Mit tegyek, ha a párom a szülei hatására folyamatosan bánt lelkileg? (beszélgetés)

14 éve váltunk el, és a mai napig sokszor képes vagyok elsírni magam, hogy nem azért szültem gyereket, hogy csonka családban nőjenek fel. De! nem mindegy, hogy milyen az a család! Tovább megyek! ahol nincs meg a harmónia azt én nem nevezném családnak, csak együtt élő emberek halmazának.

Nagyszüleid sem tudnak segíteni? ők mit mondanak?

Ma már minden 2. házasság felbomlik, azért is kértem tanácsot, hátha valaki van hasonló cipőban. A legkisebb gyermekünk nagyon pici még, a nagyok meg imádják az apát, mert mindent megvesz, megenged amit anya nem. Meg a mamát is, mert ezt küldi, azt küldi.

Csak szeretném, ha a gyerekek családban nőnének fel, ha már nekem nem adatott meg a teljes boldogság, mert korán meghaltak, nagyiék neveltek.

Jobb-e, ha a gyerekeken megy a harc? Vagy ebbe jobban belebetegednek a gyerekek?

A sorsuk a kezemben van, nem könnyű, nem játék egy gyermek sem. Szeretnék békét, de lehet sosem fogom elérni.

az elejeben az en parom is az anyjat partolta, minden ugy volt ahogy o elfingta magat.Nagyon sokat pujgatta ellenem, napokat veszekedtunk miatta.

Aztan valahogy rajott, hogy az anyja mit muvel, es most nem is beszelnek, de jol van itt azert nagyon sok es durva dolog van a hatterben.

A lenyeg, hogy arra rajott, hogy mindig csak furt engem, es sok mindent kitalalt, hazudozott..

Kellett hozza egy kis ido, de mostmar ha Isten mellettem all maximalisan.

Egyebkent en mondtam neki h hivja az anyjat fel, mert nem akarom h ne beszeljen vele , csak h ne avatkozzon az eletunkbe.

Kul. azert nem beszelnek egyreszt az anyjaval, mert partolt, es mellem allt, ez pedig nem tetszett neki.

sajnálom:(

persze könnyen adjuk a tanácsokat - annak ellenére, hogy azt kértél - , amikor a körülményeket nem tudjuk. nem tudom, de szerintem mindegy kinek a nevén van a lakás, mert közös tulajdonnak számít akárhány évi együttélés után. Nem tudom mit dolgozik, de elég sok gyerektartás jár a 3 gyerek után, illetve akár még asszonytartást is kérhetsz.

Nem könnyen beszélek, mert én is elváltam. 14 éve. akkor nagyon rossz volt, ma már hálás vagyok érte. pedig engem nem ütött meg! az azért megbocsáthatatlan. gyanítom nem az volt az első és egyetlen

Hazajár hétvégente, még ott is alszik. Mint a gyerekek...

1 órányira laknak tőlünk, másik városban.

Neked nincs családod aki segíthetne a gyerekekkel: Mármint lakás ügyben?

Ahogy a soraidból kiveszem, ritkán találkozol az anyóssal...Ha otthon vagytok a férjeddel 5en, akkor is az anyjáról beszéltek? Vagy nem értem hogyan fúr ha nincs ott...

mondjuk pszichológust tudok még javasolni a párodnak. na meg az anyjának. vagy családterápiát. bár ahogy kivettem a szavaidból ő nem ismeri el, hogy egészségtelen, amit csinál.

bár azt hozzá kell, hogy tegyem, hogy ha az anyja hatására bánt Téged, akkor az tőle sem áll távol !

vegyél elő egy pszichológia könyvet, és mutasd fel neki milyen egészségtelen az anyja részéről is és az ő részéről is a kapcsolatuk.

apósod nem partner? ő nem normálisabb?