Második kis csodám születése. (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Második kis csodám születése.
18. 59d8fb2d3c
2009. nov. 7. 23:15
Nálam is volt egy olyan pillanat, mikor közölték, hogy ne essek kétségbe, de nincs meg a gyerek szívhangja... Próbáljak ellazulni, lehet császár lesz a dologból. Mondtam azt már nem, ha eddig szenvedtem a véghajrában nem engedem hogy császározzanak. Mondtam nézzék meg jobban, éreztem, hogy nincs baja a babámnak. Igazam is lett, rá fél percre újra hallottuk a CTG-n a szívhangot, rögtön utána meg már nyomhattam is. Örülök, hogy végül is minden rendben volt Veletek! Elhiszem az érzéseidet, Balázs születése óta én is a föld felett lebegek:)IMÁDOM:)
17. Vikuc
2009. nov. 7. 23:11
Mindenkinek köszönöm a hozzászólást:)
16. 7402d91a49 (válaszként erre: 15. - 59d8fb2d3c)
2009. nov. 7. 21:17
Na,én ismerek egy dokit aki a császárra megy.Ő csinálta nekem is.Nekem nem a magzatvíz miatt lett császár,hanem mert a burokrepi után 2 órával a babóca szive lassult(felére zuhant) akkor azt hittem hogy megbolondulok,és imádkoztam a császárért.Az ellenségemnek sem kívánom azt az érzést amit akkor éreztem(de igazán csak később tudatosult)le sem merem írni hogy mi lebegett a levegőben.Száguldottunk a műtőbe,nem volt idő.És nem bánom,hogy vajúdásból csak 5 óra jutott és nem szenvedtük meg egymást.Gyönyörű egészséges tele tölti a lelkem olyan érzésekkel amiről régen álmodni sem mertem.
15. 59d8fb2d3c (válaszként erre: 13. - 7402d91a49)
2009. nov. 7. 19:17
Én is jobb örültem volna a császárnak, egyrészt a kisfiam súlya(4000-4200gr-nak saccolták, de végül 3600gr lett)meg az egykori gerincműtétem miatt.De végül úgy döntöttek, hogy természetesen kell szülnöm, epidurál nélkül. Hiába kértem az EDA-t, nem adtak. Így visszagondolva nem bánom, de akkor ölni tudtam volna érte a burokrepesztésem után. Ne foglalkozz a sok rosszindulatú emberrel, sajnos őmiattuk lesz sok császáros anyuka depressziós, holott nem tehetnek róla, hogy császárosok lettek. Sajnos ezt nem mi nők, hanem az orvosok döntik el, és kevés az olyan orvos aki befolyásolható ilyen tekintetben. Én legalábbis egyet sem ismerek aki ok nélkül azt mondaná hogy akkor ez császár...
14. 59d8fb2d3c (válaszként erre: 12. - Vikuc)
2009. nov. 7. 19:08
Nagyon örülök, hogy így látod. Tényleg jó ezt hallani. Szerintem egy nő nem lesz kevesebb attól, hogy nem természetesen szüli a gyerekét. Attól ugyanúgy kihordja, és ugyanúgy felfogja nevelni, mint azok az anyukák akik természetes úton szülnek. Sőt, lehet hogy több szeretettel fordul a gyermeke felé, mint akit hagytak órákig szenvedni.
13. 7402d91a49 (válaszként erre: 4. - 59d8fb2d3c)
2009. nov. 7. 16:58
Szia!
Én örülök,hogy császár lett,de sajnos sok rosszindulatú támadás ért már amiatt hogy ezt így gondolom.
12. Vikuc (válaszként erre: 4. - 59d8fb2d3c)
2009. nov. 7. 16:57
Én kifejezetten örültem a császárnak,bár volt módom megtapasztalni a természetes szülést is.Számomra megváltás volt,kellemesen csalódtam.Ha lesz harmadik,csak is császárral...:)
11. 7402d91a49
2009. nov. 7. 16:56
Szia!
Szívből gratulálok,és nagyon jó egészséget kívánok az egész családnak.
Engem is császároztak és nálunk is kakis volt a víz,szóval a kapkodás részét átéltem,de nem bánom.A saját gyermek mindent feledtet.De lehet hogy nekem is el fog telni jó pár év amíg újra menni akarok a szülőszobára:)
10. Vikuc (válaszként erre: 6. - Dorottya84)
2009. nov. 7. 16:55
Igen,de nálam már eleve tudtak a beilleszkedési rendellenességről,gondolom a meconiumos magzatvíz csak egy utolsó lökés volt nekink.
9. Vikuc (válaszként erre: 7. - 867f9adc74)
2009. nov. 7. 16:54
Biztosan eljön az ideje,ne aggódj.Nekem ha még három éve azt mondják hogy bevállalok még egy babát,nem hittem volna.És mégis...
8. gabb
2009. nov. 7. 16:47
Gratulálok Nektek!
7. 867f9adc74
2009. nov. 7. 14:15
Gratulálok! Gyönyörű a kisfiad!
Én is rettentő nehezen szültem a kislányomat, és nem merek újabb terhességet vállalni. Lehet nekem is kell az a 6 év, mire kellő bátorságom lesz szülni megint..
6. Dorottya84
2009. nov. 7. 13:15
Gratulálok a kicsifiúhoz,nagyon szép baba!
Amin meglepődtem hogy ahogy burkot repesztett a dokid és látta hogy meconiumos a víz már el is döntötte hogy császár........náluk is zöld volt a víz és ennek ellenére oxitocin kaptam és 8.5 órán át kínlódtunk a kislányommal,végűl császár lett nálunk is.
5. Anni2
2009. nov. 7. 13:13
Én is mind a két gyermekemet császárral szültem és nagyon jól éreztem magam utánna.A második volt a leg jobb mert az nem altatásban volt hanem epidurál érzéstelenítést kaptam .Végig kapcsolatban voltam az orvosommal nagyon érdekes volt és fantasztikus.A leg csodálatosabb az volt amikor a babát rögtön megmutatták amikor megszületett az valami fantasztikus volt .Az első gyermekemet csak másap láthattam mivel az altatás hstása alatt álltam még de az is boldogsággal töltött el.Mind a kettő gyermekem gyönyörű és egészséges és imádom őket.
4. 59d8fb2d3c (válaszként erre: 2. - C95c921ae7)
2009. nov. 7. 11:02
Én is örömmel olvastam a történetet. Én sem hallottam még egy anyukától sem aki császáros volt, hogy örült volna a császárnak. Nem egy ismerősöm van aki császárral szült, és tiszta depresszió lett utána. Pedig hülyeség. Attól mert császározni kell valakit, még nem lesz kevesebb, vagy rosszabb. Nálam is rezgett a léc, hogy császár vagy nem császár, de végül epidurál nélkül természetes úton szültem a kisfiamat. Nem tagadom büszke is vagyok, de ha császároztak volna akkor is büszke lennék, mert van egy gyönyörű kisfiam, akit mindennél jobban imádok!
3. 59d8fb2d3c
2009. nov. 7. 10:57
Gratulálok, nagyon szép kisfiad van!!!! Sok boldogságot és jó egészséget mind a négyeteknek!!!
2. c95c921ae7
2009. nov. 7. 10:13
Jó kis történet, nálunk is pont így voltak a szülések, hasonló ok miatt.
Jó, hogy valaki végre nem arról írt, hogy "mennyire megviselte lelkileg, hogy nem szülhetett természetesen".
Gratulálok! Boldogságot, egészséget!
1. Vikuc
2009. nov. 7. 10:03
Kislányomat fiatalon, szerelemből vállaltuk a párommal. 2002 áprilisában született, és életünk legjobb döntése volt. A szülés akkor nagyon megviselt, és nehezen viseltem a gyermekágyi időszakot is. Nem gondoltam volna, hogy valaha még szülni fogok... aztán mégis. Hat év után 2008 augusztusában pozitív tesztet tarthattam ismét a kezemben. Már kicsit érettebb fejjel vállaltuk ezt a babát... És semmi sem úgy sikerült, ahogy azt gondoltuk.
Ugrás a teljes írásra: Második kis csodám születése.
Ugrás a teljes írásra: Második kis csodám születése.