Létezik, hogy elmúlik a szexuális vágy? (beszélgetés)

Nem nagyon érted a dolgot, leírom még egyszer, bár rajtam kívül, már leírta más is.

Nem nagyon lehet egy nőt elcsábítani, amikor az első gyanús mozzanatra teljes az elutasítás.

idézem Generátor megfejtését:

"Tudod az a gond, hogy mégha úgy is volna,... odáig el sem lehet jutni, mert a legelső érintésnél már lekoptat, ilyenkor

még úgy sem lehet ránézni, mert rögtön tudja mit akarok :)"

Akkor lehet ennek sikere, ha nincs ellenére a dolog a nőnek, csak éppen fáradt, álmos, stb.

Ha eleve az az alapállás, hogy nyűgös neki a dolog, mert nem kívánja a szexet, - nem éppen akkor, hanem általábanvagy soha - akkor ha megfeszülsz sem érsz el semmit. Csak dühös elutasítást.

Egyébként izgalomra mindig van lehetőség..nekem egy 7 évesem és egy fél évesem van...:)))

És bizony, mostanában a páromnak kell felkelteni az érdeklődést, hogy a nap végén amikor hulla vagyok, még legyen kedvem akrobatikázni is..:))

De mindig megoldja..

Esetleg egy masszázzsal lelazítani?

Az izgalmat vinni bele, egy jó ötlet, de két gyerek mellett, mindketten főállásban dolgozva, néha az átlagnál többet, - én vállalkozó vagyok, kereskedőként dolgozom, a nejem pedig közalkalmazott - hogy a már említett egzisztenciális biztonság meglegyen, nehéz. Olykor elmegyünk moziba, színházba, illetve kirándulni rendszeresen a gyerekekkel együtt, emellé nagyon nem fér bele semmi izgalom.

Elgondolkodtam rajta, hogy egy nőnek sokkal könyebb a helyzete, vesz egy csinos fehérneműt, vagy új frizurát csináltat, kisminkeli magát, hogy a férfit az újdonság varázsával elcsábítsa de egy férfi mit csináljon?

Én pl. fésüljem a másik oldalra a kevéske hajamat, vagy cseréljem le macsó motorosnadrágra az öltönyömet? :)

Főzzek egy finom vacsorát? Minden másnap én főzök nagyjából :)

Vigyem el valami romantikus helyre? Egy vidéki városban élünk, Somogyban, a nagyszülők 300 kilométerre laknak tőlünk, a gyerekeket sem nagyon tudjuk rájuk sózni, hogy hoszabb időt kettesben tudjunk tölteni, és a munka sem nagyon engedi meg.

Én írtam tanácsot...izgalmat kell vinni bele...máshol, máshogy, másként...még közeledni is...és magát a szexet is.

Ha más gond tényleg nincs, akkor ebben látom a megoldást.

Igen, beszéltünk róla.

Tanácsolt praktika nekem nem tűnt fel a kommentek közt.

A párkapcsolati tanácsadáson már gondolkodtam amúgy is, próbáltam rávenni a dologra, egyenlőre gondolkodik a dolgon.

Azon, hogy mennyire felhőtlen a kapcsolatunk, már sokat gondolkodtam, mivel Én magam nem találtam kivetnivalót benne, ezért is kérdeztem rá a feleségemre, hogy Ő, hogyan látja a dolgokat, mit kellene esetleg változtatnom, mit szeretne, mit csináljak. Erre a reakcióját már írtam:

Szerinte minden rendben, neki nagyon jó így ahogyan van minden, egyszerűen nem kívánja a szexet.

Lehet, hogy bennem van a hiba, nem kizárt, csak magamtól nem tudok rájönni, Ő pedig azt mondja, nincs hiba.

Egy szóval sem írtam magamról, vagy magunkról semmit, amiből tökéletesnek tűnhetnénk, a kapcsolatunkról írtam, hogy nem szoktunk veszekedni, vitátni, nincsenek olyan egzisztenciális gondjaink, amik stresszre adnának okot.

Amit megértettem az olvasottakból, az az, hogy látom, nem egyedül vagyok ezzel, illetve hasonló problémával, és mégis mennyire elképzelhetetlen, illetve hihetetlen sokak számára a szituáció.

A vélemények szinte mindegyike arról szól, hogy ráunt az asszony a szexre velem, vagy már nem mint férfire, hanem esetleg csak mint társra tekint akivel együtt van, és jól érzi magát, akár saját részeként tekint rám.

A megoldásra amivel oldani lehetne a problémát, nem találtam rá, ha Te valami olyat értettél meg a fórumban, ami számomra megoldás lehet, és nem csak időpocsékolás, vagy számomra elképzelhetetlen (pl.:megcsalás), szivesen elolvasom és elfogadom, ha biztatónak látom, nem kizárt, hogy éppen azért mert sokat gondolkodok, agyalok rajta elsiklottam valami triviális dolog felett, és nem veszem észre a fát az erdőtől.

A fórumod indítása óta eltelt bő 3 nap.

Olvastál sok véleményt, kaptál hasznos, és kevésbé hasznos tanácsokat.

Megkérdezhetem, hogy mire jutottál, mit gondolsz, tudsz hasznosítani valamit ezekből?

Beszéltetek azóta erről a problémáról a feleségeddel? Esetleg közeledtél hozzá szexuálisan? Próbáltál bevetni valami tanácsolt praktikát?

Vagy esetleg elgondolkodtál azon, hogy mégsem olyan felhőtlenül tökéletes a kapcsolatotok, mint te gondolod?

Nem lehet, hogy esetleg benned van a hiba?

Annyira tökéletesnek írod le magadat, sőt, magatokat, nekem enyhén szólva is hiányos a történet.

A feleséged már nem szeret. Ennyi.

Nem törődik az érzéseiddel, a vágyaiddal, a boldogságoddal.

Majd ha megcsalod végül akkor lehet lerohadtszemétládázni... Mert te leszel a hibás, ő egy cseppet sem...

:)))))

Te tényleg nem olvastál el semmit az előzőekből, hogy ugyanazt kérdezgeted amire már részletes és kinmerítő választ adtam? :)

A beszélgetéssel, a mire megoldással, minden kérdéseddel kapcsolatban egészen hosszú és részletes magyarázatot adtam.

"Amúgy ha olyan nagyon szerelmes vagy a feleségedbe és töléletes harmóniában, tisztességben nevelitek a gyermekeiteket és nem is a szex miatt szereted az asszonyt, hogy merülhet fel a válás egyáltalán?"

Mivel mint írtad hozzászólásod nyitó mondatában, csendben, de szenvedve élek a kapcsolatban. De ezt már részletesen kifejtettem miként működik ez, az első ilyen jellegű kérdésre :)

" Mi újság a jóban rosszbannal? Most a rosszban van. Beszélj hozzá, oldjátok meg."

Ő nem érzékeli a rosszban-t, éppen ezért, mint írtam, próbáltuk megbeszélni, de mivel nem tulajdonít neki nagy jelentőséget (lévén nem érzi a rosszban-t) így a beszélj hozzá marad a beszélek hozzá állapotban. De már ezt is leírtam :)

"Olyan feminimnek tűnik az egész, ahogy kezeled ezt a dolgot, nem érzi, hogy férfi vagy."

Nekem ez a válasz tűnik, és az indíttatása femininnek, olyan jellegzetesen "feleségemes". Olvasod/hallja amit írok/mondok, de nem érted meg, nem látod, hogy a probléma mi. Ugyanarra rákérdezel még egyszer, és van egy sejtésem, hogy még most második olvasatra sem érted, miért gondol az ember egy a szexen kívül tökéletes kapcsolatban a válásra, és miért nem beszéli meg ezt azzal, aki meg sem hallja amit mondanak neki, nem ismeri fel, hogy problémáról beszélnek neki, csupán a beszélő gyerekességének, esetedben (femininségének) tűnik a problémázás :)

Ebben az esetben nem hibáztatható egyikőtök sem!

A kor előrehaladtával változik az ízlésünk, gondolkodásunk, látásmódunk, habitusunk, stb..és sajnos nem mindig párhuzamosan a körülöttünk élőkkel..

Nem!

Figyelj, ha az lennék, nem tartanánk itt! Nem?

Ketten indultunk, és ketten értünk ide, egyikünk sem jobb a másiknál....

Elnézést, a kérdés helyesen:

Vagy nem akar vele megbántani engem?

Talán azért nem akar beszélni róla....

Tudod ha felhozom a témát, elutasít, hogy ne zaklassam már megint ezzel, nincs semmi gond, hülyeségeken agyalok, meg hogy ő is szeret....

Na, mindegy mielöbb megfogom beszélni vele...

Szóval, én sem tudom igazából meg lehet-e javítani egy ilyen kapcsolatot.

Talán igazad van, lehet, hogy csak megelőzni lehet az ilyesmit.

Ha valóban volna megoldás, lehet nem lenne annyi válás mostanság!?