Miert szokták azt mondani, hogy az anya-gyermek közötti kötődés kialakulasahoz fontos, hogy az anya természetes úton szülje meg gyermekét... (tudásbázis kérdés)

elszállt a hozzászólásom, de talán nem is baj. Röviden az volt a lényeg, hogy amiket írtál, az alapján én nem csodálkoznék ezeken a válaszokon, amik meglepően finomak is voltak, ahhoz képest, ahogy te fogalmaztál.

Tudod ez egy olyan téma, ahol szinte a felvetés is sértő.

Amúgy sajnálom, hogy az anyósod ilyeneket mond - elhiszem, hogy rosszul esik. Ahogy leszűrtem a hozzászólásaidból, te nagyon fogsz figyelni a terhességedre, minden rendben lesz :)

ajjaj:))

én is császáros voltam:))

egyébként annyiban egyetértek hogy sokan tényleg nem kérik.én is azért szültem igy mert faros volt és első gyerek..

amúgy meg ha kérné innen valaki akkor is az ő dolga. persze ez a mondat nem neked szólt:))

Nem a saját véleményedet??????????

Hát nem tudom melyik orvos ír ilyet, hogy a császáros anyák csak várják, hogy kiszedjék belőlük a gyereket.. Ezek után nem értem, hogy miért írod le szinte minden hozzászólásnál, hogy ez nem a saját véleményed?! Én csak is a saját véleményemet írom le és nem másokét hangoztatom.

Egyébként, még mindig nem fogod fel, hogy itt nem kérik az anyukák a császármetszést? Szerinted kinek esik jól a heget nézegetni a hasán? Egy életre meglátszik. Persze a külföldi sztároknak van pénze eltünttni... (Na ők kérik a császárt!)

én itt olvasgatok vissza..

szóval.amint alant írtam szerintem nagy baromság ez a kötődéses dolog,

még mindig ezt mondom.

teljesen mindegy hogy ki hogyan szül. nem attól lesz kötődőbb hogy kijött -e a lukon a gyerek vagy esetleg felvágták érte.

mindkét esetben megküzdött érte az illető nő.

a császárral kapcsolatban annyi hogy szerintem aki kéri a császárt valszeg van rá oka.ha pedig nincs akkor sem itélem el. mindenki úgy szül ahogy akar.ha önkéntesen császárt akar,akkor szüljön úgy,ha nem akar,de még is úgy kell akkor is, de ha valaki mindenáron hagyományosan akar az is az ő dolga.

szerintem nem lényeg.

meg aztán ott van hogy a gyereke előbb utóbb felnő akkor aztán végképp mindegy hogy született,

mikor tiniként ránk vágja az ajtót....

"Miert szokták azt mondani, hogy az anya-gyermek közötti kötődés kialakulasahoz fontos, hogy az anya természetes úton szülje meg gyermekét..."

hogy miért mondják nem tudom, de szerintem ez nagy baromság...

én mindkettőt császárral szültem.az elsőt azért mert faros volt a másik meg túl nagy volt.

és nem mondanám hogy kevésbé kötődtem vagy kötődök hozzájuk mintha a lukon bújt volna ki .

Te is tudsz ám nagy baromságokat irni!!!!!!!!!!!

Rengetegen köztük ÉN IS nem kértük a császárt képzeld el hihetetlen mi??

De ha Te megszültél volna rendesen egy 4800g os babát akkor le a kalappal.Mert én nem tudtam.Rég eltünt a méhszájam a babám meg még mindig fent volt.Eladkadt mert nem fért ki.Ezért vittek a mütöbe.De ugyanugy vajudtam érzéstelenitö nélkül órákig!!Mégis császár lett!

"A szeretet hormonjai

A kötődés, illetve a szeretet biológiai alapjait többek közt különféle hormonok adják, s e hormonok két „mindenese" az oxitocin és a prolaktin. Ha állatoknak oxitocint vagy prolaktint adunk be, azonnal erősödik a társas hajlamuk, sőt, a prolaktin hatására még az addig nem szült nőstényállatok is ápolni kezdik az első útjukba kerülő kölyköt. Az oxitocin pedig mind az anyában, mind a gyermekben erős kötődési viselkedést aktivál. Hogy ez már az élet első pillanataiban se hiányozzon, az erős méhösszehúzódásokat okozó oxitocin vált a szülés karmesterévé. Szoptatáskor is jelentős mennyiségben szabadul fel, és az anyatejben is sok van belőle. Ráadásul az oxitocinnak erős szorongáscsökkentő és euforizáló hatása is van. (Az intenzív oxitocinfelszabadulás „ felelős" többek közt a szexuális orgazmusért.) Az oxitocin tehát már a születés folyamatában nagy adagban jelen van, s az első pillanattól megalapozza az anya-gyermek kötődést és a szeretet kialakulását"

az általad is idézett portálról...

Szerintem van. Az egész szülés élményére emlékszel a fiadnál, a lányodnál viszont nem. És ez nagy nagy külömbség. Magamról tudom, hogy anyát kérdezgettem az utóbbi időben, hogy anya, én hogy kerültem a korházba veled, és hogy születtem? MIlyen volt az érzés? Voltak problémák? Apa is bent volt? stb. Féljek e hogy fájni fog vagy nem kell? Mert akkor még nem szültem egyszer sem. Most már tudom, hogy nem igazán fáj. Én speciel, kuva szarul érezném magam ha a másodikat már császárral kéne szülni, mert nem szeretném kihagyni az érzést, hogy megszületik a második picurkám. Persze könnyebb lenne csak felfeküdni...Választani nem választok, ha a kényszer rákényszerít, akkor meg ugyis muszáj lesz császárral szülni, de adja a Jó Isten, hogy erre ne kerüljön sor.

Ugyhogy igazi külömbség nincsen, csak az, hogy nem emlékszel rá, hogy történt, mi történt... meg ilyenek. És én nem azt írtam, hogy a szülés utána alakul ki a kötödés, de azt sem hogy a vajudással... rengeteget ülök gép előtt és informálodok nap mint nap, mert ráérek és itthon vagyok. és mindennap találok valami ujat. Remélem válaszommal nem bántottalak meg. Nem volt szándékos ....és ez csak vélemény... pá

édes jó istenem...Most már látom, hogy fölösleges bármit is írnom, mert ha már nem egyezik a véleményetekkel, akkor én vagyok a hülye, ostoba, stb. Tudjátok mit? nektek van igazatok. A légrendesebb, legodaadobb anyák, azok akik császárral szültek. Ezt akartátok hallani nem? Hát tessék, most már legyetek boldogok. A baromság csak az, hogy amit irtam, az nem az én véleményem, hanem a dokik irták a neten néztem utána. erről ennyit. Mondtam, hogy én nem tudom, hogy milyen császárral szülni, ugyhogy hülyeség lenne ítélkeznem, én csak leírtam amit olvastam a neten ezekről.

Arra meg kiváncsi lennék hogy miből gondolod, hogy én mennyire kötödöm a gyerekemhez és fordítva? nagyon vicces, hiszen nem is is mersz és azt sem tudod, hogy minden egyes másodpercben vele foglalkozom megállás nélkül, szeretetteljes odaadással. NIncs olyan másodperc, hogy ne látnám a gyermekemet, és ez már több mint két éve igy van. Nem volt a gyereknek olyan 5 perce, hogy ne lettem volna mellette. És mindent meg is teszek érte. Soha nem raktam le senkihez, és éjjel nappal velem van, az ölembe állandóan jön, és simogatja a hasamat, mert tudja, hogy ott van a tesója, hiszen már ezt is megmondtam neki. És ha rákérdezek mindig mutatja, hogy itt van a tesó..:) Imád, és nem akar nélkülem egy percet sem tölteni. Amint egy másodpercre a szeme elől tévesz elkezd keresni. És mindig hozzám bujik. Együtt alszunk délben, és ha el akarok mellőle menni, hogy főzzek, megölel és magához szorít. Ugyhogy jobb lenne ha utánajárnál pár dolognak mielőtt belémkötsz. Semmit nem is kérdezel rólam, de ezek szerint te tartod magad olyan okosnak kedves, hogy látatlanban elmond hogy élek én a gyermekemmel és férjemmel. HÁt mondhatom nagyon szép vagy.:))) És visszatérve. Szerintem nem sok természetes uton szülő nő ír ide. HIszen mindenkiről kiderült már hogy császáros, még jó hogy azt az oldalt véditek. És egyébként én is sok embert meggyőzhetek, akár másik nevet is csinálhatok és védhetem saját magam azzal is. De nem. azt mondjátok el, hogy ebben a mondatomban, mi váltott ki ellenségességet?:-"És ténylegesen az édesanya azon van hogy a lehető legjobb viszony legyen anya és gyermek között és ezen dolgozik. HA mindent meg tesz ténylegesen jó érzelmi kötödés fog kialakulni. Akár császárral akár természetes uton szült." Mert én nem tudom. Ez az én véleményem. Amit előtte a 83. pontba írtam, azt olvastam a neten. És meg is rettentem tőle. McKenzi! Áruld el, hogy én meddig vajúdtam, mert te állítod, hogy 14 óráig, és azt állítod, hogy többet mint én. HOnnan tudod hogy én mennyit vajudtam. Másik dolog az, hogy nem a vajudással fog kialakulni a kötödés...csak azért hogy felvilágosítsalak. Ez már marhavicces. NÉzz már utána pár dolognak te nagy okos, és aztán írkálj összevisszaságot. Az oxitocin, nem a kötődésben segít. Jól néznénk ki, akkor anyukák százai kérnék hogy kapjanak már oxitocint mert az x éves gyerekük nem akar hozzájuk kötődni. HAHAHA...

Drága McKenzi NEM AZ OXITOCIN, ÉS NEM A VAJUDÁS FELELŐS AZ ÉRZELMI KÖTÖDÉS KIALAKULÁSÁBAN!!! HIHIHIHIHIHIHIHIHHIHI...de asszem a hülyeségetekbe már belefáradtam. Ha valakit érdekel az ilyen dolog, akkor nem itt fecséreli az idejét a saját hülyeségével, hanem inkább utánajár. Mert saját tapasztalat is lehet csak egy kivétel. Na csaó

Katlee: te pedig jó lenne ha elolvasnál pár ilyen oldalt és meglátnád, hogy nem én rongyolom szakadtra a számat a hülyeséggel, hanem ha nem tetszik amit írok... akkor ki kell ábrándítsalak, mert nem az én véleményem, hanem találtam a neten, és rémítőnek tartottam. De soha többé nem rakok fel semmit. Legyetek naivak és higgyetek amit akartok. Tehát azt, hogy a császárosoké a világ, mert egyfolytában arról akartok meggyőzni. Én maradok a saját tapasztalatomnál, és a hallottak és olvasottaknál. Ennyi. Ti pedig azt csináltok amit csak akartok. Vágassátok fel a hasatokat, annyiszor amennyiszer csak akarjátok. A doki meg nyugodtan altasson, szülés közben, hogy semmire se emlékezzetek. Nekem a legszebb emlékem volt amikor a kisfiamat szültem, és ugy érzem hogy kár lett volna kihagyni. elve azt hogy milyen a szülés érzése, és hogy én hozok világra egy kis életkét a saját kis erőmmel. Mig tí ott feküdtök, és várjátok, hogy a dokika kiszedje belőletek a csöppséget. Mégis ki az aki megdolgozik érte? haha hát azzal, hogy fekszel, biztos nem te... Na a viszont nem látásra.

ezt a logikát követve az én kötődésem meg erősebb mint a tiéd, hisz én 14 órán keresztül vajúdtam és közben kaptam az oxitocint - ami ugye segíti a kötődés kialakulását :)))

Na milyen érzés az, amikor megkérdőjelezik a kötődésedet?

Hát tényleg hülyeség amit írsz. Ha kíváncsi voltál a témára, hát utána olvastál. Nem értem minek kell itt még tovább ragozni a dolgokat.

Mi az, hogy a megmentőjeként tekint a baba a dokira? Akkor a te gyerekednek is van megmentője... Bár én császárral szültem, de gondolom a természetes szülésnél sem hagyják, hogy a gyerek csak úgy kipottyanjon. Annak a babának is segít vki.

Te mennyi badarságot vagy képes összehordani, elképesztő.

Fogalmad sincs, mi történik egy császáros szülésnél, az tisztán látszik (,,fájdalom nélkül", ,,élettelen test", ,,nem adják oda az anyjának"), de azért csak mondod, csak mondod...

:)))