Magány, párkapcsolati sikertelenség, tapasztalatlanság, ebből adódó frusztráltság leküzdése de hogyan? (beszélgetős fórum)

Szerintem ezen semmi sem tud segíteni, amit mi itt ismeretlenül írunk. 19 évesen tényleg nem vagy lemaradva semmiről. És elvesztegetett idő amit azzal töltesz, hogy utálod magad. De ezek mind csak üres szavak, ezekre neked kell rájönnöd. Ráadásul a pasik miatt, pffff.... Hidd el hogy a férfiak maximálisan túl vannak értékelve :D (Ebből az egy példából is látszik...)

Amúgy ha megengedheted magadnak akkor költs egy kicsit a kinézetedre. Bár nem írtad mit találsz magadon csúnyának. Fodrász, fogszabályzó, szemöldök formázás, kicsit tanulj meg sminkelni, vegyél csinos ruhákat. Nem kell full cicababába meg műköröm-műszempillába nyomni, de egy pici változtatás sokat dobhat azon, hogy érzed magad a bőrödben :-)

"Vágyok párkapcsolatra, szerelemre, társra, az az alapja mindennek."

Dehogyis! Ezen kívül még nagyon-nagyon sok minden boldoggá tud tenni. Csak te annyira a kapcsolatra fókuszálsz amit jelen állapotodban reménytelen elérned, hogy minden mást másodlagosnak gondolsz.

Teljes mértékben megértem hogy szeretnéd hogy legyen valakid. De amíg ennyire boldogtalan vagy és annyira gyűlölöd magad hogy ütlegeled is, addig sajnos nem is lesz senkid. Közhelyesnek tűnik de nagyon igaz, hogy ha nem szeretjük magunkat, más se fog szeretni. Sőt azt érzik, taszítod őket és távolodnak a közeledből. Az emberek nem a megkeseredett, boldogtalan emberekhez vonzódnak. Mindenki a derűs, mosolygós, felszabadult emberek társaságában érzi jól magát.

Tudom, rettenetesen nehéz most ez neked. Első lépésként talán olyan elfoglaltságot kéne találnod, amiben jól érzed magad. Akár egy séta szép helyen, vagy elmész úszni, aközben ütni se tudod magad. Vagy menj bicajozni egy jó nagyot! Illetve te tudod miben érzenéd jól magad.

Légy türelmes magaddal! Észre fogod venni hogy ha valamit örömmel csinálsz, egyre gyakrabban leszel derűs. Mikor nem csak megjátszod hogy jó kedved van hanem belülről sugárzik ez és a kiegyensúlyozottság, közeledni fognak hozzád az emberek.

Engem a kertészkedés nyugtat meg ha rossz passzban vagyok. Eggyé válok a kerttel, semmire nem gondolok ami távol esik ettől, és csak gyönyörködök, szöszmötölök kint a madárdalban. Derűssé válik a lelkem ettől.

Találj valamit ami kikapcsol, megnyugtat, és feltölt! Csak akkor tudsz boldoggá tenni egy másik embert, ha te magad boldog vagy. 🙂

Jaj légyszíves ezt ne kezdjétek el! A gyerekhez fiatal vagyok, de a párkapcsolathoz, szexhez nem. Le vagyok maradva, és a tapasztalatlanságom igenis nagy hátrány.

19 éves vagyok, már 16-17 évesen furán néztek rám, mert nem volt még senkim, hát akkor még most?

És bármennyire meglepő, nekem is vannak szexuális szükségleteim. Amit nem 30 évesen akarok megélni először. És ez is baj lesz, hogy szűz vagyok még mindig.

Vágyok párkapcsolatra, szerelemre, társra, az az alapja mindennek.

Igen, én is örülök neki, hogy vannak barátaim.

Nem, pszichológussal nem beszéltem még, ezen a héten nem megyek.

Konkrét sportot nem ajánlott, én kezdtem el magamtól futni, és edzeni (combra, seggre, hasra).

Hobbi: szeretek filmezni, sorozatot nézni.

19 vagyok. Jelenleg érettségire készülök (az írásbeli része megvan, a szóbeli tételeket nyúzom). Júliusban keresek munkát, ha minden jól megy, akkor augusztusban már szeretnék dolgozni menni.

Egész jó. Nagyobb közegben nem, de kisebb társaságokba elég jól fel tudok oldódni. 2 barátnőm van csak, de nekem elegek is. Volt egy harmadik, de vele már nem vagyok jóba sajnos, és nem egy olyan dolog miatt vesztünk össze, amit még lehetne beszélni.

Az én szememben nagyot nőttél, mert a saját nick-eddel vállaltad a problémádat.

Segíteni én sem tudok, de küldök neked egy aranyos jelet, vigyázz magadra, a magad büntetése meg butaság, szerintem.

Szomorú ezt olvasni. Hány éves vagy, mit csinálsz? Tanulsz, dolgozol? Milyen a kapcsolatod a kortársaiddal? Hobbik? Mivel töltöd a szabadidődet?

Pszichológussal beszéltél a sporttal szerzett tapasztalataidról? Amúgy milyen sportba kezdtél? Konkrétan ezt javasolta?

Bocs! Sokat kérdezek. :)

Sosem éreztem szépnek magam. Egész pici koromtól kezdve amikor valaki mondta, hogy szép vagyok, akkor nem hittem el ezeket, és az idősebb korosztàlyon kívül semmilyen pozitív visszajelzest nem kapok, főleg a fiúktól nem, miközben a barátaimnak már több éves párkapcsolata van, a velem egykorúak pedig furán néznek rám, amikor kiderül, hogy nem volt még sose senkim, és mégcsak nem is csókolóztam, amikor már mindenki aktív szexuális életet él.

Sose volt még senkim. Egy fiúval alakultak idén a dolgok, ő el is hívott randizni, kétszer is találkoztunk, aztán csúnyán visszautasított, majd másnap összejött az exével. Ennyi az összvissz tapasztalatom a fiúkkal. Senkinek nem kellek, és nem azért, mert magasan van a léc, mert konkrétan nincs léc se. Már nem is teszek lépést senki felé. Senki nem kezdeményez nálam, meg se bámulnak sose. Ha én teszem meg az első lépést, akkor nem sül ki belőle semmi.

Ezek miatt meg a fiú miatt, aki átvert, elkezdtem bántani magam (ütöm magam: az egyik karom és a combom). Elmentem pszichológushoz titokban, mert már szerintem se állapot, amit csinálok. A sportot javasolta, amit el is kezdtem, de még jobban ront a magammal való kapcsolatomon, mert van, hogy edzés közben jön ki a stressz, a harag, a düh, és ütöm magam.

Gyűlölöm hogy én én vagyok, szívesebben lennék bárki más.