Krízishelyzetbe került Erőss Zsolt és társa. Mi a véleményetek? (beszélgetés)

Sokan úgy gondolják, hogy bátor ember, és igazi magyar, sportember, megszállott, és dicsőség amit csinál, mert ember feletti is egyben.

Mások úgy gondolják, hogy szenvedélybeteg, aki kihívja maga ellen a sorsot, nem törődve a családjával, a szeretteivel, csak azért, hogy híres legyen, és majd ő megmutatja, akár fél lábbal is. Ez az ember beteg.

Szerintetek? Ki hogy látja? Hős, vagy beteg??

Semmi.

Mindenki úgy él, ahogy akar, a döntéseiért maga felelős.

Ez nem a hírnévről szól szerintem. Ha hírnevet akartak volna annak van egyszerűbb módja, ld. celebek. Erőss zsoltot senki nem ismerné, ha nem veszti el a lábát.

Ez fanatizmus, megszálottság...

Egyelőre nem keresik őket tovább...

Aggódom értük.

1.) ez egy veszélyes sport

2.)Erőss Zsolt semmiből nem tanul, most is túlvállalta magát, és egy másik ember is bajba került

Az én kérdésem az lenen: Mit szóltok ehhez?

Miért mennek emberek tudatosan a halálba a hírnév miatt??

Remélem, előkerülnek...

Ha mégsem, akkor legalább a céljukat teljesítették.

Váratlan krízishelyzet a csúcs alatt

Az expedíció sorsa az utolsó pillanatban fordult kritikusra. Hétfőn helyi idő szerint este hatkor még arról érkezett hír, hogy elérték a Föld harmadik legmagasabb csúcsát, a Kancsendzöngát. A jelentésben ugyan nem említették, de a szakértők számára nyilvánvaló volt: az ideálisnál később érték el a 8586 méteres csúcsot. A páros 24 órás mászás végén ért célba. Az ugyanakkor tudható, hogy a hegymászás legnehezebb és legveszélyesebb része mindig az ereszkedés. A mászók ilyenkor már kimerültek, ezért a megfelelő taktika szerint nem erejük legvégéig másznak, hanem úgy, hogy még legyen energiájuk és idejük visszaérni a táborba. Ez ugyanakkor azzal is járhat, hogy még a csúcs előtt vissza kell fordulniuk.

Bár Erősséknél egyértelmű volt, hogy túl hosszúra nyúlt a mászás, reményt adott, hogy a páros vidáman rádiózott a csúcsról, hangsúlyozva, hogy azonnal kezdik is az ereszkedést.