Megoszthatom Veletek...? (beszélgetős fórum)
Akkor pedig engedd el és próbáld magadban is lezárni...ha rágódsz az nem segít! Nyiss más irányba, lehet, hogy egy olyat találsz rövid időn belül, aki megbecsül és szeretni tud és sose hagyna el! Sok sikert neked! :)
Sziasztok!
Köszönöm szépen az eddigi jótanácsokat. Legalább van akivel ezt meg tudom osztani. Sajnos a legjobb barátnőmnek csak addig voltam barátnő, míg neki voltak problémái. Most nekem van és hetek óta nem is hív...
Sokat beszélgettünk, el is küldtem a nőhöz, de nem tud menni, mert a nőnek is van egy pasija (12 éve), aki útban van. De legalább míg itthon van, addig talán tudok rá hatni, hogy mit veszíthet. Arra jutottam, hogy engedek és mehet a következő bulira is. Lehet, hogy életem legbutább döntését hoztam, de ha meg tiltom, akkor mégrosszabb lenne. Így ha kiéli magát, akkor lehet, hogy előbb vége lesz ennek az egésznek. Aztán meglátjuk, hogy helyesen döntöttem-e vagy egyedül maradok a gyerekekkel és egy életen át szidni fogom magam ezért.
Semmi sincs veszve!!!!:)))
A jóhírek továbbra is jönnek,majd bővebben jelentkezem.
már ezerszer próbáltuk megbeszélni de nem jutunk sehova. ő már nem az az ember aki még 1éve isvolt.valószinű hogy ennyi volt lassan elkell ezt fogadnom. csak borzasztóan nehéz!!!!!!!! egyszer majd csak könnyebb lesz
A jóhíreknek örülök és azok biztosan kárpótolnak bizonyos fokig :).
Szerintem most magaddal törődj, előre nézz, hogy te lehess boldog! Ennek ő is részese lehetett volna, de nem ezt választotta...Hagyni kell, had főjjön a saját levében. A telefont akár fel is veheted, de mondd meg neki, hogy csak akkor hívjon megint, ha újjat tud mondani, mert te végig gondoltad, ennek így semmi értelme és ahol a jóban osztozik, ott osztozzon a rosszban is, mert te a depressziójából nem kérsz! Ha ettől nem tér észhez, amikor érzi benned, hogy elszánt vagy és elveszíthet...akkor semmitől sem fog! És egy gyenge, döntésképtelen emberre pedig neked nincs energiád és szükséged! Ugye?
És ha leülnétek megbeszélni, mert látom nagyon bánt a dolog, így lezárni sem tudod. Azzal, ha megbocsátasz, magadat sem bünteted tovább! :) Gondold át...
Igen tudom nem kéne még reménykednem ,hogy idevet egy-két szót,nekem hogy várjam.De azt is tudom hogy nem boldog.Az viszont nagyon fáj,nem mondott semmit nyíltan,mi mindent megbeszéltünk.Mostmár tényleg nem fogom felvenni a telefont.Szomorú de egyben jó is hogy itt ismeretlenül is elmondjuk a gondjaink.Sajnos a világban nincs becsülete a kapcsolatoknak,a szeretetnek.Különben ma kaptam egy nagyon jó hírt a jövőmmel kapcsolatban,és ajándékot is kaptam.A legjobban viszont annak örülnék ha ő is átélné a sorsom jobbra fordulását.Tudod hihetetlen nemrég mennyit jelentettem neki!Ez ilyen hamar elmúlik?
jönne már vissza de már nem tudom azt a sok rosszat elfelejteni amit okozott. pedig a gyerekek miatt jó lenne hissz nekik aza fontos hogy családban nőljenek fel!!!! hissz az apjukat senki és semmi nem pótolhatja!! szerencsére csak én vessztettem el őt a gyerekeknek ő mindig megmarad, én pedig egyszer csak elfogadom hogy nekem ő már nincs. csak olyan rossz hogy mással is uggyanazokat a dolgokat csinálja aki történetesen az én barátnőm volt!!!
Sajnos, ha valaki el akar menni, azzal mi úgyse tudunk mit csinálni...Arra még van esély, ha kidobjuk, észhez tér és nem megy vagy visszajön.
Szerintem ne visszafelé nézz, hanem előre...ha mindig a régi smseket olvasod, csak felszakítod a sebeket! Mihez képest vagy türelmetlen? Mert nem vársz egy hezitáló ember döntésére, hogy végre eldöntse mit akar? ha egyértelműen téged választana, már ott lenne...szánalomból pedig ne menjen vissza, mert akkor később megy el!
Persze, hogy drukkolok neked, szeretném, ha sikerülne és boldog lennél...de nekem úgy tűnik, ez nem vele fog megtörténni! hagyd elmenni, ha ezt választotta...engedd el, próbáld lezárni, azzal hogy szép volt...büszkén, felemelt fejjel, hisz sokat nem tudsz tenni, mert ő már döntött!
én haggytam menni mert ha bizonytalan akkor valami biztos megváltozott és akkor már semmi sem lesz olyan mint volt . sajnos én csak a rosszra tudok gondolni pedig már 7 hónapja külön vagyunk!!!!!!!!! ami jó az a 2 gyerek ami tőle van .
Nehéz lesz őt elfelejteni,a sok rossz mellett amit most kapok ott van a rengeteg szép emlék amit ő is tud és érez.Minden beszélgetésünkkor reménykedtem dűlőre jutunk.Van aki azt mondja türlmetlen vagyok,akkoris félreteszem ezt a dolgot magamban amennyire tudom.A nőnek szerencséje van be tudja biztosítani magát,mert hogy nem szereti az biztos.Azért jól esik hogy drukkolsz nekem.Olvasgattam a régi smseit le vannak írva egy füzetbe...legalább az emlék szép.
Azért néha benézek kiváncs vagyok mi lesz Atinával,és Anyamaci 28-al.Olyan kemény az élet,az ember mit meg nem tenne egy kis boldogságért.
Én drukkolok neked, de azt hiszem azzal teszel magadnak igazán jót, ha el tudod felejteni és hagyod elmenni. Ha valóban depressziós, nincs szükséged egy ilyen koloncra, aki ráadásul nem is állt eléd őszíntén, csak elfutott és bújkál! Biztosan fáj a sok emlék felidézése...de az tényleg egy másik ember volt, s ha nincsenek barátai, akkor gondolj arra, hogy vajon mi vezetett nála ide? Ha van lehetőséged a változtatásra és csak ő miatta nem tetted, talán ez épp amiatt történt így, mert az a te utad és nem ő! Sok szerencsét neked! :)
Bárhogyan is nézem belefáradtam,én ne legyek depressziós?Mikor engem hagytak el csúnya módon,őt nem érdekli hogy én mit érzek?Látod egyszerűen képtelen megmondani mi vonzza a nőben!Annyi gerince sincs,hogy szebb,fiatalabb,okosabb stb.Ő nem akar megbántani mert akar hagyni kiutat.Én gondoltam türelmesen várok,de érdemes-e.?Nem az az ember ő már ezt meg is mondtam neki.Az biztos sok mindent megéltünk az 5 év alatt és mindig tudtuk egymásban tartani a lelket.Lehet tényleg gyarló módon azért jár oda,mert közelebb van.Utalt rá hogy mikor legutoljára itt volt,mennyiért tankolt,szóval ez már nem az ő mondata volt.Nézd ő tudja,én megpróbálom lezárni az ügyet magamban,mert régi embert szeretek.Koncentrálok a munkámra,tanulásra.Jövőre lehet meglesz a sanszom hogy kimenjek külföldre élni,miatta maradtam volna,de így hát nem akarom a szívfájdalmat többé-.Így sem vagyok egészséges nem keresem magamnak a bajt.Ő pedig ússzon el,ő akarja.Köszönöm hogy sziveden viseled a sorsom,jól esik.Lehet soha nemk fogom mgtudni mivel zsarolja őt a nő,de nem is fontos már.
Bárhogy is nézem, nagyon zavaros ez az állapot! Elhiszem, hogy kiborító, nagyon sajnálom. Összevan ő is zavarodva, de miért van még mindig ott? Mi az ami odaköti? Ezt kéne megfejteni! Egy részről jó, hogy biztosítod arról, hogy neked kell, mert nem érzi egyedül magát...de így azt is tudja, hogy bármit megtehet és bármeddig, mert te tárt karokkal várod. Ezt a nagy biztonságérzetet nem éne benne táplálnod! Valahogy mégiscsak meg kéne ingatni! Az, hogy depresszió...szörnyű, de magának kereste, nem húzhatod ki minden bajból, miközben ő beléd rug. Ha nyugalomra és szeretre van szüksége, akkor ő is lépjen, változtasson. Nem mehetsz utána, mint egy kisfiúnak, hogy fogdd a kezét...ezt kéne megértenie! Nem lehet, hogy zsarolja a nő valamivel, hogy öngyilkos lesz pl.? Másra már tényleg nem tudok gondolni...hisz, ha depressziós is?!
Hát ma kiborultam rendesen,beszéltünk,és én nem hagytam mindenre választ akartam kapni,azt végülis megintcsak nem tudtam meg mi az amit megkap attól a nőtől,amit tőlem nem.De elismerte hogy együtt megy a depizés,ugyhogy éreztem én innen fúj a szél.Azt mondta ott sem érzi jól magát,mert álandóan naggódik mi lesz a munkákkal,a vállalkozásával.Nagyon a padlón van anyagilag és lelkileg is emiatt.Senkije nincs rajtam kívül,családja is elhalálozott.Közölte hogy szeret,és reméli lesz még másképp is.Mindent kimondtam amin őrlődöm hetek óta,hogy nem fogadják el teljesen,és belátta.Úgyhogy most ki tudja meddig szadizza magát,én megmondtam kerek perec vissza akarom őt kapni,gondoljon akármit.Fel vagyok készülve hogy nem fog most hívni de jönni se,aztán alakul valahogy.Kicsit megnyugodtam hogy elmondtam a véleményem talán elgondolkodik.Kicsit cinikus is voltam,mert mondtam neki,hogy biztos az az előnye a másik nőnek hogy közelebb lakik,és hogy ezen múlik a szerelem?
Igen jónak is nevezhető,de azért megint nem egyértelműek a dolgok,ott valami nagyon nem stimmel,mert amiota ez a nő feltünt a színen,ő egyre rosszabb lelkiállapotban van,és még mindig nem értem mi ebben a jó.De látod választani pedig nem választ.Egyébként tegnap már nem jelentkezett gondolom volt behatás.De ahogy ismerem el tudom képzelni hogy begubódzik.Érzem vissza fog jönni,meg is jósolták nekem,de hülyének nézni sem hagyom magam.Kiváncsi leszek ma hív-e és mi lesz a legújabb verzió.Mert már így állok hozzá,meg is szeretném őt érteni,de el sem hiszek mindent.Próbálom összerakni a puzzlet.Emellett nagyon szeretem!!
Ez akár jónak is nevezhető...de nehogy az legyen, hogy megmaradsz lelki szemetesnek, s közben csak vársz rá. Ha depressziós, akkor miért nem megy vissza hozzád? Hisz, ha felhőtlenül boldog lenne az új kapcsolatában, nem lenne depressziós. Ő biztos benne, hogy te vársz rá és nem veszít el...így tudja, hogy bármit, bármeddig megtehet. Na, ez a probléma. Legalábbis én ezt érzem.
Ma délután felhívott,kiderült le volt tiltva mindkét telefonja mert későn fizette be.Ilyen még nem volt,elmondta milyen rosszul áll anyagilag,megint csak szomorú depressziós volt.Mostmár egyértelmű hogy nem lehet az egy nagy lamur mert csak le van húzva,lelkilg,anyagilag egyaránt.Kimondta végre ami a legjobban bántja,nagyon kevés a munkája,aggodik mi lesz vele.De legalább elmondta.Felidézte a vasárnap reggeleinket,amikor megbeszéltük a dolgokat,de én nem sürgettem csak biztosítottam mellette állok.Azt mondta büszke rám hogy ilyen erős vagyok.A kettőnk dolgáról annyit szólt,nem lesz már semmi olyan mint régen.Rákérdeztem miért,azt válaszolta mert ő ennyire depressziós.Ugyhogy én nem sürgetek semmit bízom benne az idő nekem dolgozik.És beájulva sem vagyok pedig kedves volt nagyon,de ki tudja megint mt mond holnap.Meglátjuk.
Nem is türelemre akarlak inteni, hisz tudom, hogy türelmes vagy még mindig és vársz rá, csak sajnos nem is tehetsz többet, mert nincs mit siettetni. Sajnos mégcsak okos tanácsokat sem tudok osztogatni, mert aki ennyire elzárkózik, azzal nagyon nehéz. Sajnos a pakliban benne van, hogy a másik oldalon ellened fordítják, s mégcsak védeni sem tudod magad. A cuccait lehet, hogy el fogja vinni, de azon se lepődj meg, ha sokáig maradnak, ami fontos volt neki, már elvitte. Ha nagyon elzárkózik és nem reagál semmire, lehet hogy jobban jársz, ha megpróbálod elengedni és lezárni valahogy magadban. Nagyon nehéz, tudom...de könnyebb lesz egy idő után, mint áltatni magad. Drukkolok neked!
Cand Ida köszönöm megpróbálok de ennél türelmesebbnek lenni már nem erény.Arra is gondolok hogy nem jelentkezik,ezzel akarja lezárni a dolgot...nem tudom elhinni csak úgy vége pedig lehet hogy muszály lenne hozzászoknom a gondolathoz.Hidegebb fejjel kéne néznem,gondolom a nő azért neveli rendesen ellenem különben nem változott volna így meg.Van itt még holmija,szerszámok stb.csak a ruháit vitte el. A legjobban az fáj hogy hitegetős,ígérgetős lett.Ezt a legnehezebb feldolgozni,de próbálom,nem mehetek tönkre ebbe az egészbe.
Sok erőt és türelmet kívánok neked, mert sok esetben csak ez oldja meg. Úgy tűnik tényleg még örlődik a férjed, s a türelemre neked nagy szükséged van. Annyira jó lett volna, ha megnyílik sms-ben...de hátha később válaszol. Próbálj semleges témát választani, hogy ne azt érezze nyaggatod.
Ezzel én is egyetértek, ugyanakkor, ha a nőnek kell és befogadja, akkor....
Szia! Semmiképp se hagyd magadon eluralkodni ezt a helyzetet! Ne sírj előtte és ne borulj ki, mert abba gondolj bele, ő nem úgy éli meg, mint te. Ott van a másik nő, aki mosolyog, kedves és hazamegy, s ott van a síró feleség, aki jelenetet rendez. Te mit tennél? Elszaladnál? Nehéz ilyenkor helyesen dönteni, de fontos, hogy benned a biztonságot, a feleséget, anyát és a nőt is érezze. Légy kedves vele, talán így érzi magát a leghülyébb helyzetben és talán esélye van, hogy előbb észhez tér. Ha másképp döntene, sajnos akkor sem tudsz sokat tenni...
Atina2..Cand Ida ..
Tegnap este küldtem neki egy sms-t,de semmi reakció,nagyon magába lehet fordulva,ilyen még nem volt miota ismerem hogy ennyi ideig nem keresett.A nőhöz még biztos nem költözött oda tudom.Hát nehéz eset vissza szeretném szerezni persze kényszeríteni nem lehet.Lehet hogy most a türelem a legjobb taktika.Nem hiszem hogy ne hiányoznék neki...de kivárom,pár nap mulva írok neki megint.
Anyamaci28
Sajnálom és együttérzek veled hidd el,és még csak tabnácsot adni sem lehet mert minden férfi,minden ember más.Mondjuk én az ilyen nőket elítélem,akik családos férfit néznek ki maguknak.Tudom jön a szenvedély de a felelőség nem számít?Mikor független voltam egy családos férfi csapta nekem a szelet,de nem mentem bele,pedig fortgolódtam miatta sok éjszakán át mert nagyon megérintett.Tudom téged z nem vigasztal.Az is nagyon nehéz hogy ott él veled.A női megérzés pedg igenis működik.
Egy példát azért elmondanék mert barát körömben én vagyok a lelki levelesláda.Az egyik férfi ismerősöm mesélte,évekkel ezelőtt kísértésbe esett egy kolléganőjével.A felesége érezte hogy valami van de nem szólt,nem kérdezett.Ismerősöm azt mondta ez kijózanítóbb volt mintha sírt,zokogott volna.Ez neki sokkal rosszabbúl esett.Persze csak azt tudom mondani mindenki más.Látod én nis csak adom a tanácsot közben nem tudom megoldani saját problémámat.Drukkolok neked hogy átvészeljétek ezt az időszakot.
Köszönöm a jótanácsokat, majd írok, hogy hol tartunk éppen.
Sajnálom, ami veletek történt. Nem tudok tanácsot adni, mert egyáltalán nem ismerem az életeteket, de ha a párod időt kér gondolkodni, az nem jelent sok jót. Ha most nem is teszi meg, és veletek marad, előbb utóbb lépni fog.
Az utóbbi időben az ismeretségi körömben találkoztam ilyen esettel. Hasonló volt a szitu. Első szerelem, házasság, gyerekek....Aztán az egyik fél rájött, hogy még élni akar, szerelmes lett...pedig otthon minden rendben volt. Szépen éltek, csak épp rájöttek, hogy még nem éltek
Szerintem küldd el határozottan a nőjéhez, és tégy úgy, mintha nem érdekelne, mintha már nem szeretnéd!
Éreztesd vele azt, hogy nem vagy az övé!
Mert így biztonságban érzi magát, hisz Te mindig ott vagy neki, te akarod őt, nem kell tennie érte semmit!
Ez pszichológia!
Amíg nem érinti meg a család, a veled töltött szép évek elvesztésének szele, addig ez az értékrend, amiben most a szerető az első, nem fog változni..
Légy kemény, és nézd levegőnek, légy mostantól elérhetetlen a számára!!!
Ha szeret, észhez tér, ha már nem, akkor engedd el:-(
Sziasztok!
Szeretném kikérni a véleményeteket. Jővő hónapban lesz 10 éve, hogy együtt élek a párommal. 6 éve házasok vagunk, két gyönyörű gyermekünk is van. Eddig minden olyan szép és nyugis volt, de kb. egy hónapja észrevettem, hogy kicsit furcsán viselkedik a párom. Tudni kell, hogy mindig őszinte és hűséges volt. Mindent megbeszéltünk. Ez most is így történt, mert elmondta, hogy mi a helyzet. Tudtam és el is mondta, hogy van egy kolleganője aki tetszik neki. Mellékesen a csajnak sem közömbös, ami egy kollegabulin derült ki számomra, amiről egy képet láttam. Sokat beszéltünk erről, de nem tudja, hogy mi lenne a helyes. Vonzza az új, de nem szeretne elmenni tőlem és gyerekeket is szereti. Kért egy pár hetet gondolkozni, de persze itthon lakik, de borzasztóan érzem magam.(Mindennap sírok, 7 kg fogyás...) Mindenben segítettem eddig, de ebben nem tudok. Többet már nem tudok magamból adni és a csajt nem érdekli, hogy egy családot tesz tönkre. A páromat meg látom, hogy örlődik. Szeretem, de nem szeretnék osztozkodni. Előttem nem igazán volt komoly kapcsolata, de látom, hogy többet is szeretne, mint egy kaland. Nem rendezek féltékenységi rohamokat, de nagyon bánt. Ami a legérdekesebb, hogy nem a páromra vagyok mérges, hanem erre az egészre ami jelenleg sárbatiporja kapcsolatunkat. Ő is szeret, ezt mondta, de álszentnek tartja, hogy ezt most kimutassa vagy mondja. Mikor még semmi nem volt közöttük a buli előtt én már megérzésből tudtam, hogy lesz ebből valami és mondtam is a páromnak, de Ő csak legyintett. Sajnos nagyon működik a női megérzésem, amin a férjem is ki van akadva, mert eddig bármit mondtam ezzel kapcsolatban az mind bejött. Sajnos a következő megérzésem, az az, hogy nem én leszek a választott. Szerintetek Az lenne a jobb, ha féltékenységi jelenetet rendeznék vagy csináljam úgy, hogy kaparjon értem. Tanácstalan vagyok...
Ez tényleg jó ötlet,megpróbálhatnád Wlady62!Igaza van Cand Idának hogy a levelezés sokakat bátrabbá tesz,és lehet hogy megnyílik!!!Ezt néha én is tapasztaltam a férjemnél az sms-eknél.Próba szerencse!!!
További ajánlott fórumok: