Missed ab utáni lelki állapot (beszélgetés)

A vendégszobánkból lett (lesz) volna a babaszoba,de nincs még átalakítva.Már tervezgettem milyen lesz.

Nem csinálsz egy tesztet?Legalább megtudnád a választ.Én sem tudom mikor van peteérésem,lehetne hőmérőzni,vagy ovulációs tesztet venni,de ezeket túl macerásnak ítéltem. Inkább a 2 naponta szex verziót választottam.:)

Ilyenkor elgondolkodom, hogy jó, vagy rossz nekem? Ugynis én soha nem érzek semmit, fogalmam sincs, mikor érik a petém... Max abból saccolgatok, hogy kb középidőben szokott olyan 1-2 napom lenni, amikor kikezdősebb vagyok az urammal :-))) De amúgy nem fáj, nem csipked, nem nyom...

Most is ez a dilemmám! Kedden lesz 4 hete a műtétnek, mensesnek még csak jele sincs. Tudom, 2-3 hétig még nem kell aggódni, és azt se bánnám, ha meg se jönne, mert újra babás lennék, de azért engem érdekelne, mikor érlelődnek bennem a dolgok :-)

Ok. Akkor most tessék ezt a programot törölni, és új programot írni!

Szó szerint!

Fogalmazd meg magadban a boldog terhességről szóló mondatodat! "Áldott állapotban vagyok, a gyermekem teljesen egészséges, én pedig végtelenül boldog vagyok, harmónia vesz körül!" Elalvás előtt tessék a saját, pozitív mondatodat mantrázni, ismételgesd bárányszámlálás helyett!

Van nálatok már babaszoba?

Ismerős szitu:-) Én 36 évesen ismertem meg a párom, halálbiztos voltam benne, hogy ez is egy kárász életű kapcsolat lesz:-) Totál rajta múlt, hogy együtt maradtunk, viszont amikor hozzám költözött másfél év után, és különböző anyagi összefonódások adódtak, én ragaszkodtam hozzá, hogy házasodjunk össze, ha jön a baba, úgyis ez lenne a vége:-)

Tulajdonképpen mi onnantól tudtuk, hogy közös az utunk, amikor kimondtuk, hogy egymástól szeretnénk gyereket, egymással képzeljük el a klasszikus családmodellt... Fél éve voltunk együtt az első közös karácsonykor, mellbevágó volt az ajándék, amit kaptam a Kedvestől: egy kis fa dobozban volt egy doboz Elevit:-)Onnantól tudatosan vártuk a babát...

Minket is összekovácsolt a veszteség.Én megvoltam győződve arról hogy soha de soha nem megyek férjhez.Nem a párommal volt a gond,ő egy angyal, csak a testvéreim rossz házassága volt előttem .Szeptemberben férjhez mentem, mert mikor terhes voltam, az járt a fejemben, hogy a gyerekem miatt mégis csak jobb lenne ha össze lennénk házasodva.

Most mennem kell.Jó éjt!

Tudom:-(

És ez így a normális!!

Az apukája holnapi ebédjét készítettem. Elmondtam neki, hogy mennyire összekovácsolt bennünket apával, még így is, hogy nem maradt velünk... és ennél a mondatnál villant belém, hogy mit is csinálok tulajdonképpen...

Hiányzik.

Jaaaj...nem is tudom mit írjak.Mindig azt írod, hogy rendbe jöttél lekileg, de szerintem jól ki kell sírnod magad!

Talán nem is nagy baj ha beszélsz hozzá.Én is megszoktam tőle kérdezni, jobb ez így neki, hogy elhagyott minket??

Sziasztok!

Az érdekes az hogy én minden peteérés után produkálom a terhestüneteket, és sajna mindig bedőlök neki. Nekem ha az első megmaradt volna akkor mostanság mentem volna szülni. :( De erősek vagyunk csajok és kibírunk mindent a cél érdekében.

Poppi: A méhpempő hogyan segített nektek?

Sziasztok!

Én mindkétszer hol terhestüneteket produkáltam,hol menstruáció előtti hisztériát.Most már nem figyelem annyira magam és ha jön egy hányinger roham vagy fáradságérzet már nem dőlök be neki.:)

Hát én jövő keddre voltam kiírva ,úgyhogy nem érzem magam valami jól.A második már kb. 18 hetes lenne,már bőven látszana a hasam. Kívülállók szerintem nem látják rajtam,hogy megvisel.Valamelyik éjjel azt álmodtam hogy újra terhes vagyok és az a baba is meghalt.Aztán felébredtem és kiderült hogy görcsöl a méhem azért álmodtam ezt.Vagy az álom miatt görcsölt,ne tudom.

10 hetes voltam.Nekem azért volt és még mindig nehéz is, mert arra a terhességre is két évet vártunk, és most megint várunk.Beszedtem azt a szar clostilt is, depressziós voltam tőle, idegbeteg, meghíztam, és eredménytelenül.

Helyre fogsz jönni, nem kell semmit tenned, a szervezeted tudja a dolgát, bízz benne.A méhpempő jó hatással van, mi is próbáltuk.De csodát sajnos nem tett!

Lelkileg érdekes módon jól vagyok, ezen el is gondolkdoom néha.

A műtét utáni 4-5 nap az horror volt, a legváratlanabb pillanatokban borultam ki. Bőgtem, párnát püföltem, órákon át plafont néztem, nem vettem fel a telefont, vagy épp órákon át mondtam a magamét tök mindegy, kinek... Aztán lecsengett. 5 nappal a műtét után egyik pillanatról a másikra megszünt a vérzés, a görcs, és ezzel együtt a dili is.

Azóta is sokat gondolok a babára, meg arra is, hogy de jó lenne újra. Megnézem a babákat, stb... De ha szóba kerül, tárgyilagosan beszélek a történtekről, érzelmileg se kavar fel egy-egy ilyen beszélgetés, max azt konstatálom, hogy legközelebb titokban fogom tartani a terhességem, amíg lehet, mert most akkora volt a boldogság, hogy mindenkivel meg kellett osztanom, a hír meg gyorsan terjed, kínos a gratulációkat visszautasítani.

Leginkább a düh maradt meg bennem, a kudarc dühe, önmagam iránt. De majd ez is elmúlik.

Te akkor hány hetes terhes voltál?

Az egy dolog, hogy kellemetlenek ezek a tünetek, innentől együttérzek minden klimaxossal:-))) De 1 hát alatt 2 miómát produkáltam a missed ab után, a doki akkor azt mondta, a hormonok háborúja produkál ilyeneket, nem lesz semmi baj. De semmilyen mért eredményem nem volt se a terhesség elött, se alatt, se után hormonilag, úgyhogy nem tudom, a várakozáson kívül kellene-e tennem valamit...

Szia

Sajnos ez normális.Pár hónap kell, hogy minden helyreálljon.Mikor nem élt bennem a magzat, megszűnt a hányinger, nem zavart a cigi szag.Viszont a műtét után még hónapokig voltak terhességi tüneteim, és a mezim azóta sem állt be, előtte pontos 28 napos volt, most pedig26-31, mikorra elkezdenék reménykedni, hogy talán sikerült,addigra megjön.Mint ma is!

Mindenkinek kitartást!

Én őszintén szólva nem éreztem ilyesmiket vagyis nem is volt kedvem megfigyelni ezeket.

Bár azt tudtam hogy nem jelent jót, hogy már nem feszül a cicim, de úgy gondoltam hátha csak általános változás ez. Arra viszont emlékszek, hogy a műtét után hányingerem volt, ami előtte nem igazán, mondjuk szerintem idegi alapon volt az inkább.

Lehetséges hogy az általad felsorolt jelek is inkább idegi alapon jönnek ki, bár mindenki másképp éli meg. Én vagy 2-3 napig bőgtem úgyhogy a fejfájáson és egyéb ilyesmi dolgokon nem is lepődtem meg.

Meg a hormonjaidnak is szüksége van arra hogy visszaálljanak a rendes kerékvágásba.

Ti éreztétek konkrétan a hormonális változásokat?

Konkrétan arra gondolok pl, hogy hőhullámok, pattanások...

Kedden múlt 3 hete, hogy műtottek, kb 2 héttel elötte már nem fejlődött a baba, a műtét et megelőző héten már éreztem, hogy nem feszül a cicim, nem látszanak a kék erek, reménykedtem ugyan, de valahol tudtam, hogy én már igazából nem vagyok terhes, csupán egy elhalt magzat koporsója vagyok.

De most nagyon nehezen vagyok rosszul, megmondom az őszintét :-) ver a víz időnként, fene tudja, mitől, néhanapján ugyanolyan szorulásos vagyok, mint a terhesség elején, holott ezt korábban soha nem ismertem, vagy egész éjjel nézegetek, vagy olyan álomkóros vagyok, hogy nem bírok magammal... Totál felborultam! Szerintetek normális ez?!

Sziasztok!

Kicsit eltűntem, mert hát hiába késett mégis csak késett és nem maradt el. Úgyhogy remélem azért a karácsonyt már két csíkos teszttel zárjuk.

Nekünk is kb a 10.héten kellett szembesülnöm, hogy nem él már a magzat. :(

Mi már két éve vagyunk együtt párommal és azóta nem védekezünk, de nem is gondoltunk arra hogy szükségünk van egy bébire, csak miután tavasszal elvesztettük azóta már nagyon akarom hogy legyen. :) Nah meg persze párom is.

És most kezdtük el ezt a méhpempőt szedni, kb 2 hete. Sok pozitív tapasztalatról hallottam, olvastam ezzel kapcsolatban és azért döntöttünk emellett! :)

Az, hogy mindenkinek más kivárási időt mondanak, az többek között múlik a terhesség korán is természetesen, hisz más egy nagyon korai befejezés, ahol vákummal, viszonylag kíméletesen megoldják a dolgot, más egy későbbi szakasz, amikor még kaparással ugyan, de szintén viszonylag korai befejezésre kerül sor.

Később, amikor már meg kell gyakorlatilag szülni a babát, ugyancsak más egy elhalt magzat esetén, és más egy kényszermegoldásos műtét, hisz fizikailag a méh állapota minden esetben más, az egyénenkénti eltérésekről nem is beszélve.

E mellett még ott vannak ama bizonyos fránya hormonok, amiknek úgyszintén helyre kell állnia, és akkor a mentális felkészülésről még nem is beszéltünk.

Azt hiszem, az első menses sokmindent jelez, aztán az is, hogy a ciklus hogyan áll vissza, éppen ezért a 3 normál menses egymás után tuti, hogy megnyugtató alap lehet egy következő terhességhez.

Mindezen okosságok után pedig töredelmesen bevallom, hogy máson sem jár az eszem, csak azon, hogy mikor leszek újra terhes végre!

Szia!

Sajnálom,hogy veled is megtörtént.

Én biztos,hogy szakértő segítségét fogom kérni a következő terhesség előtt,alatt. Ne állandó félelem és pánikrohamok kíséretével éljem meg mind a második terhességemet.

Szia!

Legegyszerűbb, ha az orvosodat kérdezed meg, miért kell annyit várni. Lehet h megvan rá az oka. Nekem 20 hetes vetélés után az orvosom először 3 hónapot, majd 6 hónapot mondott. Aztán meg, h minimum 2-3 normál ciklust meg kell várni, amikor rendesen megvan, mert legalább annyi kell, h visszaépüljön a nyálkahártya, meg a küret során esetleg megsérült méhizmok regenerálódjanak.

Szóval, hallgass a dokidra, de azért kérdezz rá az okokra!