérletet, később hogy fog menni,plusz tankolni, szervizeltetni,stb. a kocsit? Ennek csak kifogás szaga van! Amúgy úgy gondolom,nem létezik olyan,h valakibe vissza szerelmesedik az ember. Ha pedig valami csoda folytán mégis újra egymásra találnátok (ő rád),félő,hogy egy idő után újra,és mégjobban elkényelmesednél.
26. Aliza77 (válaszként erre: 23. - Deothora)
2014. febr. 11. 12:15
Írtam neked privát üzit!
25. c114183a1c (válaszként erre: 23. - Deothora)
2014. febr. 11. 04:47

Most bocsáss meg! Nem értelek! Miért nyitsz két fórumot is? Hidd el nekem, ezzel nem lesz jobb! És tudod kérhetsz pár jó szót! De szerintem nem a neten kellene lógnod, hanem egy kondi teremben.


Úgy érzem, Te még nagyon szeretnéd visszaszerezni Őt, tök mindegy mit írsz a végén. És ez így is van rendjén. Hiszen egy 10 éves kapcsolatot nem lehet egyik pillanatról a másikra elfelejteni. De könyörgöm! Akkor tessék tenni érte. Tessék szépen lemenni a konditerembe, nagyrészt fehérjékkel táplálkozni, privátban tudok adni hozzá étrendet, sőt! Tudok adni edzéstervet is.


De azt is el kell mondjam, hogy még mindezekkel sem biztos, hogy vissza fogod tudni szerezni. Talán, ha lefogysz és lát egy magabiztos nőt a személyedben, ismét beléd szeret. De ha csak azt látja, hogy otthon gubbasztasz... Szerintem megértetted, hogy mi volt a gond kettőtökkel. De mégsem teszed az ellenkezőjét. A sült galamb pedig nem fog csak úgy a szádba esni! :(

24. gbabi50 (válaszként erre: 23. - Deothora)
2014. febr. 10. 23:53
Azt hiszem jó úton jársz!Lehet hogy régebben is öntelt volt csak te nem vetted észre vagy amikor nem úgy szaladt a szekér akkor szerényebb volt.Nem kell rögtön haza szaladni mert itthon elég nehéz munkát találni,lehet hogy kint jobban boldogulsz.Fel kell tenni a pléh pofát és el kell fogadni minden segítséget amit hajlandó adni és nagyon örülnék ha sikerülne saját lábra állni,aztán meg szépen kicsínosodni és hadd pukkadjon meg hogy nélküle is tudsz majd boldog lenni.El múlik majd a fájdalom is,persze nem 2 nap alatt,10 év mégis 10 év.Fell a fejjel és csak előre nézz,sok sikert.
2014. febr. 10. 22:08

Sziasztok!

Szóval megint van eröm hogy írjak...azért történt egy két dolog is:


Szóval nekem már két éve van munkám, és két éve volt egy komoly térdmütétem is és az exemnél ez váltotta ki állítólag a nagy változást...


Azért lefogytam azóta 20kilót még kell párat, de neki csak kb. 15kilót kellett leadnia.


Szóval azért hozzátartozik a történethez hogy tény hogy sokmindent elbaltáztam, és szinte a végén megfojtottam a szeretetemmel...de azért hazug dolognak érzem azt hogy alig három napja szakított velem és kérdeztem hogy neki nem fáj? erre mondta hogy ö már hónapok óta vívódott...akkor miért beszélt még velem a szakítás elött egy nappal arról hogy mit vigyünk az új lakásba és stb.?


Elmondta hogy ö megváltozott és most úgymond "vadászni" akar...ha nem is megkefélni a nöket de flörtölgetni meg vadászni....csak nekem az fáj hogy egy 10éves kapcsolat után ill. szakítás után három nappal éppen hallottam ahogyan az egyik kolléganöjével igen intenzíven flörtölt a telefonba.

Én kerdeztem töle hogy öszíntén van-e valaki komoly neki a láthatáron és azt mondta hogy beszélget más nökkel de komoly nincs ne aggódjak...de maga a tény hogy én most más pasira rá se tudok nézni ö meg már az irodai kolléganöt füzi ráadásul akinek van barátja...


Kérdeztem töle hogy hiszen mindíg azt mondta hogy a cégnél nem feküdne le senkivel, és a foglalt nök tabuk neki...erre azt mondta hogy nem is történik semmi mert a "frontok" tisztázva vannak...

Mondtam neki viccesen hogy gyönyörü lehet azért ez a nö is...párja van és este inkább veled flörtölget...erre ne´zett. Mondom amikor én voltam a barátnöd akkor neked oké lett volna hogy így beszélgetek egy másik férfival...erre mondta hogy nem.


De pl. tanfolyamra mentem és lerakta a nöt hogy elbúcsúzzon tölem...erre lekéstem a buszt és ijedtemben visszarohantam a lakásba hogy nem jön a busz...erre rögtön lette a flörtöt felkapta a ruhát és elvitt autóval...


Azt mondta hogy ez csak flörtölgetés és nem komoly de sajnos hozzá kell hogy szokjak az ilyen telefonokhoz...


Nem tudom de ahogy anyuval is beszéltem valahogy mintha azért kifordulna magából, szerintem most hogy lefogyott és tréningezik, olyan drága ruhákat és abban a méretben hord amire mindíg is vágyott, teljesen el van magától ájulva...

Nem tud az utóbbi idöben úgy elmenni egy tükör elött hogy meg ne állapítsa micsoda jó pasi lett és milyen jól néz ki...hogy öszínte legyek ez a fajta változás barátnöként sem tetszett...komolyan a kapuzárási pánik jutott eszembe amikor férfiak kigyurják maguakt, drága autót vesznek és kidóbják az addig szeretett barátnöt más nökért...én 10évig azért nem csak otthon ültem hanem nagyon sok mindent megtettem neki, amikor bajban volt a munkahelyén is mellette álltam, amikor megkapta az új autóját akkor az én karomba sírta ki magát és hasonlók...szóval azért valahol az is zavar hogy ha jön az új nö akkor abba ül bele amit én értem el vele...

Az ajánlatát elfogadtam hogy együtt élünk mert anyagilag még kicsit rá vagyok utalva és amíg a jogosítványt megcsinálom addig nem tudok lakást sem váltani de azt is megígérte hogy mindegy hogy ki jön segíteni fog és amíg ö van addig nem végzem az utcán...de úgy tervezem hogy megcsínálom a jogsit aztán egy kisautót beszerzek és több órát dogozom majd hogy egy saját lakásba tudjak költözni...mert hogy öszínte legyek ezek a lehetöségek most otthon a családomnál sem lennének adottak és most a mostani béremböl sem tudnám megcsinálni hogy új lakásba menjek és azt berendezzem és a jogsit mellette így legalább önálló élettel a hátam mögött tudok lépni és nem egy kis lukban nyalogatom a sebeimet ahol egyik napról a másikra éljek...


Csak a fájdalom múlna már el!!!


Bár hogy öszínte legyek ha leveszem a rózsaszín szemüveget akkor nem tudom pontosan hogy azt az embert akivé változott vissza akarom-e kapni, vagy még az van a szívemben aki volt??

22. syria (válaszként erre: 18. - 48a0ddfa00)
2014. febr. 10. 21:39
Egyetértünk.
2014. febr. 10. 12:46
Kibírod. Sokkal többet is még. Majd meglátod.
20. d2d5bb5db4 (válaszként erre: 16. - Nincsolyanhogysoha)
2014. febr. 10. 10:36

Nem a legrosszabb ötlet,na,( nem is a legjobb,) de ne a srác előtt, vagyis ne ott , ahova ő munka után megy.

Azt akarom kinyögni, hogy ne tudja meg, na!

2014. febr. 10. 00:33

Biztos nem tudnék egy fdél alat maradni vele! Minden pillanatb a szívem szakadna meg.

Mondjuk,az is biztos,hogy nem is tudnk belekénymesedni egy kapcsolatba! De ez már veszett fejsze nyele...

Mindenképp hagyd az önsajnálatot! Elrontottad! Többször bionyíthattál volna,mégsem éltél a lehetőséggel. Amondó vagyok,annyi szerencséd van,hogy van családod,akik támogathatnak,ha haza jössz.

2014. febr. 9. 21:10

Fájni fog amit mondok, de ezt bizony elkefélted! Azért kaptad most ezt az élethelyzetet, hogy tanulj!

Sok sikert hozzá! Hidd el, szurkolok!

2014. febr. 9. 20:26
Azért ezt a piálásos dolgot gondold meg jól! Ha még piásan nem látott, talán ez lenne az utolsó csepp a pohárban...
2014. febr. 9. 18:18
Nem olvastam bele!!!..de szerintem vegyél egy liter páleszt idd le magad nyugodtan..és holnapra felejtsd el az egész történetet és lépj túl rajta!:-))
2014. febr. 9. 18:06
Én azt hiszem, hogy eljönnék.
2014. febr. 9. 17:01

Egy dolog biztos változz!!!!

Neee sajnáld magad mert az nem vezet sehová!!!

enged el ezt a kapcsolatot gyászold meg ugy ahogy kell és utána lépj!!!

Mindenképp költözz el tőle az semmiképp nem jo ha egy fedél alatt éltek!Ha nem muszáj ne nagyon fogadj el ezek után töle segítséget!

Ha vissza karod szerezni bár én sok értelmét nem látom akkor légy olyan nö akire büszke lehet!!!

Ez idő az biztos lehet hogy mire a végére érsz már neked nem fog ö kelleni!!!

13. csakegyharit (válaszként erre: 1. - Deothora)
2014. febr. 9. 16:40
Hát tényleg hiba volt elhagyni magad és belekényelmesedni a kapcsolatba...szerintem az expárod nagyon jó ember lehet. De ez az otthonülés tényleg nem tesz jót az ember személyiségének, nagyon be lehet kattanni tőle. Ezt saját magamról tudom. Amikor nem jártam suliba és munkám se volt, abban az időszakban nagyon kifordultam magamból és előjött az összes rossz tulajdonságom. És ha ez nem elég, elveszett a motivációm is egy csomó mindenhez, életunt lettem és semmi nem érdekelt. Nagyon nehéz most ezen túllendülni és újra visszakönyörögni magamba az életkedvet. Az ember társas lény, nem jó, ha egyedül van. Szerintem úgy gyógyulhatnak be igazán a sebek, ha emberek közé mész. Keress valami munkát, vagy akármilyen programot, vagy tanfolyamot, ahol ismerkedhetsz. Még ha nem is szerzel egyből barátokat, akkor is nagyon jót tesz az, ha ér valamilyen élmény. Mert a négy fal között nem történik semmi. Ha ilyen sokat vagy egyedül, akkor előbb utóbb agyalni fogsz és a végén belekergeted magad egy ördögi körbe, amiből nem könnyű kimászni. Lehet, hogy az is segítene, ha hazamennél és ott kezdenél új életet. Ezt már te tudod a legjobban. A lényeg, hogy ne legyél otthon bezárva!
12. syria (válaszként erre: 1. - Deothora)
2014. febr. 9. 16:22

Őszintén? Jól elbaltáztad a kapcsolatod.

Egy olyan embert nagyon meg kell(ett volna) becsülni, aki végig viszi, amit a fejébe vesz.


Az egy dolog, hogy a túlsúlyoddal nem tudtál megküzdeni, sokan vannak így. De hogy egy jogosítványt se voltál képes megcsinálni...

Az írásodból az jött le, hogy semmi ambíciód, semmilyen konkrét célod nincs. Az ilyen nőből borzasztó egyszerű kiábrándulni. Csodálom, hogy a párod 10 évig bírta.


Fogalmam sincs, mit tennék a helyedben. Valószínűleg hazamenekülnék. Nem tudom.

A világ természetesebb dolga, hogy fáj a szakítás. Idővel elmúlik.

2014. febr. 9. 16:20
Én is csak azt tudom javasolni, hogy kérj tőle pénzt, majd gyere haza. Ha fontos vagy számára, akkor jelentkezni fog, bár hitegetni nem szeretnélek, szerintem ez nem fog bekövetkezni. Itthon a családod segítségével állj talpra és meglátod, van még jövőd nélküle is. Fiatal vagy! :)
10. ina87 (válaszként erre: 1. - Deothora)
2014. febr. 9. 16:16
Szia!mikor mulik el,csak akk ha elhagyod még akk is ha most úgyérzed h nagyon fájna.szerinted ez igy milyen élet kijelenti h szakitás után támogat és h marad ugyan ugy minden nane,ezt te se hiszed el.akk maradt volna minden jól ha nem szakit veled és úgy támogat egy kapcsolat nem arrol szol h ha szeret a másik h rögtön elhagy mert meg változtál,hanem melleted áll segit és megbeszélitek.lépj ki ebböl a hejzetböl,mert nem h nem fog semmi változni hanem még rosszabb lesz és nemcsak érzelmileg,enged el,aztán pedig kezd szép lassan egyensúlyba hozzni az életedet,hiddel h menni fog!
2014. febr. 9. 16:15
gbabinak igaza van
2014. febr. 9. 16:12

Pakolj össze szépen, gyere haza és ha majd hiányzol neki, mert igazából szeret, akkor megjelenik ismét.

Az is lehet, tőle ennyit tanultál, eddig volt rá szükséged és most már másfelé kell indulj.

Ne miatta fogyj le, magadért és ne akarj gyorsan másik kapcsolatot, ezt sem, amiben eddig éltél.

2014. febr. 9. 16:10
Nagyon sajnálom hogy ez van veled ,igaz te is hibás vagy de nem olyan nagyon mint ahogyan hiszed,neked sem volt könnyű egy idegen környezetben,na de szerintem még nem késő.Az igaz hogy az állandó panasz,vita nem tesz jót,meg az sem hogy valaki legyen a központ,te magad megsemmisültél,csak rajta keresztül élsz és ez nagyon nem jó,tudom mert én is ilyen voltam.Neked bármilyen munkát el kellett volna vállalni,nem csak a pénz miatt,hanem azért hogy te magad legyél és legyen önbecsülésed,lehet hogy nem is híztál volna el ha többet mozogsz.Tessék magad összeszedni,jogsit csinálni,munkát keresni és egy kicsit odafigyelni a diétára,kevesebbet csüngeni a párodon.Gondolj bele,ha te lennél ő,te mennyire becsülnél egy olyan embert aki csak csüng rajtad és semmi újat nem tud mondani,mutatni.Hidd el,ha dolgoznál,te is tudnál valami érdekeset mondani,veled is történnének dolgok,de így,ő haza jön és neked nincs mit mondanod mert veled nem történik semmi.Fiatal vagy,kapd össze magad:-)
2014. febr. 9. 16:08

A mindenit, ez nagyon -nagyon összetett..

Szerintem sem jó, ha így barátként éltek, mert soem fogsz tudni kigyógyulni belőle...

Az indokok nekem magyarázkodás szagúak, de lehet, hogy én túl szigorú vagyok.

2014. febr. 9. 16:05
Biztos nehéz, bár el nem tudom képzelni, hogy milyen lehet ha szakítanak velem, de össze kell kapnod magad, el kell kezdened változni. Lefogyni, állást találni, külön költözni vagy hazajönni a családodhoz. Ha úgy érzed, hogy kint nem tudsz egyedül boldogulni és, hogy is tudnál, hisz épp erről írsz, akkor kérj pénzt a sráctól és gyere haza.
2014. febr. 9. 16:05
Semmiképp sem élnék azzal egy fedél alatt,aki kirúgott.Gyászold meg a kapcsolatot és kezdj új életet!
2014. febr. 9. 16:02
nagyon nehéz lehet vele élni, én haza jönnék a helyedben
2014. febr. 9. 15:58
Kérlek válaszoljatok...valaki???
2014. febr. 9. 15:50

Sziasztok!

Egy nagyszerü 10éves kapcsolatnak lett vége illetve össze vagyok zavarva.


A párom 36éves én 30leszek...most léptünk volna a 10. évbe.

Én sajnos elhagytam magam a kapcsolatban és dagadt lettem illetve valahogy elvesztettem magamat ami nekem is és neki is kényelmes volt.

Két éve volt egy baleset a térdemmel, és a dagadtságom miatt bunkók voltak velem, ez a páromnál egy alapvetö változást váltott ki: sulyzózni kezdett, lefogyott, egészségesebben él és közben a karriere is nagyon beindutl. Mi mindíg egymásnak itt voltunk, nagyon sokat nevettünk, és nagyon szerettük egymást. Ezek az érzések nem változtak.

Az én párom olyan hogyha valamit a fejébe vesz akkor azt véghez is viszi...most nagyon jól nézki, jó pénzt keres és én is elkezdtem lefogyni, de sajnos tú késön...a párom kéréseit többször ignoráltam, és valahogy belesüppedtem a kapcsolatba de úgy hogy közben szinte istenítettem öt, ö lett az életem középpontja, lévén hogy külföldi miatta jöttem ki.

Az is gond hogy én nem vagyok az a nagy barátnözös típus és a páromat megijesztette hogy sokat voltam egyedül, sokáig nem is kaptam itt kint munkát és csak a négy fal között voltam.


Szóval nezés leírni a helyzetet, de két éve nagyon megváltozott a párom kivülröl is, és 10hónapja terhes lettem töle, nagyon örült a babának annak ellenére hogy nem volt tervbe mind a ketten örültünk és terveztünk de sajnos elvetéltem a 8. héten:(( ez megviselt minket de össze is forrasztott....a párom utánna egyoflytában arról beszélt hogy saját lakást, házat akar végre, és ebben az évben költözünk...


Az is gond hogy én frusztrált voltam magamtól és a végén amikor vidáman hazajött, akkor sokszor féltékeny megjegyzéseket tettem, vagy nem mutattam neki hogy mennyire örültem az örömének hanem mogorva voltam mert féltékeny voltam a sikereire.

A fogyást is szerinte nem olyan elánnal csina´ltam ahogy ö...


Elözö héten már láttam rajta hogy valami foglalkoztatja, aztán most hét közepén beszélt velem arról hogy kétségei vannak ami minket illet, hogy én vagyok-e az igazi neki...mert a megváltozott életébe valahogy nem férek bele illetve úgy érzi hogy amikor boldogan hazajön akkor én lehúzom...és most szombaton beszélgettünk az ágyban és arra jutott hogy szakít velem, mert szerinte annyira rávagyok fokuszálva hogy nem tesz jót nekem.

Azt mondja hogy ha velem marad akkor nem találok megint magamra, mert minden ami bennez izgatta elmúlt...viszont szeret, de így nem tud velem maradni amilyen most vagyok.

Én persze kértem hogy adjon még egy esélyt de sajnos nem tudtam meggyözni, mert már megígértem neki de sajnos nem tartottam a szavam hanem eltunyultam a dogokat illetöen csak úgy agam elött tolom . pl.: kérte hogy csináljam meg a jogsit és amikor összeszedtem rá a pénzt kérdezte hogy nem akarod megcsinálni én meg mondtam hogy áh majd ha nagyon kel....


Szóval szakított velem, de felajánlotta hogy, addig éljünk együtt és támogat anyagliag és érzelmileg is amíg végre megint a "régi én" leszek.

Azt mondta hogy eddig soha nem csalt meg, és nem fog idehozi nöket, de sajnos nem zárja ki hogyha egy nagyon fantasztikus valakivel találkozik hogy ne kezdene valami újba...viszont azt mondta hogy engem sem zár ki teljesen az életébeöl, de a változásokat amiket akarok azokat magamnak kell hogy akarjam és ha mint partner velem marad akkor nem fog sikerülni, de azt sem akarja hogy arra építsek hogy visszajön hozzám mert ha ´mégis megismer valakit akkor az engem összetörne és kihuzná a lábam alól a talajt és nem lennék képes véghez vinni amit elkezdtem, ezért csak mint barát tekíntsek rá..


Viszont azt sem mondta hogy lehetetlen hogy visszatér hozzám ha megtudom gyözni magamról, csak csináljak elöször valamit.


Igaziból nagyon friss a dolog...és a szívem legszívesebben kiszakítanám a mellkasomból és eldobnám hogy ne fájjon ennyire. Fáj ránézni mellette feküdni úgy hogy nem simogathatom, nem érinthetem ahogy szeretném.

Most beteg vagyok, betakargatott, csinált teát nekem, és itthon maradt engem ápolni buli helyett, és most additt enni mert két napja nem ettem semmit a szakítás óta, segít és támogat a terveimben....de azt mondta hogy ne építsek arra hogy visszajön hozzám...azt mondta hogy nem zárja ki de ne ez legyen a cél...


A családom otthon van, és olyan egyedül érzem magam.

Azt mondta a párom ill. ex hogy minden marad úgy ahogy eddig csak nem bújunk össze, nem szexelünk és nem csókoózunk...de számíthatok rá mindenben.


Van valami tanácsotok?

Mikor múlik el a fájdalom???

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook