Mennyire kívánhatja meg a férfi a nőt, ha van köztük szexuális kapcsolat? (beszélgetős fórum)

Igen... sokan ott követnek el hibát, hogy nem beszélnek ezekről. És csak magamat tudom ismételni: a kommunikáció hiánya a legnagyobb hiba. Ha van kommunikáció akkor nincs őrlődés, gyötrődés... és nagy valószínűséggel a megcsalás esélye is kisebb.

A prevenció a lényeg...

még ha csak itt nézed meg a fórumokat, elvétve találsz olyat, ami arról szól, a párom egyszer félrelépett. a legtöbb megcsalós fórum arról szól, hogy egyszercsak kiderül, a pasi fent van társkeresőben, szexcseten, lebukott fészen, mélben, és kiderült, hogy folyamatosan csajozgat

a kapcsolatok zöme is röhejes, hogy egyáltalán kapcsolatnak nevezik, így ezen a problémán sem kéne utólag csodálkozni.

Miért ne? Mindkettő elfogadhatatlan nekem, az a különbség, hogy az egyik testi fájdalmat is okoz, a másik csak lelkit. De az is tud fájni.

Mindkét esetben olyannak okoz fájdalmat az elkövető akit állítólag szeret, akiért felelős.

Nem tagadom, hogy naív vagyok:)

És nem csaltam, nem csaltak!

De mindig úgy képzeltem, hogy az elkeseredés, elhanyagoltság érzése nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egy hosszan tartó állapot előzi meg azt, hogy valaki "elsodródik" más karjába.

Megértésért, szeretetért, törődésért, és ezzel együtt testi kielégülésért.

Hónapokig, esetleg évekig is tarthat ez az állapot, az ember őrlődik, gyötrődik, nem érzi magát igazán férfinak vagy nőnek, tök mindegy.

És AKKOR és OTT tehet pontot a dolog végére, azt mondva magában, hogy nekem ez nem jó, mással szeretném, és ezt közli a társával is.

Szerintem meg pont ennyire egyszerű, semmi bonyolultság nincs benne.

Strigulagyűjtés... volt, van és sajnos lesz is.

De én éppen a kivételekről beszéltem és rájuk gondoltam. És szerintem belőlük van több...

Bocsánat, de picit naívnak érzem ezt a megállapítást. Sokan hamarabb cselekszenek és csak utána gondolkodnak. Vagy még utána sem. Rengeteg dacból, bizonyításból vagy épp elkeseredésből, elhanyagolásból történő megcsalás van. Esetleg abból adódóan, hogy férfiasságában/nőiességében megalázták, semmibe vették a másikat.

Ez minden esetben bonyolult...

Köszönöm!

Hagyd, szemellenzővel nem tudok, nem akarok és nem is érdemes vitába szállni.

Nem tudom, történt - e, történhetett - e ilyen irányú felmérés, hogy hányan, és tényleg nagyon sok - e.

De szerintem is sok olyan alapbeállítódású ember van, aki úgy él, hogy nem bánthatja a másikat lelkileg (és önmagát se!).

Pont mert maga a fizikai aktus egy nagy nulla a történetben.

És itt jön be a képbe az, amit Te mondasz: a lelki elhanyagolás, meg a "belehajszolás".

Csak kérdés, hogy miért kell megalkudni.

Nem védek senkit, nem álltam senki pártjára. Mindig úgy kezdtem, hogy: lehet..., hogy nem tudhatjuk... stb.

Kíváncsi voltam: tapasztalatból írsz, vagy olyan dologról, AMIBEN NEM VOLT RÉSZED... ez nem érv. Kíváncsiság... Nem kell sem félreérteni, sem félremagyarázni.

A kettőt ne említsük egy lapon.

Látom szereted kiforgatni más szavait.

[link]

...jók az érvelések. De Mazsola nem azt írta, hogy el kell fogadni a megcsalást - mint megoldást - hanem a annak előzményeiről írt!

Mi az ami ide vezetett. Az, hogy ki hogy milyen módon rendezi le, vet véget egy kapcsolatának az már egyéni. Ilyen volt és lesz is.

Ezen szerintem kár vitatkozni.

Nem én látom így, ezek nem az én szavaim voltak.

Unom írta: aki csal, az aljadék. Nagyon sok ember legalább egyszer az életében csalt már, okozott már fájdalmat. Csak továbbfontam a gondolatot.

Én úgy gondolom, hogy nemcsak a fizikális részét kell nézni ennek a dolognak, hanem a lelki oldalát is. Mert van.

Gondoltam, hogy ezért véded ennyire a csalókat.

Abban egyetértek, hogy el kell gondolkodni, a másik miért tette, de ez nem menti fel azt, aki csal.

Érvnek használtad, olyasmit írtál, hogy olyanról mondok véleményt amit nem ismerek. Ha ez neked nem érv akart lenni akkor reklamálj a volt tanáraidnál.

Elég pesszimistán látod az embereket.

Ha ennyi, hát ennyi. Mennyivel humánusabb egy aljasságot elfogadni? Ha sokan verik a gyereküket attól az lesz a természetes és elfogadott?

Ez nem érv volt, csak kíváncsiság. Értelmezési error úgy látom...

Írtam előzőleg... lehet véleményed és legyen is. Kell is. Nincs is ezzel semmi bajom. Csak azt fogadd el, hogy nem mindenkinek a véleménye egyezhet a tieddel.

A te szemedben én is gyáva aljadék vagyok, mert én is csaltam és engem is csaltak. Ítélj el nyugodtan, nem érdekel. Nem tudod mi vezetett odáig, nem tudod miért tettem. Téged ez úgysem érdekel, csak maga a tény.

De amikor megcsaltak, akkor elsőként én is a pasit hibáztattam. De gondolkoztam - mert szoktam - és rájöttem, hogy én is tehettem arról, hogy más karjait választotta az enyém mellett. A hibáimból viszont tanultam, erre való az élet.

Én nem merném azt állítani, hogy az emberiség 80-90%-a aljadék, vagyis csal.

Ha Te ezt így látod, akkor Te nem közelíted meg a gondolatot humánusan.

Az empatikusság már nem ide tartozik, az már a csalás hozadéka, "értsük meg szegényt":)

Én hiszek benne, hogy lényegesen több százaléka az emberiségnek először elgondolkodik magában, aztán vesz egy nagy levegőt, és leül a másik elé.

Aztán vagy együtt tovább, ha megy együtt még, vagy mással, de tisztán és emelt fővel.

Ebben teljesen egyetértek veled.

A megcsalás hiba, döntés... nevezzük bárminek.

Úgy gondolom, hogy 10 emberből 8-9 állt már valamelyik oldalon. Akkor "unom" értelmezése szerint ennyi erővel az emberiség nagy része egy aljadék...humánus és empatikus megközelítés.

Komolyan ez az érved?

A gyerekverésről csak annak lehet véleménye aki veri a gyerekét?

Te hányszor csaltál már?