Magány, párkapcsolati sikertelenség, tapasztalatlanság, ebből adódó frusztráltság leküzdése de hogyan? (beszélgetős fórum)

1. én inkább úgy fogalmaznék,tök aranyosnak és kedvesnek állitotta be magát,mert aki TÉNYLEG az,nem "koptat le"így senkit,akkor se mond ilyet,ha nem tetszik neki a masik.Nemcsak hatalmas p*raszt volt a gyerek,hanem még hazug is,elég egyértelmű,mit szeretett volna,aztán mikor látta,hogy "nem vagy kedvére való",kimutatta a foga fehérjét.Ezt nagyon nem venném a szivemre,sőt,örülnék,hogy időben kiderült és még csak találkoznom se kellett vele.

2.a családodnak erősítenie,biztatnia kellene,nem lehúznia,nem ismerem a családi körülményeidet, így erről inkább nem írok többet.

3. most is azt mondom,nem tudom miről késtél le 19 évesen,ha jol emlekszem,ennyi vagy.Nem szégyen szűznek lenni még ilyenkor és nem szégyen szinglinek se lenni,nem lehet az,hogy ezt súlykolja beléd a környezeted? mert attol még hoy minden bnődnek van pasija és neked nincsen az nem jelenti azt hogy kevesebb vagy,de még azt se,hogy sose lesz.

"kilógsz a sorból",mert szűz vagy.És???

elárulom neked én is az voltam még 19 évesen,és rohadtul nem érdekelt,hogy az osztályomban már senki nem volt az.

Én azt érzem,erősen befolyásol a környezeted,amiket mondanak,amit látsz,én értem ,hogy vágysz egy társra,és hogy szeretethiányod van,de NAGYON nem mindegy,hogy azt a szeretetet,hogyan ,milyen formában és főleg kitől kapod meg.Mert sajnos sokszor hisszük,vagy csak szeretnénk azt hinni,hogy szeretnek bennünket,aztán kiderül,hogy az sose volt szeretet.Ez jobb,mint az egyedüllét? szerintem nem.

Azok,akik nem kerültek bele az életedbe,szerintem nem is baj,hogy kimaradtak belőle,mert okozhattak volna neked olyan sérüléseket,amiket aztán sose vagy csak nagyon nehezen hevertél volna ki.Aztán már kedved se lett volna másik partnerhez.

Érzékeny sérülékeny embernek tűnsz,nem hiányzik a sok csalódás.ezért is írtam,érdemes lenne várni,és lazítani,gondolom nem mindegy az a vki,akivel összejössz,hogyan bánik veled.Sokan esnek a "már mindegy csak legyen valakim"csapdájába.....

letörték,mert le lehet törni.Ezt nem kellene hagyni,

nézz szét magad körül,annyira tökéletes emberekkel vagy körülvéve??

Vagy akik elutasítanak,vagy megaláznak ,tökéletesek??? mert ők lehet annak hiszik magukat,felsőbbrendűnek,közben meg értéktelenek!

gyengének látnak,hidd el,megalázhatónak,bánthatónak,és akit ilyennek látnak,azt bántják is.

De ez összefüggésben van a reakciókkal. Mert csak negatívat kapok, így nem tudom magam jól, pozitívan értékelni.

Se egy bók, se egy kedves gesztus, se érdeklődő mondatok. Míg másokat konkrétan körül rajonganak. Nekem meg pszichológushoz kell járjak, meg könyveket kellene olvassak, hogy normális legyek, ami akkor se biztos, hogy sikerül. Már unom a magányt, utálok egyedül lenni, utálom, hogy az életem nem halad semerre se, amin minden erőmmel se tudok változtatni.

Sajnos amíg te nem vagy rendben magaddal, az nagyon kint a kisugárzàsodra. Itt ezen az oldalon is vannak magányos srácok, pasik. Van akinek családja sincs már és barátai sem. Nagyon jó támogató és kedves közösség alakult ki egy másik fórumon. Sok erőt ad annak aki ebben a helyzetben van. Ha tudod olvass Mosolyka könyveiből. Aminek pl nagyon örülhetsz, és hálás lehetsz, hogy testileg egészséges vagy. Nem élsz testi fogyatékkal. Sajnos az ember ezeket termeszetesnek veszi, és elfelejt hàlát adni a jóért ami van. Tudod hányan örülnének ha csak esztétikai problémájuk lenne.

Hálát adnának azért ami neked természetes. Neked eszedbe sem jut egy egy dologról hogy de jó neked. Mondjuk hogy egyedül fel tudsz kelni. Vagy járni, vagy hogy látsz, hallasz… hogy működnek a szerveid. Stb stb. Tudom ez a probalemadon nem segít, de hogy legyen kis pozitív érzés is és hála a lelkedben, ahhoz nagyon jó ha ilyenekre is gondolsz.

A videóchatre: előtte napokig beszélgettünk instán meg messengeren, tök aranyos, kedves volt, majd mondta, hogy felhívna. Kamerát kapcsoltunk, köszöntem, majd elkezdte mondani, hogy engem még egy buliba se b.szna meg, majd letette. Mit kellett volna mondanom hirtelen? Utána meg letette.

De családtagoktól is kaptam hasonlót. Velem egykorú fiúktól pedig mást eddig még nem igazán kaptam. Most akkor miért kellene felszólaljak? Erre legyen önbizalmam?

Már hova érjek, amikor így is el vagyok késve?

Nem tudok nem rágörcsölve lenni. Sokszor, rengetegszer képzelem el, hogy van egy párom, aki viszont szeret, első randi, családjával közös ebéd vagy vacsora, petting, szex. Majd kinyitom a szemem és ott fekszek az ágyban egyedül, behallatszódik anyámék szobájából a tévé (izaura tv csatorna), és sírva alszok el. Megnyitom a csajos csoportunkat, és mit látok? "Jaaj nézzétek meg Balázs mit írt", "Úristen, Peti megharapta a combom, mivel tüntessem el?", "Elmegyünk kicsimmel ide", "bocsi, mi se érünk rá, mert Tomi bemutat az anyukájáéknak". Körülöttem mindenkinek van párja, és az ilyenektől kapom meg, hogy előttem az élet, meg ráérek még pasizni, és fiatal vagyok, pedig a párkapcsolathoz rohadtul nem vagyok fiatal.

Egyedül már unalmas és fárasztó.

Akkor mi legyen a cél? Mert pár nélkül még elköltözni se tudok itthonról.

A barátaid nem arra vannak, amire egy pszichológus. Neked egyértelműen pszichológusra van szükséged, nem csak arra, hogy egy barát meghallgason.

És valami pedig kell, ami leköt, amit élvezel. Az élet nem magától érdekes meg tartalmas, hanem attól amit csinálsz. Olvass, csinálj programokat, videojátékozz, tanulj, keress valami hobbit, járj el rendszeres programra... Ezeket nem fogja helyetted senki csinálni, senki nem fog kitalálni dolgokat, amiket szeretsz csinálni. Ha te otthon bámulod a plafont meg a sorozatokat akkor persze hogy úgy érzed magad, mint egy zsák szerencsétlenség.

A lábadra próbáld ki a glikolsavat. Ne egyből borotválás után, hanem kicsit később.

Az alacsonyságot azt sztem ne sorold ide, meg a kis mellet se. Nem minden pasi vágyik nagy mellű szupermodell magasságú nőkre.

Combod nagy, segged kicsi -> edzés. Írod, hogy nem vagy kövér, akkor nem is kell sanyargatnod magad, csak mozogj valamit ami izmot épít...

A ráncokat meg lehet te nagyítod fel, redditen a skincareaddicts-ból ezért léptem ki, mert fiatal lányok felrakták hogy milyen ráncosak. Közben a "ráncaik" azok a részek voltak ahol természetesen redőződik a bőrünk, hogy mondjuk tudjunk pislogni.

Negatívumként fogom fel, mert a barátaim mindig meghallgatnak, támogatnak, mégis pszichológushoz kell járjak, amit szégyellek, és a problémáimat is szégyellem, hogy még egy pár hónapos kapcsolat se jönne nekem össze, és senki szemében nem érek egy fikarcnyit se.

Nem tudok olyan lenni, mint más, nincsenek értékeim, amik léteznének, ha így lenne, akkor ezek, amiket leírtam, nem történtek volna meg velem.

Én sose hittem, hogy egy könyv olvasásától leszek valaki, hogy majd az fogja az életemet, életszemléletemet megváltoztatni. A sok közhelyet meg már nagyon nem bírom, hogy előttem az élet, és fiatal vagyok, amikor nincs előttem semmi.

Már látom az életemet, hogy nem lesz belőlem senki sose, és reménykedek, hogy a párom nem fog bántalmazni legalább fizikailag, mert úgyse léphetnék ki abból, mivel nekem nincs választásom.

Reálisan látom magam, viszont ehhez a reális látásmódhoz nem tartozik egy előnyös külső, hanem csak egy csúnya test, amiben élek. Minden megtalálható rajtam, ami 100 embernek a problémája.

19 vagyok, és erős mimikai ráncaim vannak, ami nagyon látszik, szarkalábam van, karikák vannak a szemem alatt, heges az arcom (a fülem előtt, az államnál, az arccsontomnál, mert kiskoromban full pattanásos voltam és elkapartam, durván nekiestem). És ez még mindig csak a fejem, a testem striás, ha leborotválom a lábam, akkor kipattogzok, piros folt jelenik meg rajta bármit csinálok (gyanta, szőrtelenítőkrém, kozmetikus... semmi nem segít), akármit teszek, a combom nagy a testemhez képest, a seggem kicsi, a mellem kicsi és LÓG (még mindig 19 vagyok), a hasamon is stria van, ráadásul rohadt alacsony is vagyok.

Itt egy kis motiváció:

[link]

Neki aztán semmije nincs, ami önbizalmat adhatna, mégis életvidám, és van párja.