Hogyan tudjam elviselni egy hóbortos anyós szeszélyeit? (beszélgetős fórum)

Biztos van, de nem hiszem, hogy attól lett rossz anyós, hogy ne adott utána kenyeret tejet lisztet cukrot. És szerintem itt van olyan is, aki inkább bevállal 130 ezres hiteltörlesztés, mint egy olyan anyos közelében legyen, aki gyülöli őt is, a gyerekeit is és a fiát is. A fia is csak addig volt jó, mig kinyalta a fenekét. Az olyan anyós meg, aki egy éveben kétszer jön meglátogatni az unokáját, az egyik karácsony, a másik jövö év karácsony, és akkor is azon szórakozik, hogy mennyi pénzt költött a gyerekre, de csak 1000 ft-ot tudott, mert hét unokája van, többekközött azért, mert az egyik nem tudott magának nemet mondani, és csak váltogatta a férfiakat, mint más az alsóneműt, és ez a lány a nyakán lóg biztos, és annyi levegőt nem hagy szegény anyósának, hogy két mp-re elmennyen wc-re inkább bilit visz az egy éves gyereke mellé, ha kell pisilni, akkor sem kelljen ott hagyni az gyerekét, mert ő meg viszkető ppicsával rohangál a városban, hátha van még egy olyan faszi, aki esetleg "megbotozza".

Igen, köszönöm hogy neveztél nevemen, de tudom , hogy rám gondoltál, és én felvállalom, mivel anyós egy rohadt tejet is fél évig felhordott, mig anyukám havonta több 10-20 ezret költött eddig is ránk, ugy hogy itt sincs minden hónapban velünk. Mégis ő ujította a házat ahol eddig laktunk, mégis ő vette az összes ruhát a gyereknek, és igen azt írtam, hogy nem lehetne kijönni 40-50 ezerből, és most bebizonyítom, hogy még havi 1000-ből is kijövünk, mert bevállalom, hogy a gyerekemnek nem veszek semmit sem, ha kell ahogy a férjem fogalmazott havi két hétvégén lesz csirke hus is szivem. SZóval inkább fizetek ugy hogy a gyesem összesen 50-e. a férjem kereste meg elmegy a hitelre, és még a rezsit is a gyesből fogom fizetni. De megélek, mintsem mégegyszer a családom közelébe férkőzzön a drága tiszteletre méltó anyós, aki ugy jó ha jó... :) És ezzel a drága férje hál istennek teljesen egyetért. :) Igen én voltam az. :) És nem akkor romlott meg a viszon, mikor nem tudott adni... csak van aki szelektíven olvas, és csak a tizedét meríti ki annak amit írok, és még az is előfordul, hogy idegességemben sok dolgot nem ugy fogalmaztam meg, ahogy szerettem volna, de számomra világos volt igy is. Aki meg nem érti ne olvassa, vagy ne szóljon hozzám. Legfőbbképpen igy idegeenben en vádaskodjon, és szóljon be. KÖszönettel.

hát én akkor se tudom anyósom tisztelni, megvolt a lehetősége hogy elváljon, odébbálljon de inkább a férjemet hívogatta hogy gyere gyorsan apád megint nekem esett...

a tisztelet ellenére viszek neki pl. süteményt, ennivalót, amire az a válasz minek tud ő magára főzni...

na mindegy nem jövök vitázni mindenki másképp látja a dolgokat, remélem vénboszi a te menyednek arany élete lesz melletted.

és én nem azt várom anyóstól hogy nekem bármit is segítsen, de ha egyszer a fia a lelkét is kiteszi és a nagy semmit kapja viszonzásul, sőt még le is cseszi a segítségért cserébe akkor meg végképp nem tudom tisztelni. ezért is kerülöm amennyire csak tudom.

Nekem is van kettő arany pofa kölköm!Egyik sem húzza fel az orrát ha azt mondom neki,te büdös kölyök olyat kapsz hogy a fal fog visszaköszönni,mert tudja nagyon jól hogy attól függetlenül az életemnél is jobban szeretem! :DDD

Elég szomorú hogy te fiatal léttedre ennyire nem érted a humort.Az esküvőtök előtt soha nem találkoztál az anyóskáddal?Vagy csak így hirtelen lett olyan szókimondó/amit kétlek/

A világért se kötelez rá senki hogy szeressed,sőőt még elviselni sem muszály,még a közelében lenni sem muszály.Ha téged sért a stílusa,akkor mondd meg neki őszintén,az még nem jelenti hogy tiszteletlen vagy.:))

Pontosan azt jelenti hogy akkor még odébb lehet állni,vagyis kerülni kell minden nemü találkozást.

Ha nem adunk lehetőséget a szívózásra,akkor előbb-utóbb megszünik.

Hát pedig sajna,ha nem tudod tisztelni,ne is várd hogy ő különb legyen veled.

Az anyósod élvezte azt az alkoholistát szerinted?

Gondolom nem is várja tőled hogy te hozd helyre a balfékségét.A másik,hogy valószínleg a te tiszteleted se nem oszt se nem szoroz nála,ahogy megvolt nélküled,ezután is meglesz,s nem hiszem hogy valakivel is versenyezni fog a tiszteletadásodért.:DD

Felesleges az embereket kategorizálni,elvégre mindenki ember,vannak hibái senki sem tökéletes.Aki mindíg lefikáz másokat az még nem nézett tükörbe ahoz túlságosan beképzelt.

Kölke a kutyának van! Anyósom is pont ilyen stílusban beszél velem. Nagy a valagad kislányom, zabálsz, ne pofázz, mert pofán b..szlak, és a másik menyem csak vörösödik mikor beszólok neki, az jobb menyem (aki leszarozza anyós főztjét...).... meg hasonlók...és szeresd ezt az embert aki így beszél rólad és csak provokál....ez nem a szeretet megnyilvánulása az is biztos! És ki bírja ezt a kötekedő stílust hallgatni évekig? Én nem. De a tiszteletet azt követelik maguknak, miután a másikat egyáltalán nem tisztelik. :DDDDDD

Kész vicc.

Mit jelent nálad, hogy odébb lehet állni?

Mondott itt olyan is véleményt, aki nem az anyóssal lakik!

Kíváncsi vagyok,hogy lehet valakit lelkileg zsarolni,ugyan mivel?Pl;ha nem leszel jó kislány nem kapsz cukorkát?Vagy mi ;DD

én meg el tudom képzelni hogy sokan akik itt panaszkodnak,eleve nem úgy viselkedtek ahogy kellett volna,lehet hogy sokan nem akarattal cselekedték.A fiatalok még annyi mindenben meggondolatlanok,kiforratlanok,ha segíteni akarnak nekik akkor kikérik maguknak,vagy eleve szemétkedésnek vélik.Sokan közülük alapból flegmán,tiszteletlenül viselkedik de észre sem veszi,mert az neki természetes.

Elhiszem hogy van olyan eset is,amikor a menyecske majd megfeszül.Nem kell feszülni,és nem kell semmit sem elviselni,akinek nem tetszik az odébb is állhat,ezt magyarázom már mióta.Lehet hogy talán az lenne a legjobb megoldás,ha mindenki úgy állna az anyósához,mint egy vadidegenhez,ami igaz is.Akkor talán nem születnének félreérteések holmi jogtalan elvárásokból.Különben senki nem az anyósával házasodik,hanem a férjéve,mégis ezen az alapon többet elvárna anyóspajtitól,mint a saját szüleitől,én meg így látom a hozzászólások alapján.

Szia Pipi!Nem értem miért háborogsz,mint a tenger,csak azért mert nem folytam rögtön el a szeretethimnuszodtól?!

Képzeld már nekem ilyen a stílusom,ha smile-okat rakok akkor az azt jelenti :DD

Akárhogy is akarod itt adni a jó meny,jó anyós szerepet,az igenis nem frankó,hogyha én mindent megadok a menyemnek ami tőlem telik,holott...ez nem kötelességem,csupán a jó indulatomon múlik.Ennek ellenére /kedves meny/sok esetben el akarná tőlem minél távolabbra passzolni a saját fiacskámat,elidegeníteni holott a vér az ami igazán kötelez.A fiam,ha 600 felesége lesz is,akkoris énhozzám áll közelebb,de nem azért mert ki akarom magamnak sajátítani,bár belőlem jött,a húsomból-véremből s a fél életem verejtéke árán.Mellesleg attól hogy a biblia nagy részét mesének tartom,lehet hogy többet forgattam mint te,és példálózni is tudok belőle,ha annyira nagyon akarnám,pl:Tiszteld apádat és anyádat,hogy hosszú ideig élhess a földön. :D

Jézusnak voltak eléggé félreértelmezhető mondásai is,mint pl: ha valaki hozzá akar tartozni az vesse meg,tagadja meg a szüleit,stb ehez hasonlók.

De nem állok itt most le magyarázkodni,meg egyébként sem érdekel.Egy viszont bizonyos:annak okán.......

A farok okán,nem fogom a szüleimet elhagyni,cserbenhagyni,csak azért hogy boldogan lehessek cselédje a kedves férjemnek és családjának.Az anyósomat tisztelni fogom,de soha sem lesz hozzám olyan közel,mint az aki a világra hozott.Aki ezt cselekszi,azt én nem veszem emberszámba,még akkor sem ha a biblia buzdítja ilyesmikre.Konzervatív vagyok,a gyerekemnek minden tőlem telhetőt megadok,cserébe elvárom hogy tiszteljen!Azt is elvárom hogy az emberek akik a családomhoz akarnak tartozni,tiszteljék a házamat,ne azért jöjjenek hogy belesz.rjanak a közepébe,engem meg likvidálni akarjanak.Csak ennyi.Hidd el,mindezt indulatok nélkül írtam le,én nem haragszom se rád se senkire,mert mindenkinek jogában áll úgy látni és nézni a dolgokat,ahogy akarja.Mellesleg,én nem szeretnék egy álszenteskedő anyós lenni,de ezt el fogom várni,hogy fordítva is így legyen.A fiataloknak meg kell érteniük,hogy az anyós cím semmire nem kötelez.Egy anyós nem anyapótlék,senki ne várja hogy úgy viselkedjen mint az anyja,ha netán mégis hasonlóan viselkedik,akkor csak köszönet illeti!Mellesleg,én megköszöntem az anyósomnak a férjemet.Megköszöntem neki hogy a világra hozta és olyanná nevelte amilyen,mert nélküle most nem lehetnék egy boldog feleség!!A férjemet meg sem próbálnám ellene uszítani,ettől férgesebb dolog nincs!Ja!Nem próbálom őket széjjel marrni,beláttam hogy attól mert én bekerültem a családjukba,és ők voltak oly kedvesek és elfogadtak még a férjemnek nem kell engem ő elé helyezni,sőt!Ha netán néha a férjemnek lenne valami baja velük még én szoktam figyelmeztetni,hogy azok a szülei.De;én sem helyezek senkit a szüleim elé,sem tiszteletadásban,sem máshogy.

Ja! Hogy kell e a fiataloknak tanácsokat osztogatnom?Nekem teljesen mindegy hogy elfogadják e,nem az életem részei,de a gyerekemet úgy próbálom nevelni,hogy ne érjék meglepetések,és lehetőleg kétlábbal szilárdan álljon a talajon.Nem rossz indulatból mondtam azokat amiket mondtam,én így látom,így gondolom,így éltem meg.A biblia effektusoktól jobban féltem a fiatalságot,mint a boszi effektusoktól :DDDDDDDDDDDD

üdv..

Teljesen igazad van, mások vagyunk, máshogy gondolkodunk.

Akit említettem, nem azért nem ment el betoncső 3-bs lakni, mert neki így volt jó, hanem mert az anyja lelkileg zsarolta.

Erre még tudnék példákat emlegetni, de feleslegesnek tartom.

Én nem tudom elképzelni, hogy aki itt vagy hasonló fórumokon panaszkodik, az eleve elutasítóan, tiszteletlenül állt volna az anyósához. Eddig el kellett jutni.

Hiába nem hiszed el, igenis van olyan, amikor megfeszülhet a menyecske, akkor sem jó az anyósnak, és mindent megtenne azért, hogy szétválassza a fiatalokat.

Sajnálom, én az ilyen embert nem tudom tisztelni, mégha idős is.

Hibrid példány? Remélem, hogy én is ilyen hibrid példány vagyok!!!

Ja, és háromlábú serpenyő...:))) Bocsi, hogy a komoly véleményedből ragadok ki szavakat, de nagyon tetszik. Gondolom, engem a leendő menyem fog háromlábú serpenyőnek hívni.... főként, ha ilyen belevaló mai modern csaj lesz.

Kedves Emőke!

Nincsen arról mit vitázni,hogy én is más szemmel látom az öregeket,meg te is.Tisztában vagyok vele,hogy életed során leszel te is ilyen,olyan,amolyan,még háromlábú serpenyő" is,mire eléred az öreg kort mint ahogyan mindanyian vagyunk akik vagyunk!Te sem vagy kivétel ezalól.Nem az okossága vagy a hülyesége alapján döntöm el valakiről hogy jó ember e,és nem azért tisztelem,Mellesleg amit itt elmeséltél:Mellőlem nem tudná senki elüldözni akit szeretek,ez csak amolyan ráfogás,persze valakit okolni kell a gyengeségünk miatt...

A hosszantartó stresszt is csak magának köszönheti,nincs az az isten aki engem ott tudna tartani egy olyan helyen,ahol állandó stersszben kell élnem,még akkor sem,ha a betoncső 2-őt kell választanom.Nem tudok tisztelni valakit,aki saját balfékségéből adódóan tönkremegy,aztán másokat kezd okolni.Mindenki a saját életéért és saját választásaiért személyesen felelős,csak mi szeretjük mindíg másokra hárítani a hibát.

Hogy te kit miért tisztelsz,te dolgod,mindanyian mások vagyunk.Ha én ránézek egy öreg emberre,csak tiszteletet tudok érezni,nem tudom miért,talán egy hibrid példány vagyok.Teszek rá hogy kivel milyen,vele is biztos voltak olyanok mások.Mindig az ok-okozat tényezőket kell nézni.Ha én tisztelettel tekintek egy öregre,ő is úgy fog tenni,és mivel én vagyok a fiatalabb,várható hogy a tiszteletadást én fogom kezdeni,legalább is az én időmben még ez volt a módi.Tehát szerintem a kor igenis alapból tiszteletre jogosít.

üdv..

Én sajnálom, hogy ilyen is van. Amikor a fiam még kicsi volt, mi is sokat veszekedtünk anyósomékkal. A pia miatt a férjem ki is tiltotta tőlünk őket sokszor. Aztán eltelt egy hét és anyósom mindig (utólag úgy érzem) meghunyászkodott. Az unokája miatt. Jött csendesen, tűrte, ahogy a férjem szidta amiatt, hogy iszik és szégyent hoz ránk, hallgatta a pocskondiázást, csakhogy a fiamat lássa. Az ablakból szoktam nézni, ahogy elvitte magával le hozzájuk... sokszor a szemem előtt van, ahogy viszi ölbe és olyan féltőn, szorosan öleli...

Én megbocsájtom neki azt, hogy iszik, azért, mert a szeretete irántunk végtelen....

Jó reggelt! Beleolvasgattam a fórumba és nagyon érdekesek a vélemény különbségek. A szülő-gyermek kapcsolat mindig nagyon egyedi és szerintem főként a szülő alakítja, nem a gyermek. Az én szüleim 7 éves koromban elváltak és az addig "normális" anyám beadta a kulcsot. Neki itélt a bíróság, ragaszkodott is hozzám, de... terhére voltam. Rajtmaradt egy gyerek, aki akadályozta egy új élet kialakításában. Utált is érte rendesen. 14 évesen "hagyott" el, bekerültem koleszba, ő átutalta nekem minden hónapban a családipótlék rám eső részét, így történt, hogy évekig 3200 Ft-ból éltem... nem volt semmim, se ruhám, se suli-cuccok, sokszor még tízóraim sem... :(( Mondjuk igazából nem érdekelt, mert addigra már olyan közös éveket hagytam magam mögött, hogy ez a pár év "szűkölködés" igazából megnyugvás volt a számomra. Kötéllel vert össze számtalanszor, mert csupán idegesítettem, egész gyermekkoromban "herének" nevezett, aki rajta élősködik, rendszeresen azzal fenyegetett, hogy intézetbe ad (mai fejjel magam mennék inkább). Nem aludtam éjszakákat, tűrtem a havonkénti pasiváltást, közben napokat vigyáztam a "becsúszott" húgomra, aki 11 évvel fiatalabb, mint én. Volt pasija, aki nős volt, volt, aki vert és volt, aki lelkileg terrorizált minket. És én eközben kitűnő tanuló voltam, a suliban nem tudtak semmit arról, mi zajlik otthon, a falak közt.

Szóval, én nem tisztelem anyámat. Sem a korát, sem azt, hogy az anyám. Tartom vele a kapcsolatot, de érdemben nem beszélek vele semmiről.... idegenként tekintek rá.

Én a férjemmel sokat beszélgettem, mielőtt gyermeket vállaltunk volna. És van egy nagyon szilárd véleményünk, elhatározásunk. Mi nem azért vállaltuk a gyermekeinket, hogy majdan egykor legyen, aki segít nekünk. Na ne! Én azért szültem őket, mert akartam, vállaltam, hogy legyen, akit szerethetek. Én őket egy egész életre vállaltam be, nemcsak gyerekkorukra! Ha majd 20-30-50-80 éves leszek (ha leszek), nekem ők akkor is a kisfiaim lesznek és boldog leszek, ha ők szépen fognak élni, rendesen. Bármikor lehetőségeim szerint a segítségükre leszek, és mindezt önzetlenül. Egész egyszerűen azért, mert ők a gyerekeim! És igenis hiszem, hogy ha a gyermekeinket tiszteljük, akkor ők is tisztelni fognak minket. Én nem tudom, miért ciki tisztelni az embernek a gyerekét... ?

És végül az anyós téma.... Nekem van 12 éve (Úristen!!) egy alkoholista anyósom. Körülbelül 8-9 évig hadakoztam vele, mert azt gondoltam, ő nem jó ember. Utáltam, ez az igazság. Mindenben találtam hibát, ami vele kapcsolatos és ez nem volt nehéz. Szinte mindig őt mocskoltam. És ez talán kölcsönös is volt. Többnek gondoltam magam, mert én nem iszok, rendben tartom a háztartást és a többi.... Aztán pár éve letettem a fegyvert. Szó szerint. És minden erőmmel arra koncentráltam, hogy szeretettel forduljak felé. Nem színlelt szeretettel, hanem igazán. Na persze ez nem volt könnyű, de nagyon megérte. Ma ő a legfőbb támaszom és én is neki. Nem kell cifráznom, szeretjük és megbecsüljük egymást. Pedig vannak véleménykülönbségek.

Olvastam itt a fórumon valahol, valaki által, hogy a fiatalok nem becsülik meg az időseket és ez valóban szerintem is így van. Pedig az élettapasztalat sokszor többet ér, mint a megszerzett tudás. Sok fiatal lány úgy gondolja, hogy bekerül egy másik családba menyként és ott akkor már az ő akarata fog érvényesülni sokmindenben. Tulajdonképpen sokszor anyós félreállítása a cél. Az ő ideje lejárt.... És ez szerintem felháborító. Elmenni másnak a házába, kritizálni egy élet munkáját, embereket, az jó dolog? Honnan vagyunk benne olyan biztosak, hogy mi jobbak vagyunk?

Én nagyon otthon érzem magam anyósoméknál, kulcsot adtak nekem a házukhoz, ami az otthonuk. Azt mondták, ami ott van, az enyém is, mert már hozzájuk tartozom. Én mégis tudom a határaimat és tiszteletben tartom az ő életüket. Még a hibáikat is... mert nekem is vannak. És ha lenne egy fórum és anyósomnak számítógépe (és kedve hozzá) biztosan ő is tudna rólam jót és rosszat is írni...

Hú, hosszú lett... Bocsi.

Sziasztok. Megtaláltalak itt is titeket. :)

Nem hiszem hogy bárkinek is rosszabb anyósa lenne mint nekem. Az én anyósom a kislányom (két hós) halálát kívánta, mindig mikor terhesség elején jártam azt mondta, hogy meg sem marad, (mintha valami állat lenne) Papír kellett, ha a doki valamit bajt állapított meg, mert egyébként nem hitte el. Azt mondta a terhesség nem betegség. A szülést meg kellett indítani a baba kis sulya miatt. 38. hétre sikerült összeszedje magát 2580-g lett és 49cm. Anyósom egyáltalán nem volt kiváncsi a gyerekemre aki most 3 éves kisfiu. Mikor megkértem hogy segítsen a terhességem alatt egyszer, azt mondta, hogy a lányának, akinek van egy 5 hós fia, elkell mennie dolgozni(nem állandó munka, csak egyszeri) 5000 forint fontosabb volt, mint a kislányom a pocimban. Nem segített. felhívta anyukámat, hogy alkoholista vagyok, és cigizek (utálom az alkoholt és még a cigi szagától is írtózom. ) Ekkor már eléggé megromlott a viszonunk. Főleg látván, hogy a lentienek (mivel tetőtérben lakunk anyósék fölött) kinyal..a a fenekét, mármint a lányának és a családjának, hozzánk meg fel sem néz. MIkor megkértem jöjjön fel segíteni, a fiam még aludt olyan korán jött 7 órakkor, és berontott az ajtón, rohant dübörögve a mosogatóhoz, és nekiállt zörögni a tányérokkal, mire megkértem fejezze be legyen szíves, igyunk egy kávét mert Krisz még alszik. Erre nekiállt hepciáskodni, hogy amit csinál, arra fel fog kelni??? mondtam neki igen. Erre még jobban hőbörgött. JA és ugy jött be az ajton, nagy mogorván: mit kell csinálni???!!! Nem szívesen és nem szívből segített. Azóta jó néhány dologgal kapcsolatban jött még idegesíteni terhesség alatt állandó volt a veszekedés nálunk amit ő csinált. A lánya mikor terhes volt meg sem lehetett szólalni, nem hogy veszekedni kiabálni, mert nehogy elmennyen a baba..stb. A lánya fiával ugy volt együtt, hogy korházi maszkban járt, nehogy a gyerek elkapja a betegséget, az én fiamhoz ugy jött hogy : "már kifelé megyek a betegségből" ez a fiam 1 éves korában kb. Ennek köszönhetően a mi helyzetünk anyóssal olyan, hogy kislányom születését a szomszédtól tudta meg, nem látta és nem is fogja soha. A fiam pedig már most néninek hívja, mivel elsem tudnám magyarázni, hogy miért nem szereti a mama, és miért nem látogatja meg. Pedig biztos hogy már megkérdezni ha tudná, hogy lent a mama lakik. Csak azt látjuk hogy a lentieknek mindent megtesz, nyugdíjjának a felét is odaadja stb... és csak azt látom, hogy minket mindig lesz..rt. Ezért fél éve a férjemmel ugy döntöttünk hogy elköltözünk. Anyóst csak igy lehet kibirni, hogy soha többé nem látjuk. A gyerekeimnek nem nagyija, és a nekem nem anyósom.A férjem meg soha nem érdeklődött utána, pedig itt lakik lent az anyja. Bocsánat hogy hosszu lett. Szóval az én anyósom ilyen. De még tudnék mesélni...Azóta egyébként csak köszönünk, és ennyi. amig elnem költözünk jövöhéten lesz aktulális.

jó reggel mindenkinek! én szerencsére olyan példát hoztam otthonról, hogyha a gyerekek ki is repülnek otthonról attól még "gyerekek" maradnak és ha tudjuk segítsük őket persze ez legyen kölcsönös..

elhangzott hogy akár 77x is menjen a gyerek segíteni, akkor is ha ez a saját családja rovására megy? nem hiszem... pl. férjemnek még a szülinapján is menni kellett fát vágni arra anyósom nem gondolt hogy esetleg a felesége gyerek várja otthon ebéddel, tortával...

"Azt sem mondtam hogy nem hiszek el semmit a bibliából. "-Ha a szavak hangosak lennének a tied nem lenne édes.....

"Nem tettem kötelezővé számodra hogy idézz!"-Épp azt írtad, hogy akkor idézzek neked szülői kapcsolatról, tiszteletről, miután előtte vidáman leírtad, hogy mese.

"Biztosan nagyon frankó meny vagy,és nagyon frankó anyós,és azon túl nem látsz semmit."-Mit gondolsz, nekem még van 2 sógorom, és egy sógornőm és mindnek van anyósa. Meséljek?

"De az már nem o.k hogy csak arra vagyok jó hogy helyet,pénzt,megélhetést biztosítsak nekik,seg

ítsem őket ahol és ahogy csak tudom,azon felül pedig nullának kell lennem."-Nullává te teszed magad.

Sajnálom, hogy képtelen vagy indulatok nélkül beszélgetni. Ez meg is látszik az írásaidból, akár mennyi smileit raksz a végére. Ha neked ennyire teher, ne segítsd a gyerekeidet. Normális szülőnek bizony édes az a teher ha hordozhatja, és ha szeretettel adja nem is lesz másképp.

",te viszont elég nevetségesnek tünsz"- Ha jól látom, neked nem kéne itt anyósként tanácsokat osztogatnod, mert még azt hiszik a fiatalok, hogy természetes a boszorkány efekt nálatok...

na minden jót!

Soha nem vágtam pofán a "kölkömet", de,ha megtettem volna sincs köze a tiszteletlenséghez.

Egy rövid történet nagy vonalakban:

Van egy tanárnő, 50 év körüli. Hosszan tartó stressz miatt agyvérzést kapott, fél oldala részlegesen lebénult 20 éve.

Az édesanyja minden férfit elüldözött mellőle, még az ún. "igazit" is, aki még betegen is elvette volna.

Ugyanakkor a testvére megnősülhetett.

Félbénán látja el a hölgy a háztartást, a ház körüli munkát, egy dolog kivételével: ablakot nem tud tisztítani, mivel nem tud létrára mászni.

Mindezek mellett diákokat korrepetál, + gondozza az ágyban fekvő anyját.

Szerinted melyiküket tisztelem?

A kor nem jogosít alapból tiszteletre, nem jár alanyi jogon!