Mi a véleményetek, tapasztalatotok a "non-stop" szülőkkel kapcsolatban? (beszélgetős fórum)

Gyerkőceim már huszonévesek: 27, 26, 24. Speciális eset van közöttük,legalább 2.

A kedves kolleganőim "fertőztek" meg gyógypedagógiával, biztos sokat dolgozunk együtt:-) Most is éppen a dolgozóbol lestem be...

Mint tanító nénink mondta,"3lábú lóval nem lehet lóversenyt nyerni",szóval megelégszenek ha csak eldöcög valahogy.

Fiamtól viszont sokkal többet követelnek,csak ez nem tudatosul a gyerekben hogy azért mert "többre tartják".Csak azt látja a 6és fél éves gyerek,hogy ő megrovást kap valamiért,amiért más esetleg kap egy fél pirospontot.Azért mert a másiktól az is jó,tőle viszont kevés.

A gyerek viszont úgy érzi ő butább,mert van fekete pontja.

Mindezt csak akkor tudtam meg,mikor mentem hogy mi is a baj a gyerekkel...Akkor mondták hogy lényegesen több az ismeretanyaga mint a társaié,és tőle nem elfogadott,amit másnak még eénéznek....

értem mit akarnak,de nem is tudom jó ez ilyen formában?ahogy a gyereket nézem,nem,mivel tegnap nem akart ottmaradni,mert mint este itthon kiderült félt hogy feketét kap,és újra csúfolja egy kislány hogy megfogszbukni....jelzem a kislány 2jára járja az elsőt...

Hát igen sok tanítónak nehéz külö-külön foglalkozni.

Dehát a mai kor nagy kihívás ez...és ezt meg kell tanulniuk kezelni valahogyan,mert különben nem ér semmit.Tudom ennek anyagi feltételi is kell hogy legyen,és nem árt egy fejlesztő is aki a nagyon elmaradt gyerekekkel fogalalkozik.

Sajna nálunk rendeltetik azokat a lapokat,viszont az oviban sok mindennel nem vagyok megelégedve.A gyerek nulláról indul szinte,vagyis csak az "otthonról hozottakkal"...és sajna nálunk ez sok helyen nagyon kevés.Nagyon nagyon kevés...

Tanító néni pedig feltételez egy bizonyos tudásszintet,emiatt egyedül foglalkozni huszonnéhány gyerekkel nagyon nehéz úgy,hogy a kevés "többettudó" sem unatkozzon,de ne legyenek hátrányban azok sem,akikkel a szülők ezen a téren nem(vagy e téren Sem) foglalkoznak eléggé...

Igen avval én sem.Utálatosak azok a foglalkoztató lapok amikkel az óvodába tömik a gyerekeket!De hidd el sok helyen nincs ilyen...szerencsére.

Akkor kicsit megnyugodtam,elég nyitott a mókúskám és mivel engem többször lát a kezembe könyvel...egyszerűen ragad rá utánoz,és mint tudjuk az utánzás a leghatásosabb nevelési eszköz:)ebben a korban.

Igen, igen...

Bizonyára nehéz a középutat megtalálni. Sajnos mind a két végletről lehetne a példákat sorolni. :(

Szerintem más az, amikor a saját érdeklődése miatt megtanul egy gyerek írni-olvasni iskola előtt (anno 5 évesen már én is olvastam, mert érdekelt a Népszabadság. :))) Apuméknak járt.), azt hagyni kell. Ha kérdez egy gyerek, mindig őszintén vélaszolok, titok nincsen. Aztán vagy érdekli annyira, hogy megtanulja, vagy alábbhagy a lelkesedése, s hagyja, ráér majd később.

Viszont azzal nem értek egyet, hogy iskolára való felkészítés címen gyakorlatilag iskolát játszanak az óvodában. :(

Hát nem tudom.Az én kislányom 4 éves lesz és kérdezgeti melyik milyen betű...,ennek azért nem nagyon örülök mert tudom hogy a suliba ha esetleg tud már szavakat olvasni nem örülnek neki.De annyira nyitott és nem akarom a természetes kiváncsiságát sem letörni...mit tehetek??

Két évet voltam óvonő,ahol a csoportban 3 olyan gyerek volt aki így tanult meg olvasni...magától,hogy a környezetét kérdezgette...

Igen, én is ezt tapasztalom.

Van, aki 6 évesen megy suliba, s az osztálytársak közül akadnak, akik már majdnem 8 évesek. Ebben az életkorban pedig még nagyon számít az a másfél-2 év.

:((Ezt nem is te írtad:)Jó fej vagyok mi!!!

Na akkor a kérdésem!

Hány évesek a gyerkőceid..és megkérdezhetem hol dolgozol?Ha nem publikus privibe!

Bár a túl haladták a korukat azon én is vitáznék...valahogy úgy haladták túl hogy bizonyos területeken igen.A mahántanulóság...hát igen nehéz téma!!

Végre írtál magadról is:)Már akartam kiváncsiskodni,hány évesek a gyerkőcök...az írásadból pedig kivettem értesz a gyógypedagógiához is.

Nagyon tetszik amit írtál...!Utánna nézek!:))

Szerintem is.

Ami az elsős iskolai anyag meghaladását illeti, abban az oviknak is nagy a szerepe, mert már ott elkezdődik a versenyszellem, írni-olvasni is tanítják akár a kicsiket. :(( Így bizony sokan úgy kerülnek iskolába, hogy unatkozhatnak fél évig, ráadásul az oviban sokszor rosszul sajátítanak el dolgokat. :(( Ha meg egyszer valami beidegződött, sajnos nagyon nehéz átállni a jóra, dupla munka a gyereknek, s kudarcélmény is egyben.

Nekem egyelőre az, hogy az iskola nemcsak a tananyag elsajátítátásól szól, hanem bármilyen szomorú is néha - a beilleszkedésről, alkalmazkodásról.

Hogy a gyerekek többsége meghaladta volna az elsős, alsós tananyagot, mire iskolába kerül??

Azért ez túlzás :(

Ezt " 7kata " írta be ma több topikba.

Mi a véleményetek?

" Tanítottam 11 évig, van 3 gyerekem (17, 15 12). Nagyon élveztem a "munkámat", de az állami oktatást otthagytam tavaly. Szerintem a tananyagot (most maradjunk az alsósnál, mert az a szakmám)régen túlhaladták a gyerekek. Tapasztalatom szerint számolni mindegyik, de olvasni írni is sok tudott, mire elsőbe jött. Így aztán rengeteget mozogtunk, játszottunk (persze mind képességet fejlesztett), könyvtárba jártunk 3 hetenként... a fantáziájukat, a kreativitásukat "kamatoztattam". Emellett elsőben erdei iskolában voltunk. Mindez nem tetszett a felnőtteknek a suliban. (A szülőknek annál inkább!)

A párom 2 gyereke magántanuló. Csak 2-szer megyünk be egy évben iskolaépületbe (alapítványiba, mert az állami sulik a fejkvóta miatt "nem szeretik" a magántanulókat), alig egy hónaonyi felkészüléssel "letudjuk" az előírtakat, és közben az élet más fontos dolgaiban is részt vesznek a srácok. Szabadok,önállóak, érdeklődőek.

Hamarosan Szeged környékére költözünk egy tanyára. Párom matek, fizika szakos tanár, én tanító vagyok.Szándékunkban áll gyerekeket fogadni bármilyen "felállásban". Azt gondolom, sok mindent meg tudunk nekik tanítani. Szeretnénk! Ez mindkettőnk szívügye.(Readers Digest szeptemberi szám: Hogyan neveljünk sikeres tanulót címmel megjelent rólunk (is)egy cikk)

Addig is bíztatok mindenkit a magántanulóság előnyeinek megismerésére, átgondolására. Vannak jónéhányan, akik így tanulnak. Nálunk egyre többen jelentkeznek.

Javaslom továbbá a www.4dzona honlapot, amit a párom szerkeszt. Ott is találkozhattok egynéhány átlagostól eltérő gondolattal. :))) "

Nem tudom hogy úgy maradt-e...

Talán az hogy van rá hajlamom és a ezt a terhesség csak erősítette.És most megint kijött...no mindegy ez van:(nem vagyok kicsattanó kedvemben.