Megoszthatom Veletek...? (beszélgetős fórum)

Cand Ida

Hát chatelni nem tudnánk,mert neki otthon nincs internete,a nőnek pedig nem tudom az email címét:)))).de viccn kívül marad az sms,próbáltam egy hete is,de csak másnap olvasta el.És jelenleg úgy állunk utoljára 4 napja hívott akkor is rosszkedvű volt,ideges,rendbe kell jönnie saját magával ezt mondta.Úgyhogy én ilyen helyzetben ha írnék neki fura lenne.Az biztos ilyen még nem volt hogy ennyi ideje nem beszéltünk.Szinte saját magát is bünteti.Azt meg hogy mi ér meg neki abban a kapcsolatban végképp nem tudhatom,lehet én túl smulékony vagyok az a nő pedig egreciroztatja és nincs ereje ellent mondani.Mindenesetre igazad van sok mindent fel kéne adnia.De ezt csak ő tudhatja érzem hogy tudja várom még mindig.Várok csak ennyit tudok tenni.A hétvégék a nehezek mert olyankor tudtunk igazán együtt lenni.Bízom benne lehullik a rózsaszín szemüveg nem megy a vesztébe.

Talán még egyet tehetsz, ha nem szeret beszélni és ennyire bezárkózott. Próbálj vele levelezni vagy chatelni. Sok ember hihetetlen mennyire képes megnyílni levélben és jobban kiadni önmagát. Én a férjemmel kapcsolatban jöttem erre rá, vicces, de vele ezt a taktikát alkalmazom és működik :).

Ha beszélni nem lehet vele, mert nem nyílik meg...próbáld a levelet vagy az sms is segíthet. Ha ez se jön be...akkor lehet, hogy hagyni kell...sokszor időre van szükség, de azt nem kalkulálják bele, hogy a másik fél felé ezt jelezni kéne. Ha ennyi lemondással jár számára az a kapcsolat, akkor mi köti oda? Remélhetőleg még időben felébred!

Cand Ida

Köszönöm a tanácsot,igazság szerint nem lehet vele leülni megbeszélni a dolgokat,szinte menekül önmaga elől.Nagyon zárkózott ember barátja sincs akivel igazán megbeszélhetné a dolgot.És egyre inkább befelé fordul.Reménykedem a csodában hogy ez elmúlik mert olyan az egész mint egy lidércnyomás.Annyit mondott errőúl nekem hogy érzi nem igazán önmaga.Mindegy én várok mert mindent megbeszéltünk régen és talán még úgy is lesz.Atina 2-nek igaza van hogyha szerelmes nem így viselkedne.Valami más is van a dolog mögött.DE mostanában nem keres ugyhogy talán felkészülhetek hogy nem keres többé.Sajnálom őt mint embert mert oda nem ő kell fel kell adnia az egyéniségét.Elmesélt pár dolgot két hete,pl.a kutyáját nem viheti oda,egy kutyás embernek ez fontos tényező,mert életének a része társa barátja.A horgászásnál az örömmel fogott halat sem vheti mert nem szeretik.Évtizedes szokásatol kell megválnia.Talán ezeken is örlődk,minél jobban megfeleljen.Nm haza beszélek csak ismerem őt és a történtek ellenére féltem.De nem tudok többet tenni.

De jó! :) Akkor már megérte, örülök! :)

Igazság szerint nem olvastam vissza...tányleg sajnálom, mert így neked sem tudok tanácsot adni igazán, bár szeretnék. Amit kivettem az elmondásodból, csak arra reagálok...üljetek le és beszéljétek meg őszíntén, hogy ki mit akar?! Nem érdemes bújkálni, mert magad elől, az érzéseid elől bújkálsz és csak elódázod, húzod az időt...nőnek az indulatok, feszültség és a kérdőjelek. Próbáljátok megbeszélni, hogy ki mit akar? Mire van szüksége? Hol hibáztatok és hogyan tovább? Együtt vagy külön? Esetleg csak időre van szükség, hogy ülepedjenek a dolgok és tisztán lássátok a jövőt? Ha fontos vagy neki, akkor a tudtodra fogja adni...én ebben bízom :)

Sok sikert!

Nagyon sokat számít egy olyan barátnő, akinek el tudsz mindent mondani. Ha van ilyen a közeledben, akkor kérd ki a véleményét, segítségét...hidd el megkönnyebbülsz, ha megosztod a terhedet! Viszont a rokonságnak, szülőknek nem biztos, hogy el kell mondani...ha sikerül kttőtök között rendezni a dolgot, nem bizto, hogy a szívüket kell fájdítani és az, hogy a férjedet megbélyegezzék. Ha ezzel a titokkal a család felé együtt tudsz élni, tedd meg inkább annak a reményében, hogy így minden könnyebben helyre áll. De ha arra van szükséged, hogy megoszd valakivel, akkor lehet, hogy lég, ha csak az édesanyádnak elmondod.

Tudom, hogy nehéz az utazgatás, költözés, s ha nem megy mindig együtt, akkor is meg kell tudnod bízni a férjedben, nem élhetsz rettegésben....de neki is nagy lecke volt, nem biztos, hogy ismét bevállalna egy kalandot.

Sok boldogságot kívánok nektek!

Cand Ida köszönöm ,tényleg nagyon jó mindkét oldal már egész jól alakul a hangulatom.

Atina2

Hát sok erőt kívánok neked a követkző hetekre,nagyon nehéz lehet hogy senkivel nem tudod élőszóban megbeszélni a dolgot mert többet ér mint virtuálisan.Azért nem értékelem le az itteni reakciókat sem,de meg kéne oldanod hogy valakivel megosszad ezt a terhet

Nálam a helyzet változatlan,azóta nem jelentkezett.Most mindkettőnket kínozni akar ezzel.De úgy érzem,már hidegebb fejjel tudom nézni a dolgokat.Megértem őt is nem könnyű a helyzete.De megfogadom a tanácsot,és nem veszem fel a telefont még ma sem,az évfordulónkon sem.De van egy érzésem nem fog keresni.Próbálok kikapcsolódni a hétvégén,találkozom barátokkal,ugyhogy jó időtöltés lesz.Már kezdek hozzászokni az egyedüli hétvégékhez.Vigyázz magadra.Majd jövök.

Cand Ida ezt az oldalt én is megnézem.

Atina2,hát ma flhívott a párom,elég mogorva hangulatban,nagyon ki lehet lelkileg,én felajánlottam segítek ahogy eddig is,mindig leki támasza voltam.Rákérdezett az anyagiakra,mondtam megoldom,de a döntéséről nem beszélt.Én pedig belefáradtam,inkább a munkám és a barátok felé fordulok,ő pedg legyen mogorva a nőjével!Bár úgy veszem észre,nem is dominál már annyira a nő ikább a depresszió.Úgyhogy bárhogy fáj és akarmilyen finom lélek vagyok,nemm álmodozom többé.Azért majd benézek mert érdekel mi van veletek.

Ez az oldal hátha tud segíteni neked:

[link]

Nem a válást ajánlja, hanem a düh, fájdalom feloldására ad tippeket, gyakorlatokat és másképp látni a problémát. Érdemes a többi oldalon is olvasgatni.

Hát, ez így tényleg nem egyszerű, sok erőt kívánok neked és, hogy minél előbb fel tudd dolgozni! :)

Az, hogy nem vagytok Mo-on, az szerintem nagyban könnyíti a helyzeted, mert ha akarna, se tudná a kapcsolatot tartani...így nem is alakulhat ki komoly érzelmi kötődés. Ha a másik oldalon van egy "apuka", akkor a józan ész azt kívánja, hogy valóban nem kell kettő. Remélhetőleg az anyuka is így látja és nem is fogja eröltetni a kapcsolatot. Az, hogy az ő fejében mi van vagy volt akkor, amikor úgy döntött, hogy vállalja a babát, már nem fog kiderülni...de nem hiszem, hogy egy nő annyira buta legyen, hogy bosszúból szül egy gyereket és ezzel megpecsételi a saját életét. Lehet, hogy szeretett volna egy babát, akár a kora, bármi miatt. Reméljük neki is sikerül megtalálni a párját.

Neked pedig csak azt tudom tanácsolni, mint kívűlálló, ha szükséged van a férjedre, akkor próbálj felejteni és újra nyitni! Nem azért, mert könnyű, hanem ellenkező esetben magadat teszed tönkre, s változtatni már úgysem tudsz! Örüljetek egymásnak és örülj neki, hogy melletted van...ő is biztosan megvívta már a maga harcát és százszor megbánta, visszacsinálná. Nagy lecke volt neki is! Az ilyen leckéket együtt kapjuk, gondold át te is, hol siklott ki a kapcsolatotok, miért ment máshoz... és örülj, hogy mindezek ellenére a kapcsolatotok kiállta a próbát :)

Atina2!Jólesik hogy drukkolsz nekem,ahogy sokan a barátaink közül is,mert mindenki meg van döbbenve mi történt köztünk.Tegnap d.u.jelentkezett a párom de csak mert befizette a hitelemet,másról nemm nagyon beszéltünk.Én nem kérdezem,megfogadtam magamban és biztos csak időhúzás,hétvégén lenne az 5 éves évfordulonk,ezt őm is tudja.A barátnőm szerint lehet akkor fog kipakolni de ilyen aljas nem lehet.Próbálok pozitívan gondolni a dologra,meglátjuk mi lesz mindenesete ha hét közepéig nem hív utána nem fogom felvenni a telefont.Ahhoz képest hogy pénteken még ujra akart kezdeni

mindent elég érdekes a dolog.Tudom ő is össze van zavarodva én próbálom megérteni őt is,de valahol kegyetlen ez már mert ismer milyen érzékeny lélek vagyok.De komolyan na szájába adtam mondja ki mit akar,és nem.Mindenesetre megírom ha van valami,lehet meglepetés lesz.Álmodozom azért nem tehetek róla:)))Szia

Szia Atina2!

Tegnap beséltünk telefonon újra csak a ráégi hangnemben,hogy telt a napom stb.végül ő tért rá a témára és kért még pár napot a héten mindenképp megmondja nem fogja húzni megígérte.Én mondta neki nem tudom miért van erre szükség,ugy érzem ő már döntött,és én felkészültem arra hogy őt választja,továbbra is azt kérte várjam ki a hélt közepét és mindent megtudok,dönteni fog,és a döntését vállalja,nem tudom mire vélni a helyzetet.kicst úgy érzem igazán elgondokodott mert azt mondta érzi ő is hogy mostanában nem igazán önmaga.Nem merek már reménykedni nem tudom mi lesz mit várhatok.A bizonytalanság mindennél rosszabb.Druukkkolj hogy jól bírjam ezt a pár napot,és hogy erős legyek ha nem tér vissza hozzám.De valami azt súgja oda nem húz igazán mert akkor máér döntött volna.Úgyhogy most itt tartunk.Örülök hogy viszonylag megnyugodtál,és kívánom térjen vissza közétek a harmónia.

Majd jövök ha van valami.Szoríts nekem!!

Levendula10 én is attól borultam ki hogy a korábban őszinte becsületes párom,megtanult hazudni,ez hihetetlen egy ember ennyire képes mgváltozni.

Atina2..azóta történt egy-két dolog,voltak szép beszélgetések telefonon,élőben is,és úgy éreztem meg tudok bocsájtani neki.Tegnap eljött hozzám kértem beszéljük meg hogyan tovább,azt mondta szeret,és velem szeretné folytatni az életét,mondtam én is szeretném és próbáljuk meg.Úgy láttam ő megint a régi,mosolygós volt kedves,,.a hétvégét munkával tölti tudom.Ma beszéltünk telefonon,a régi szerelmes hangnemben,mondtam neki de jo hogy ujra az enyém vagy,erre kiderült bevallotta még mindig megvan a nő,és ő nem tud választani de állitolag engem szeret jobban.Én azt hiszemm jobb lenne mostmár véget vetni ennek mert csak forgatja bennem a kést,tőlem akarja megkapni a lelki támaszt,.a beszélgetéseket,amit ott nem kap meg...ugyhogy zavaros,zavaros minden továbbra is.Ja és továbbra se tudja megmondani mi tartja őt ott,,de már nem is érdekel.

Sziasztok!

Atina2, ha egy tanácsot elfogadsz egy 18 évestől, akkor én azt tanácsolom, hogy mindenféle képpen maradjon veletek az apuka! Tudom nehéz, de a gyerekeitek miatt... főleg a pici miatt.. Mert az, hogy hétvégén csinálnak a gyerekek egy apás napot, az nem ugyan olyan mint egy családi nap közösen mind az 5en. Az én szüleim amikor 7 éves voltam elváltak...:S És iszonyat rossz volt, hogy apa nélkül nőttem fel, meg azt hallgattni a suliba, hogy "ilyen jó volt apuval, meg ide mentünk apuval". 1 éve nem is tartom vele a kapcsolatot.:S Más volt, hogy nem otthon volt, és hogy meglátogatom mindig...:S Rossz volt.:( Addig is fel a fejjel, és kívánom, hogy túléld ezt az időszakot, mert igen, nagyon nehéz.:(

Szia.olvastam a történetedet.hasonló esett meg velem is.nálunk 1,5 éve dőlt össze a világ,derült égből kaptam a csapást.mi együtt maradtunk,de nem vagyok boldog.van 2 gyerekünk,akik még kicsik.annyi hazugságot kaptam a férjemtől,hogy hinni nem tudok,holott ő volt az őszinteség bajnoka.

soha nem hazudott,aztán nagyon beletanult.nem tudom miért bolondulnak meg a férfiak.vagy ha ezt szeretnék,akkor miért nem állnak a nő elé,hogy szeretnék befejezni a kapcsolatot és új életet szeretnének kezdeni,de mással és máshogy.

én ezt mondtam a férjemnek,hogy ő 34 évesen simán kezdhet új életet,kaphat új családot ,házat,kutyát ,macskát,de én 2 gyerekkel nehezebb jövő elé néznék.

Kedves Atina2!

Igen talán nekem könnyebb hogy nem kicsik már a gyerekeim,de beleérzek a helyzetedbe és nagyon sok erőt kivánok neked a folytatáshoz.És tudod honnan lesz erőd ?A gyermekeidtől ahogy látod hogy cseperednek,fejlődik testük lelkük.És lehet bár ezt nm vigasznak szánom,a férjed jobban fog szenvedni és a nő is egy kikényszerített dolog miatt.Az első házasságomban megtanultam.És ha itt az ideje önálló tudsz majd lenni és megtalálod a boldogságot,csak higyj benne.

A részemről adok még gy esélyt a kapcsolatunknak ,aztán meglátjuk együtt tudunk-e élni ezzel a történettel.Megpróbáljuk.Én meg tudok bocsájtani neki mert az 5 év alatt a tenyerén hordott.és előtte soha nem csalt meg tudom.Ezt az esetet is megéreztem.

Úgyhogy légy erős,majd még jövök kiváncsi vagyok hogy alakulnak az érzéseitek de hidd el a domináns nő te vagy.