Megtörtént már, hogy együtt voltál valakivel, de közben másba voltál szerelmes? (beszélgetés)

Köszönöm az időtöltésem formáit magam is el tudom dönteni.

Ameddig látok fantáziát egy témában addig írok, a sorsáról csak a felek döntenek.

Ha feltétlen nevet akarsz szólíts Gizinek úgy a legegyszerűbb.

:)

Beleolvastam az eddigi hozzászólásokban... aztaa! :) Nem semmi vita kerekedett ki!

Kár ezen annyit vitázni! Ugyis mindenki megkapja, amit a Sorsa leoszt neki.

Azt azonban megfigyeltem több fórumon, hogy akik fiatalon pl: 20-as eveik elején mentek férjhez, (vagy még előbb) azok 15-20 év múlva elképesztő sötéten látják az életet, és igen, egy kicsit megkeseredettek. Valószínűleg nem élték ki magukat és most jön a : "hát húha lehet, hogy mégsem jól választottam, lehet másikba is szerelmesnek lenni vagy mégse? Vagy most mit is csináljak?"

Ők ilyenkor úgy gondolják, hogy mindenkinek az élete ilyen. Engem egy másik fórumon megpróbáltak meggyőzni arról, hogy minden férfi megcsalja a párját. :))) Röhögnöm kellett rajtuk, mert én tűzbe merném tenni a kezemet a páromért. Persze ők meg ezen röhögtek... Mindegy csak sajnálni tudom őket!

Igenis létezik olyan, hogy valaki megtalálja a számára IGAZIT és leéli vele az életét! Nagyon jó példa erre a szüleim, akik pont ma ünneplik a 35.házassági évfordulójukat a legnagyobb boldogságban.

Persze abban igazatok van, hogy bármi megtörténhet és nem lehet tudni mi lesz pár év múlva. De könyörgöm ne kenjétek rá a saját keserűségeteket a fiatalokra! Nekik még megvan az esélyük!

nem is hülyéztelek le kedves melinda-ha nem vagy nyitott árnyaltabb gondolkodásra valóban felesleges ragozni a témát.

:)

"az életünk alakulása nem csak és kizárólag rajtunk múlik?"

de igen, egyedül rajunk múlik, hogy hogyan reagáljuk le és értelmezzük a rajtunk kívül álló történéseket okokat is.

Őszintén szólva azt nem értitek szvsz, ahogy a múltkor sem, hogy senki sem beszélt arról, hogy minden, kizárólag tündérmese lesz, a hangsúly azon van, hogy te hogyan kezeled a saját helyzeteid, ez nem garancia, hanem egy nagyon jó alap.

Amit senki nem vehet el a másiktól, azért mert Ő a saját életében ezt nem ismerte fel, és belekeseredett.

Amennyiben lilura nagyképű értékeljétek magatokban azt a hozzáállást, amikor kizárólag a korotok alapján (ami aztán senkit nem jogosít fel semmire) kezdtétek lekishülyézni.

A vén róka szerep annak áll csak jól, aki a abban a hosszabb időben amit érvként felhoz tapasztalt is valamit, és le is vonta belőle a megfelelő következtetéseket.

hülyék vagytok

én szeretem a Laurát:)

Attól pesszimista valaki, hogy azt mondja, hogy bármi megtörténhet: rossz is, jó is, mert az életünk alakulása nem csak és kizárólag rajtunk múlik? Attól még a jóra kell törekedni, de nem mondhatjuk azt, hoyg én mindent megteszek, ezért, tudni nem fog semmi rossz történni velem xidő múlva sem.

Amúgy mindekivel tök éretlmesen lehet dumálni teljesen eltérő véleményekkel, és nem esik senki egymásnak senkivel, na de lilura annyira beképzelt és csőlátó meg lekezelő másokkal, mintha ő lenne a világ közepe. :O) Na, de tényleg nem fecsérelek én sem már rá egy percet sem. :o)

most is dolgozni ment..:)

ne vitázzatok. Mindenkinek igaza van és senkinek sem.

Semmi sem biztos és mindent lehet ennek ellenére irányítani.

Egyik csapat pesszimistább és több a rossz tapasztalat, másik naivabb és szerencsésebb.

Az életét mindenki maga irányítja.

Happy life, na húztam edzeni.

persze, lehet elcsap egy autó, daganot nő az agyadba:D

azért ha 2 ember tényleg egy hullámhosszon van és tudja mit akar ott azért 99,9 százalékig lehet tudni mi lesz. Pl nővérem 26 éves férje 28. Rohadtul ismerem őket, soha a büdös életbe nem fognak már szétmenni. 10 éve vannak lassan együtt és betegesen szerelmesek még mindig. Magamról is tudom csak akkor vagyok valakivel ha tényleg érzek valamit. Amennyiben nem hazudozik és őszinte akkor elég valószínű, hogy nem változnak bennem a dolgok, inkább csak erősödnek. Minden apró szarság és kísértés az életbe a tömeg eredménye. Hány ezer dolog van, amiről ha nem hallottál volna soha, eszedbe sem jutna, hogy vágysz rá. Ez már nem is vágy, kódolják az emberek agyába a hülyeséget, mindenki csinálja, csináld te is. Mások csinálják te nem, akkor érezzed magad szarul. Pl hülye példa, ex 2 hete mesélte mi van mostani pasijával. Komolyan én éreztem magam szarul, hogy neki 2 év alatt volt már vagy 10 hivatalos pasija, kis röccenésekről nem tok:) Úgy jöttem haza oké, leszarok mindent tavasz van, zsongok az illatoktól húzok le csajozni. Aztán rájöttem mekkora hülyeség ez is, elvárás. Minek érezzem magam rosszul, más miért néz hülyének ha 2 éve nem volt senkim. Alapelv, kell, hogy legyen? Nem, még is hülyének nézik az embert. Inkább maradok a saját menetemnél és várok mindenféle elhamarkodott döntés helyett. Péntek este lemész, 10 perc alatt be lehet csajozni vagy pasizni. Tutira semmi jó nem lesz belőle..:D de ettől még faszábbnak érzem magam, tehetném, még sem teszem. Eljön mindennek az ideje, és majd akkor tényleg jó lesz. Evvel az egésszel most csak a népbutításra akartam célozni. Az élet egy jól megtervezhet dolog lenne bizonyos mértékig, de mindig beleszól más. Neked csupán annyi a dolgod, hogy kiállj magadért és soha ne add fel. Ez már egy biztosíték a boldog életre. Le kell szarni mi a menő vagy mit mond mindenki más.

leírtam a lényeget. 2 emberen múlik. Én 5 év után is csak arra az egyetlen csajra tudtam nézni ő még is becsalt. Naná, hogy 1 évig berohadtam és azt sem tudtam hol vagyok, aztán rájöttem tiszta lap, fiatal vagyok még a hülyeséghez, még mindig ugyan abban hiszek és nem adom fel. Semmi garancia sincsen arra, hogy összetalálkozom avval akivel egy hullámhosszon leszek. Ezt 5 év alatt is elég soxor lehetett azért tudni, hogy nem minden oké. Mivel nem én vagyok a Laura se az Adrián, ezért nem látom milyen a kapcsolatuk, csak amit hallok. Én elhiszem, hogy kölcsönösen ugyan úgy éreznek Lilluráék, és akkor miért ne lehetne igaza.Amúgy is nincsen még két olyan ember aki ennyi időt lenne együtt. Én irigylem őket:D Azt is elismerem, ha még párszor azt történne mint exemmel, akkor én is feladnám egy idő után, mert minden értelmi fogyatékos kapcsolat után az ember veszít magából és egyre kevesebb emberi marad benne. Egyenlőre nem tartok itt és hiszem, hogy létezik ilyen, nem bukok rá minden értelmi fogyatékos nőre, kivárom a megfelelő pillanatot ill. embert és remélhetőleg nem az elkeseredett 50-esek csapatában végzem. Itt a legtöbben simán irigyek, hogy másoknak összejött valami és semmivel sem tapasztaltabbak. Illetve igen, sajnos akaratuktól független mindig a rövidebbet húzták, de ez még nem ok arra, hogy végleg beolvadjanak a szürkeségbe.

Az életed a te kezedben van, és már írtam, te szabod meg mit milyennek akarsz látni és megélni. Keress hasonló embereket és minden rendben lesz.

Én haverjaim is minden péntek elmennek inni, csajozni, ettől független nem megyek velük, pedig szeretem őket és le nem váltanám egyiküket sem. Tartom magam ahhoz aki vagyok.

Na, csak egy kérdés neked, az alap, amiből anno lilura felháborodása indult, s amit próbáltunk neki többen elmagyarázni, de én is feladtam, és már átugrom én is inkább a hozzászólásait.:)

Szóval, tőled kérdezném, szerinted az életben bármire is van garancia? Amikor nagyon szerelmes voltál, hitted volna, hogy milyen csúnya vége lesz a dolognak? Mindenki úgy indul neki, hogy ez örökké fog tartani, meg sokat teszünk érte, de aztán hány embernek sikerül ezt megtartani 30-40 -50 évre?

Akkor se, és most se gondolom azt, hogy sz*r a világ és ha nekem sz*r, akkor legyen másnak is az...

Ez egy mentalitás és szerencsémre másképp gondolkodom.

De rendben, hagyom a "nagyöregeket", hogy megfőjjenek a saját levükben.

neee, én élvezem...:)

bikini, sár, egy kis csata.

JÓÓEZ:D

Mondd, te olvasni nem tudsz, vagy értelmezni?

ugyanazt állítom most is, mint bármikor: soha nem lehet semmire azt mondani, hogy soha. Az,hogy most nagy szerelemben vagyok, még nem azt jelenti, hogy mindig így lesz, mert az élet bármit hozhat.Ezt írtam akkor is, most is. Az életben nincs semmire garancia, neked sem, érhetnek nagy meglepik rövid távon is, de neked tényleg felesleges bármit is mondani, mert nem jut el a tudatodig.

Hozzáállás kérdése az egész. De Tőlem legalább mindig ugyanazt lehet várni, és nem állítom pár hét különbséggel az ellenkezőjét, mint amit mondtam.

Na itt van a nagy különbség.