Kedvenc idézetek (beszélgetés)
"Egy szép szem nagy erő,
könnyétől retteg a halált sem rettegő. /Pierre Corneille/
"Hol a bizalom hiányzik, ott a szerelem koszorújának hiányzik a legszebb virága."
/Goethe/
Minden ember lelkében egy dal van
S a saját lelkét hallja minden dalban.
Akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a másikét is szépnek.
/Babits Mihály/
"Sose magyarázkodj! A barátodnak nem kell, az ellenséged nem fogja elhinni."
"A jó barát garantálja, hogy kihoz a börtönből, de az igazi barát ott fog ülni melletted amíg ki nem szabadulsz!"
"Száz csók nem ér fwl azzal a gyönyörrel, mint az igazi szerelem egyetlen kézszorítása nyújt."
"Nem létezik boldogtalan szeretet.Már az a tény, hogy szeretünk, boldoggá tesz."
"SZERETET:kiválaszt, megtart és elenged, de sosem sajátít ki, csak önként elfogadja ha neki ajándékozod magad."
"az egyetlen dolog, ami megváltoztatja az embert, a szerelem!"
"Szerelemmel múlik az idő, idővel múlik a szerelem...!"
"Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm!" :):):)
"Emberi törvény, kibírni mindent és menni mindíg tovább,
akkor is, ha már nincsenek benned remények és csodák."
"A madár nem érzi, hogy megnyesik a szárnyát, de nem tud repülni többé."
(Jules Renard)
"Ki szabad igazán? Az, aki nem rabja saját szenvedélyeinek és mások szeszélyeinek."
(Glinka)
"Tudnunk kell megőrizni magunkat: ez a legerősebb próbája a függetlenségnek."
(Nietzsche)
Baranyi Ferenc: Gyönyörű dráma
Most melletted vagyok
Eláll a szavam,
Mintha templomban
Érezném magam.
Keresztet nem vetek
Mégis aratok,
Ezért egy kicsit
Még maradok.
A konyhában
Édesen zokogva,
Halálosan
Egymásért mozogva
Kitört belőlünk
Az ősi hajlam
Az eszünkre káros,
A testünkre balzsam
Az érzés visszatért,
Vele én is.
Máshol kéne lennem,
Itt vagyok mégis.
Iszonyú élmény,
Gyönyörű dráma,
Megfizetünk érte,
Megvan az ára.
A kimerüléstől
A kifulladásig
A látszat nem csal,
Ez nagyon is látszik.
Csak egymásért,
Bár egymással szemben,
Ha hasad a hajnal
Újra kezdem.
A múltunk már múlt,
Jelen van még a jelen,
A jövőnket olvassák,
Ha nyújtom a kezem.
De én lazán átverem
A jósokat,
Hisz tenyerembe
Magam vésem
A sorsomat.
Gyűlölet verse?Imádom:))
Az én kedvencem:"egy szerelmes nőtől minden jó várható és minden rossz kitelik"(meg nem mondom, ki. egy francia filozófus/író)
Jim Morrison:A gyűlölet verse
Becsaptalak és megaláztalak,
legvégül elhagytalak kedvesem.
Ha tehettem,a szíved összetörtem,
mikor kellettem,inkább megszöktem.
Kinevettelek,ha igazán szerettél,
imádtalak,ha értem könnyeztél.
Könyörögtél? Megvetettelek.
Kínoztalak, hogy egy kicsit szeresselek.
Hibáztatsz? Többet ne remélj!
A tegnap elmúlt,ilyenné te tettél
Karinthy Gábor: Szerenád
Azért jöttem, hogy felkeresselek.
Azért jöttem, hogy fenyegesselek,
hogy megharapjalak, hogy üsselek.
Azért jöttem, hogy megszeresselek.
Azért jöttem, hogy megsirassalak.
Azért jöttem, hogy szívig hassalak,
hogy könnyeimmel vérig mossalak.
Azért jöttem, hogy felforgassalak.
Azért jöttem, hogy cirógassalak,
hogy dédelgesselek, nógassalak.
Kettőnk fölött is lebukik a nap:
Azért jöttem, hogy egyszer lássalak.
„Ha valahányszor,
amikor mosolyt csaltál az arcomra,
a kezembe kaphattam volna egy csillagot,
már az egész esti égbolt
a tenyeremben lenne.”
„Már fénylik a csönd, édesem, este van, bontsd fel az ágyat,
a gyűrött szántókat simítsd el, rázd fel a rétet,
igazítsd el a kemény, dagadó dombokat, és a csikorgó,
vassodronyos éj peremén ülj le, és szólj rám:
Ez itt a világ széle, te bolond, nézz rám, s hazatalálsz.”
/Bella István - Elégiák - részlet/
" Még azt sem tudjuk a halálról, hogy vajon nem a legnagyobb jó-e, mégis úgy félünk tőle, mintha biztosan tudnánk, hogy a legnagyobb rossz." (Platón)
Ezt tegnap olvastam egy elég szomorú könyvben, egy anya írta, akinek a fia öngyilkos lett. Mindenesetre elgondolkotató.
"Mégis, oly szép az élet. Tört kehellyel,
Melyből minden öröm s erő kiömlött,
Tört karddal, mely csúfos kudarcba tört el
És ellened fordult, ó bús legyőzött,
Mégis, oly szép az élet. Tört virággal,
Mely néked nyílt s elhervadt, mint a lelked
És tört zászlóval, melyre írva: Bánat
S mellyel vert életed eseng kegyelmet,
Mégis, oly szép az élet. Mégis oly szép,
Fölötte kék sátor a csillogó ég,
Alatta tarka szőnyeg az örök föld.
Oly szép az élet! És oly bő kegyelme,
Enged, hogy élj, szegény, szomorú ördög,
Ég és pokol reményétől elesve."
(Juhász Gyula -Mégis oly szép...)
"A tudós gyakran kételkedik, a tudatlan ritkán, a bolond soha."
(Émile Faguet gondolata)
Osztani magad: -hogy így sokasodjál:
kicsikhez hajolni, -hogy magasodjál:
hallgatni őket, -hogy tudd a világot:
róluk beszélni, ha szólsz a világhoz.
Széjjel szóródni, - eső a homokra, -
sivatagnyi reménytelen dologra,
s ha nyár se lesz tőled, és a táj se zőldebb,
- kutakká gyűjt a mély: soká isznak belőled!
Váci Mihály