Ma vagy mondjuk harminc éve könnyebb fiatalon semmiből indulni? (beszélgetős fórum)

"Vagy már az évek megszépítették volna???? a multat." Igen, az évek megszépítik - így működik a tudat.

Az ilyen történeteket én is szívesen hallgattam a szüleimtől, nagyszüleimtől. Na meg hát rengeteg szakirodalmat is olvastam ez ügyben...

Bocsi, kicsit el vagyok tűnve, de a csajszim épp ázik a kádban...

Én mindig átkosnak hívom, és ezzel a kifejezéssel foglalom össze az összes rendszerváltás előtti időszakot. S hogy miért? Segg hülye vagyok töriből, az érettségim is nagy részben a szerencsén múlt, ezért lövésem sincs, ki mikor volt hatalmon. És innentől hülyeség lenne Kádár-korszakról beszélnem, mert nem tudom mikor volt! :) Az ilyesmit mindig a neten nézem meg... ;)

Egyébként pedig teljesen valós képet nem tudok alkotni, mert még ugyancsak porbafingó voltam a rendszerváltáskor!!!

Ja és nem mellesleg sajnos volt olyan, mikor a szüleim nem ettek vacsorát, hogy én ehessek. :( Ez is akkor volt.

Még majd visszanézek, de most megyek, kiszedem Kiarát a vízből, mert a végén még szétázik! :D

Már az is elég, ha az ember régi képeket néz...

Egészen más sugárzik az arcokról, mint manapság.

Én sem :) Nekem az átkos-ról rögtön a korszak jut eszembe.

De szebb és jobb volt, mint a Gyurcsány-korszak :))

Dehogyis!!!!

Ne értsetek félre! Tudom, hogy a társadalom tudatában a korszak "átkos", de sniki ez nem a korszak neve - az a Kádár-rendszer vagy a hasonló megjelölések. Tereza ragadja meg jól a lényeget: "így emlegetik". Rendben, nyugodtan, akinek valóban átkos.

De a hozzászólásban, amelyre ezt reagáltam némi nosztalgiát éreztem, ezért tűnt fel nekem az alapvető ellentét a pozitív attitűd és az "átkos" jelző között.

"Árnyalni kellene a jelzőket" :DDD

Te most tényleg azt hiszed, hogy ezt a jelzőt ő kreálta. Azt az időszakot így emlegetik.

Oh, lehet kicsit kemény a hangnem, bocs... Csak nem szeretem az "átkos" jelzőt.

Aranyos a kislányod!

Nem mellesleg nekem is Bécs az álmom Békéscsaba, Debrecen és jelenleg Miskolc után... :-)

:)

Az a korszaknak a neve..

Tényleg, lehet, hogy csak egy jó ötlet kellene de sajnos ami ma jó ötletnek tűnik azt egy tollvonással megtorpedózhatják.

Még kis segítséggel is nagyon nehéz bármibe belevágni.

Miért "átkos", ha akkor könnyebb volt? Árnyalni kellene a jelzőket, ahogy a fórumindító kezdte, 30 éve, vagy az előző rendszerben, vagy a "gulyáskommunizmusban" etc. Főleg abban az esetben, ha nosztalgiával gondol az ember a Kádár-érára. Ha nem, akkor lehet nyugodtan cifrázni.

Én kemény öt évet éltem benne, de szüleim, nagyszüleim is nosztalgiával gondoltak/nak rá, és részletesen ismerve a korszak gazdaság és szociálpolitikáját, s helyzetemet egybevetve: akkor sem volt rózsás a helyzet, de meg lehetett élni, lehetett gyereket nevelni, házat, esetleg autót venni.

6 éve élek albérletben - ki tudja meddig, hisz a mindennapi betevő, és a lakás költségei komoly összeget képeznek, ami mellett nem lehet úgy félretenni, hogy abból lakás legyen. Na meg hát a munkahelyek biztonsága... egyre kevesebb a nyugdíjas állás... sajnos. Gyerekvállalás? Szeretnék, legalább hármat, de hova? miből? Etc. etc. etc.

míg régen szüleink a "gyári fizetésből"házat tudtak építeni,ma örülhetünk,ha velük együtt lakva a rezsit ki tudjuk fizetni...és étel kerül az asztalra...(nem általánosítok,de kb.ez a valóság)

Persze mások lettek az igények,más a társadalom rétegződése is.Míg a "sztárjaink" azt sem tudják mennyit költenek havonta,és a politikusaink sem ismerik 1kg kenyér bolti árát(!)-addig sajnos ez így is marad.Már pedig igen kicsi a valószinűsége annak,hogy ez a helyzet kiegyenlítődjön.

Biztos anno se volt könnyű, de ma nehezebb.

Az átkosban mindenkinek volt munkája, arra azért lehetett alapozni, mert ugye kötelező volt dolgozni. Ha nem itt, akkor máshol.

Manapság meg, nemhogy a munkahely nem biztos, hanem az se, hogy 2 minimálbérből tudod fizetni a törlesztőt meg a számlákat és még enni is tudsz... És akkor erre jön még a gyerekvállalás...

Szerintem régebben könnyebb volt, nemcsak fiatalnak lenni, de úgy általában.

Mert csak nézzük a mi esetünket. Anyukám 3-unkat egyedül nevelt fel egy keresetböl. Ma két keresetböl se tudunk normálisan 3 gyereket nevelni:( És ez elkeserítö:( Kilátástalan a jövö. Régen ennyire sötéten nem látták a jövöt:(

Ma a semmiből indulni szinte lehetetlen.

Már az is jó ha a mindennapi betevőt meg tudja szerezni akinek semmilye nincs.