Igazam van, hogy 9 hónapos kisfiam semmi pénzért nem hagynám senkire 8 napra? Vagy túlaggódom? (beszélgetés)

Az enyim ekkor már 2 hónapja bölcsődés volt.

Ami a nyaralásokat illeti: Mi is igényeltük a kettesben létet, de eleinte ez 2-3 napra korlátozódott. A nyolc nap elsőre szerintem is sok, elsősorban azért, mert a Te lelked nem kívánja, és akkor nem is "használ".

Nekünk az első nyaralós távollét 15 hós korában volt 3 napra, ami közös döntés volt a férjemmel, és úgy föltöltődtünk, hogy hónapokig abból éltünk. De ott nekem nem volt kétségem...

Én sem hagynám.Nekem most 2 éves 8 hós a Lányom és még most sem hagynám itthon 8 napra,úgy sem tudnék kikapcsolni! Lehet ez is extra túl aggódás!

De az sem jobb ha csak úgy lepasszoljuk egy hétre a 2 éves gyereket mert az idegeinkre megy,mert én ismerek ilyet is........

Úgy gondolom egy 9 hónapos gyerek esetében nem fogja senki elveszíteni a párját, ha éppen nem 8 napra utaznak el kettesben a férjével. Az egy másik időszak....

Más módon is lehet a párunkkal törődni, foglalkozni.

Három éves volt, amikor elmentünk nélküle egy délután. A kislány elvolt a nagymamánál, de nem volt igazi nélküle a túrázás. Mikor hazamentünk anyukámnál nem volt semmi gond, de otthon rámcsimpaszkodott és ott sírt, hogy őt többé ne hagyjuk el. Tavaly érett meg arra, hogy nem hozzánk jöttek a nagyszülők a szünetben vigyázni rá, hanem bátran elment hozzájuk.

De ez a lányom személyiségének része: nagyon ragaszkodó, csendes. Gondolom, ahogy telnek az évek kinyílik, mert már a barátnőihez is elmegy játszani.

Nekem 14 hónapos a kisfiam most.

Összesen kb 2 órát volt távol tőlem.

Egyszer fél évesen:

Nővéreméknél hagytam, amíg Apával elmentünk bevásárolni. Majd belehaltam... potyogtak a könnyeim mikor indultunk. :)

Meg most a hétvégén, szintén kb 1 órát... és ennyi.

Mondjuk ehhez hozzátartozik, hogy nem nagyon van meg nélkülem, még az ismerősöknél is sír.

Én is úgy gondolom, hogy hamar elszalad az idő, minden pillanatot ki kell használni. Lesz még bőven olyan, amikor nélküle lehetsz. :) Most még nagy szüksége van Rád. De ezt neked kell érezned. Ha kitudsz úgy kapcsolódni, hogy nincs melletted... és van olyan, akire szívesen otthagyod, akkor... de ha nincs, akkor irány vele együtt, és érezzétek jól magatokat hármasban! :)

Ennyi idősen még egy egész napra sem hagytam a lányomat másnál.

Szegény kicsi biztosan nem tudná mi történik körülötte.

Én azt mondom hallgass az anyai érzéseidre.

szerintem nem lepasszolás pár nap a párjával!

és nem is azért szüli a gyereket, hogy elveszítse a párját!!!neki is kell idő és ő bizony észre veszi, nem úgy, mint a kicsi!

attól még jó anya lesz!

Az én kisfiam 3 éves volt, amikor először aludt máshol. :)

A kislányom most 1 éves, őt még pár óránál többre nem hagytam másra.

Nekem eszembe nem jutna,hogy ne vigyem magammal....

Nekem nem lenne jó nyaralás ,hogy egy hétig nem látom a kicsi babám.

Nekem is ez a véleményem.....

Bár az igazság az,hogy én soha nem voltam képes másra hagyni a gyerekeimet mikor kicsik voltak.

Az aggodalomtól nem éreztem volna jól magamat sehol. Vagy vittem őket,vagy nem mentem sehová.

Gondolod, hogy tudnál úgy kikapcsolódni, hogy minden pillanatban rá gondolsz?

(magamból indultam ki :-)))