Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mindent megtennék, hogy jobbak legyenek a körülmények - Költözés a megoldás? fórum

Mindent megtennék, hogy jobbak legyenek a körülmények - Költözés a megoldás? (beszélgetős fórum)


14. JanaW
2013. aug. 25. 12:27

Sziasztok!


Koszi mindenkinek!


Sajnos olvastam ezt is,azt is. Vagy hali Istennek. Arra.viszont semmilyen megoldast nem tudnek, hogy mi legyen a hazzal...



Egyebkent sok problemank forrasa ez. A megveteltol, atalakitas soran..a szomszedok. Mindent felemeszt, energiat es penzt oltunk bele. Aron alul nem akarjuk eladni, felkeszen meg sem vennek talan. Amugy,ha kesz lesz, jol fog kinezni es ha lesz penzunk butorokra, meg otthonossa is valik ;-)


Gondoltam csak volt valaki hasonlo szituban, aki kezebe vette a valtoztatas gyeplojet.

13. trapiti (válaszként erre: 12. - Moonlight13)
2013. aug. 24. 18:39
Ez így van, második éve élünk benne, és annak ellenére hogy amúgy nincsenek problémáink egymással ill. a házasságunkkal, és hogy a férjem viszonylag gyakran itthon van, mégsem könnyű és minden erőnkkel azon vagyunk, hogy ez az állapot minél rövidebb ideig tartson. De egy olyan kapcsolatnak ahol még a válás is felmerül mint lehetőség, ez tuti betesz... de ha már így van, és biztosan nem engedném magamtól távol a gyerekemet amennyiben ragaszkodnék hozzá...
12. moonlight13 (válaszként erre: 3. - JanaW)
2013. aug. 24. 18:34
Szerinted az összes nagyszülő és apa pótolhat egy anyát? NEM! A skype kapcsolat, pedig nem tekinthető ebben az esetben kapcsolatnak! Egy gyereknek közvetlen kontaktusra van szüksége, nem egy monitorra! És az is igaz, amit valaki írt, csak egy nagyon stabil párkapcsolat bírja ki a különélést, vagy az sem!
11. moonlight13 (válaszként erre: 3. - JanaW)
2013. aug. 24. 18:29
Én a gyereket semmiképp nem hagynám itt, legfeljebb amíg felderíted, hogy hol találsz munkát külföldön. Nem olvastam végig a fórumot, nem tudom hány éves a gyereked, de ha kicsi, megsínyli a pár hónapot is! Ahogy kék írisz is írta, Pesten sem járnátok sokkal jobban, itt sem könnyű munkát találni.
10. ina87 (válaszként erre: 1. - JanaW)
2013. aug. 24. 17:32
Hát én pont le sza...m a többi embert h ki mit beszélne a hátamögött,végülis pont a jobb életért állnál tovább es ezt ugyvélem h nem egy ember tené meg ha megvolna a megfelelö helyzet,a családodnak szeretnél jobbat,szebbet és ez igy helyes,ha van rámod költözz és meny veszithetni már nemsokat tudnál csak jobbat adni a gyermekednek hisz mit ér egy szülö ha a gond,pénztelenség van nap mint nap az asztalnál téma és eböl csak feszültség majd idegeskedés.vagy inkább nyugalom és volna egykis szépöszeg minden hónapban amiböll még talán magadra is jutna, jó biztos áldozatot kell hozzni érte meg megkellene majd szokni a kialakult hejzetet,de még mindég jobb mint...tehát sok sikert!
9. trapiti (válaszként erre: 1. - JanaW)
2013. aug. 24. 16:49

Amúgy meg, júliusban még a váláson gondolkoztál, most meg otthagynád a gyerekedet a férjeddel, akivel lehet hogy együtt sem maradsz??? És mit fogsz csinálni, ha örökre az apjánál marad a gyerek???

Külföldi vagy távoli munkát pedig csakis nagyon stabil és teherbíró kapcsolat bír el, ha a házasságoddal van problémád, akkor elsősorban azt kell rendezni, aztán ha valóban a válás a megoldás, akkor lépni, de csakis gyerekkel, mert ha te hagyod el, nagyon nehéz lesz visszakapni (ha egyáltalán akarod...)

8. trapiti (válaszként erre: 3. - JanaW)
2013. aug. 24. 16:40

Hát, szerintem ehhez nagyon kicsi, azt gondolom, az anya mindig a biztos pont kell legyen, semmi szín alatt nem hagynám másra a gyerekemet. Talán ha éheznénk különben... A Skype kapcsolat részben sokmindent nem pótol, részben kb. 4-5 éves kor alatt kizárt hogy működjön... Gyakorlatból tudom, a férjem második éve külföldön dolgozik, és annak ellenére hogy a kislányom 4.5 éves volt amikor kiment, és 3-4 hetente itthon van egy hétig, mégis nagyon nehezen rázódtunk bele a Skype kapcsolatba...


Mindenképpen a gyerekkel együtt mennék, esetleg várnék amíg ovis korú lesz. Addig is ha annyira rosszul álltok, talán a kevesebbet fizető munka is segítene...

2013. aug. 24. 14:03
Gyermekkel egyutt irany Horany! Fel ev mulva meg mehetne a ferj utanad.
6. kisj (válaszként erre: 1. - JanaW)
2013. aug. 24. 13:41
Sajnos nincs érdemi hozzászólásom, de üdv a mai magyar valóságban :Z
5. andita1 (válaszként erre: 1. - JanaW)
2013. aug. 24. 13:32
Szia! Én nem akarlak bírálni, de ez nagyon érzékeny téma. Így ismeretlenként nem tudja neked senki megmondani hogy mi lenne a helyes. Sok ismerősöm közül csak egynek hinném el hogy igazán a családjáért teszi, a többiről azt gondolnám hogy elsősorban magáért teszi mert nem érzi jól magát a bőrében (ami egyébként érthető). Szerintem többen küzdenek ilyen lelki gondokkal mint gondolnád. Nálunk az volt a gond hogy a fiam nagyon apás, és mégis ő volt az akinek ki kellett mennie külföldre. Sokat szenvedtünk lelkileg és sokszor kívántam azt hogy bárcsak nekem kéne kint szenvednem a párom helyett, de azt hiszem hogy a szívem nem élte volna túl ha így történik. Akkor inkább éljünk nyomorban, de együtt! Sajnálom hogy nem tudok segíteni, és remélem nem sértettelek meg. Minden jót kívánok!
2013. aug. 24. 13:29

Nehéz döntés, de ha csak így tudtok boldogulni és a férjedet nem zavarja, hogy te lépsz elsőnek, akkor külföldet javasolnám, ahová utánad tudnának menni.

Persze gyereket itt hagyni, akár csak rövid időre is, nagyon nehéz, de pont az ő érdekében teszed.

Én nem hiszem, hogy Budapesttel jól járnátok. Itt is nehéz munkát találni, nagyon magasak a lakás bérleti díjak, a megélhetés, stb. Hitel mellett nem tartom jó megoldásnak.

3. JanaW (válaszként erre: 2. - Trapiti)
2013. aug. 24. 13:19

Aha..nem tul rossz :)

Akkor gondolom elore kimenni kulfoldre, felfedezni a terepet es ugy nekiindulni.


Amugy itt helyeben itt lenne az osszes nagyszulo meg az apja is es Skype kapcsolatra gondoltam.


Akkor ragtam be igazan, amikor egy ismerosom semmi nyelvtudassal, gyakorlatulag semmi iskolai vegzettseggel kiment, "itthagyta" a ket gyereket -kb. 5 es 2 evesek a ferjjel. Reszleteket nem tudok, de o megcsinalta, megoldotta.

2013. aug. 24. 13:12
Ha van rá lehetőség, akkor gyerekkel együtt külföld, vagy Bp-en gyerek bölcsibe, te munkába, egy kicsi albérletben meg lehet oldani hogy a gyerekeddel maradj... őt semmiképp nem hagynám ott.
2013. aug. 24. 13:06

Sziasztok.


A tanacsaitokat kernem, mert nem tudom, mi lenne esszeru, okos vagy helyenvalo lepes.

Hatha valakivel elofordult hasonlo, s megvan az a gondolata, amivel tullendulhetnek a holtponton.


Egyetem utan eleg sokmindenre volt lehetosegem, amit megalmodtam. Jobban mondva megteremtettem magamnak. Kesobb, kulfoldre is eljutottam, jo volt, jol ereztem magam. Mindig is szerettem volna csaladot es nem tudtam volna elkepzelni ezt magyar fiuval. Sajnos egyeb okok miatt haza kellett jonni, majd megismerkedtem a mostani magyar ferjemmel :)

Eleg gyorsan porogtek a dolgok, viszonylag jo allasom volt, eppen nem a fovarosban a ferj miatt -is. Utazgattunk, jol ereztuk magunkat. Jott az eskuvo, naszut, majd a baba. Ezt kovetoen par honappal uj hazat is vasaroltunk, ami atalakitast igenyelt es most is javaban folyik.

Az idok folyaman mintha atok koltozott volna rank. Csak korvonalazom a helyzetet a soraimmal, ennel sokkal reszletesebben is tudnam, de senki idejet nem akarom rabolni es talan ezt is eleg.


A babazast nehezebben visletem, mint gondoltam, szellemileg leepultem es emberek koze vagytam. Vagyom most is. Normalis, felnott beszelgetesre, kihivasokra. A hazvasarlas miatt anyagilag eleg rossz helyzetbe kerultunk, gyakorlatilag mindig beut valami extra kiadas, amit nem vartunk. Emiatt is allandoan feszult vagyok. Mivel en a babaval itthon vagyok, az en keresetem sem teljes a ferjemebol pedig elmegy a hitelre es mas fontos kiadasokra. Gyakorlatilag szorakozni nem jarunk s en mar sajnalok magamnak barmit is vasarolni, holott azert regebben szerettem nokent viselkedni. Ha elmegyek vasarolni, a gyereknek lesz belole valami, mert 4ooo Ft-ot sajnalok kiadni egy felsoert. De ahogy igertem, nem reszletezem.


Az allasom mar nincs meg, oda nem mehetek vissza. Megalazonak tartom, hogy majdnem minimalberes kuli munkaert akarnak visszavenni -es akkor persze ok meg kapjak a tamogatast utanam. En tobbet tudok ennel, de a kornyeken nincs lehetosegem.


Ossze vagyok zavarodva, mert latom a lehetosegeket a fovarosban, nagyon vonzo allasajanlatokat talalni. Nem tudom, hogyan oldjam meg..gyerek bolcsiben, apja dolgozik en meg masik varosban.. s hetvegenkent talalkozunk? Majd esetleg felkoltozunk egyutt, de mi lesz a hazzal? Nalunk pont forditva van, en tudnek a nyelvtudas miatt is elore menni, intezkedni, utana jonnenek a tobbiek.

A masik megoldas a kulfoldi munka, amit en meg is tudnek oldani -ide is johetne kesobb a csalad, ha hosszutavban gondolkodunk. Vagy kulfold ideiglenesen, s par honap utan legalabb a kolcson egy reszet le lehetne adni.


Nem latom a lehetosegeimet ebben a kozegben, s ez igencsak lehangol, holott nagyon is motivalva lennek, ég bennem a tettvagy!


Nemcsak az anyagiak motivalnak, hanem a kilatastalansag, a munkahiany, a lehetoseg fejlodesre. A gyermekemnek is jobbat szeretnek, de elakadtam, holott korabban csak kitalaltam a megoldast es csinaltam. Ugy erzem, most is megvan a megoldas, de felek a biralattol. Hallom a gondolataimban az emberek itelkezeset, hogy "itthagyta a csaladjat", holott csak jobbat szeretnek, es jo szandekkal. Senki nem jonne oda azzal a mondattal, hogy "tudom milyen nehez volt megtenned ezt a lepest, s azt, hogy itthagytad a csaladod, nem lathatod oket minden nap. Biztosan nagyon hianyoznak, de az o erdekukben tetted"


A temaval kapcsolatban egyelore ennyit irnek, ha esetleg van valakinek erdemi, nem biralo hozzaszolasa, szivesen vennem!


Koszonom :)

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook