Hogyan tudjam elviselni egy hóbortos anyós szeszélyeit? (beszélgetős fórum)

Valamikor pár oldallal ezelőtt te írtad, hogy nem szabad általánosítani!

Mégis azt teszed.

Te csak és kizárólag ilyen rosszindulatú menyekkel találkoztál?

:))

Azért én nem hiszem,hogy az idősebbeknek kötelességük lenne bármi is ezek közül..És láttam már startból rosszat feltételező fiatalt,aki még nem is ismerte a párja szüleit,de már megvolt a véleménye.Hogy miből? Semmiségekből rakott össze egy képet,ami persze nem volt valós.

(Muszáj,mert nem bírom ki: az én-t nem szokás nagybetűvel írni,hacsak nem mondat elején szerepel..bocsi)

"Jézusnak voltak eléggé félreértelmezhető mondásai is,mint pl: ha valaki hozzá akar tartozni az vesse meg,tagadja meg a szüleit,stb ehez hasonlók. "-Kérlek, hogy olyat ne írj,a mi nem igaz, csak akkor ha valóban bizonyítani is tudod.

Klassz, ahogy egyre jobban megmutatod milyen az igazi anyós...

Ha befogadja őket,az azt is jelenti egyben hogy tolerálja mert hajlandó segíteni nekik,hajlandó feláldozni sokmindent,a pénzén keresztül a nyugalmáig,de az nem jelenti azt,hogy ezzel vissza lehet élni.Sajnos sok esetben csak menet közben derülnek ki dolgok,Kezdve azzal hogy hiába ad sokmindent,ha a kisujját mutatja,az egész karja kéne,különben egy tetü szívtelen boszi,mert jogot formál a fiához,és elvár bizonyos dolgokat.

Nem mindenki látja úgy,mint te,hogy az bizony szivesség volt apósod részéről és nem kutya kötelesség.Sokan még azt is kötelesítenék az anyósra hogy főzzön mert a menyecske férjhez ment,de önállóan még egy tojást is képtelen megsütni,bizony ez van.

Basszus olyan vagy mint egy zsugori ,rosszindulatú vénasszony.Minden a pénz,meg hogy mit vársz el cserébe, mert semmit nem adnak ingyen ugye?

Ha Én anyós leszek egyszer ,ha adni fogok vagy szívességet teszek soha nem várok el majd érte cserébe semmit,sőt mi több ,már most sem.

A fiatalok kedvesek,aranyosak,és nem mindegyik számító.Szükségük van az idősebbek tapasztalataira ,bölcsességére és segítségére.

Az idősebbeknek pedig az a kötelességük,hogy segítsék az új generációt lehetőségeik szerint és önzetlenül.

Ha pedig ez nem megy ,akkor NE TEGYENEK szívességet,ha bármit is elvárnak ezért az alapvető emberi hozzáállástól.

Na ehhez csak annyit tennék hozzá, amíg nem ismered a körülményeket, ne nyilváníts véleményt!

Anyós lakik a menye házában és nem fordítva!

Azért néha gondolkodhatnál mielött írsz, mert néha saját magadat hazudtolod meg.

Valószínleg az ismerősöd anyósának már ígyis elég sokba került az a pelenkacsere.De ahogy mondod,semmi dolga a félbéna anyósával.Gondolom nem kötelességből teszi hanem szivességből,vagy jó sok suskát fognak örökölni.:DD

Amilyen a mai világ,már csak számításból tesznek meg ilyen dolgokat/csak nagy ritkán jóindulatból,még ritkábban szeretetből.

Folyamatosan nem érted amiket írok,vagy szándékosan,vagy egyszerűen valóban nem,sajnálom.

Ha anyósnak csak szívessége van ,és nem képes úgy megosztani az otthonát,hogy tolerálni tudja a gyerekét és a menyét,akkor egyszerűen NE tegyen szívességet,mert az senkinek sem lesz jó.

Nem kell úgy áldozatot hozni a fiatalokért ,hogy közben nem képes együtt élni velük és megérteni,hogy ők mást,máshogy csinálnak mondjuk,mások a szokásaik,máshogy élnek.

Akkor jobban teszi ,ha nemet mondd.

Nekünk apósom tett szívességet,nem is keveset,amikor megengedte ,hogy odaköltözzünk,mert nem találtunk 3 gyerekkel albérletet.

Kiköltözött az egy szobából a konyhába,elviselt engem és a gyerekzsivajt:)))

Nem mondom néha összekaptunk,de soha egy szóval nem vágta a fejünkhöz,hogy ő tesz szívességet és mindketten megpróbáltunk normálisan együtt élni 50 négyzetméteren.

Mai napig tisztelem és szeretem érte ,igaz már meghalt.

Szerintem ezt jelenti a valódi szívesség.

Ez nagyon érdekes!

Majd elmesélem az ismerősömnek, hogy neki semmi dolga a félbéna anyósával,nyugodtan hagyja a mosdatást és pelenkacserét a férjére.

Ezt úgy érted hogy a szívességét még azzal is tetézze hogy behúzza fülét farkát?

Hát nem és nem,ebben nincs igazad,anyósnak nincsenek kötelességei,csak és kizárólag szivességei.A másik,hogy olyan anyóst én még nem nagyon láttam,aki rászorúlt volna a menyére,max a fiára és az más dolog.

Azt se felejtsd el,hogy sokszor az anyós van ráutalva a fiatalokra ,hogy odaköltözzenek,mert nem tudja ellátni magát,vagy nem jön ki egyedül a pénzéből stb,szóval ez vica versa kellene ,hogy működjön és nem szívességi alapon.

Ha pedig megengedi ,hogy a gyerekek beköltözzenek hozzá,akkor neki is kötelessége idomulni hozzájuk,vagy mondjon nemet.

Nagyon nagy tévedésben élsz. :))))))))))))

Nem vagyok ráutalva a gyerekeimre hogy félnem kelljen,és nem is úgy neveltem őket.

Nem támasztok semmilyen igényeket,remélem maguktól is tudják,hogy engem hova helyezzenek.

Azt is remélem hogy ők sem támasztanak majd velem szemben igényeket.Ez ugyanis vica-verza müxik.:DDD

Szerintem eleve jó távol kell lenni az anyóséktól,sőt a saját szüleinktől is,ez némi garanciát nyújt a békés egymás mellett élésre.

Nem azért ,kell ,mert nem szeretjük őket ,nem azért mert nincs tisztelet,egyszerűen így "egészséges"!

Mindenkinek meg van a saját élete,KÜLÖN.

Ha mégis arra kényszerülnek,hogy közös háztartásba éljenek,akkor pedig kölcsönösen tisztelni,tolerálni és segíteni kell egymást.Ennyi.

Az én férjem is azt mondta, hogy ne várjak megváltozást tőle, már vénasszony. hova változzon, meg egyébként is ilyen volt amióta apósom meghalt sajnos. Amig élt, addig a neve kuss volt a családba.

Isten nyugosztalja, kár hogy már nincs itt. :((

Szerintem nem mindenkinek adatott meg az, hogy anyós nélkül éljen, mert vannak olyan férfiak, akik még ami napig is anyjukkal élnek, és a párjukkal. Egy házban. ÉS anyagi helyzet nem adatik meg, hogy elmennyenek. Én is voltam ilyen helyzetbe. Persze mi léptünk. Nem hiszem hogy nyilvánvaló lenne a válasz, mert nem is mindenki lakik az anyósával, de ha már látogatja a családdal akkor is falramászik tőle, és nem bírja ki 10 percig sem, vizsont a férje meg elvárja hogy legalább egy fél órára ugorjanak be. Erre sem igen tudnék választ adni. Nem várok anyóstól semmire, nem vagyok rászorulva. Igy is eddig is megoldottam mindent nélküle. ÉS a férjem anyósa pontegy pinta anyós. anyagilag is segít, szereti a gyerekeit, azaz a gyerekét. És unokáit is, imádja teljesen. MOttója: amig tudok ha féllábbal is de segítek, ha már nem megy, akkor segítsetek rajtam ti is.

Anyóst nem tudom hogy ki fogja eltemetni ha odakerült a sor, mert szerintem a drága lánya sorakozni fog a pénzért, hogy segítsünk mert a mi azaz a férjem anyja. Akkor fogom elhajtani őt, hogy oldja meg, mert csak neki segített, csak őt szerette, csak az ő gyerekeivel foglalkozott stb. Nekünk senkink most is, meg akkor ha temetni kell. Akkor sem fog tisztelet járni. Ez így van. Az unokjára keresztelőjére sem lesz meghívva, és ballagásokra sem. Van a gyerekeimnek sezrető nagymamijuk, és papijuk, nincs szükség egy "hóbortos szeszélyes anyósra.":)

Hát ha nem is olyan távol, de valamellyest neki már messzelesz, ahová megyünk. és nem is tudja, ugyhogy megvagyok nyugodva. :)hogy nem fogterrorizálni.:D

Ezen már ne idegeskedj éljetek külön boldogul,próbált megbocsájtani amiket meg kell és lépj tovább.Ha az emberek nem tudnak kijönni egymással jobb minél távolabb kerülni a másiktól.

Amúgy is úgy érzem,hogy nem egészséges túl közel lenni az ősökhöz.

Értem a humort! De ismeretlenül másnak olyat írni, hogy vágd pofán a kölköd...ilyet nem mernék, szerintem ilyet nem illik írni. Ha a sajátodnak mondod az más.

Esküvő előtt valóban nem nagyon találkoztam anyóssal, nem véletlen. A kisfia ismerte elég jól és gondolom tartott tőle, hogy velem is azt csinálja, mint az előző barátnőjével, akit kiidegelt és inkább otthagyta a páromat. ;) Apóst egyszer láttam, őt szégyelte a fia, mivel alkoholista lett az anyja mellett, amin már egyáltalán nem csodálkozom...

A saját testvérei is kerülik és csak esküvőkön, temetéseken találkoznak anyóssal. Az egyik sógornője annyit mondott, mikor vittük az esküvői meghívókat, hogy sajnál, mert anyós elég makacs és akaratos. Ugye nem kell tovább ragoznom? ;)

És igen, ilyen szókimondó! Ha ismernéd, nem csodálkoznál! Nagy rajongói tábora nincs, a helybeliek közül rengeteg a "rosszakarója" és ezzel őt idéztem. Az ő szája valóban akkora, mint a bécsi kapu! Nagyokat mondani remekül tud, az a baj, hogy sokszor elfelejti kinek mit mesélt éppen és ebből általában jönnek a bonyodalmak. :)))

Már első találkozásunkkor elhangzott az "Amíg a kisfiam el nem vesz az van, amit én akarok, érthető?" mondat. Egyből belopta magát a szívembe. :DDD Ja és nem vele laktunk/lakunk!

Azért is csesztetett, mert tanultam munka mellett (amit már akkor befejeztem, mikor megismerkedtünk a fiával), ő meg még le sem tudott érettségizni...

Amikor bejelentettük, hogy jön az unoka (már a fia felesége voltam) csak annyit mondott, hogy "Akko' meg hogyan védekeztetek, hogy felcsinált?" Ez is roppant intelligens megnyilvánulás volt részéről, valóban. :DDDD

Innentől már csak imádni tudom (mikor nem látom)!!!

Ezt a bántó stílust dolgot már mondtam neki, de csak olaj volt a tűzre. Ellenben mások előtt nem mondhatom rá, hogy anyós, csak M. néni, mert rosszul van az anyós szótól.

Ilyen az én anyósom....A fia szokta mondani, hogy az életben megváltozni nem fog, mert mindig is ilyen volt. Azt élvezi, ha megy a fesztivál.

Arról szól hogy hogyan pocskondiázzuk az anyósokat,nem másról.

A fórum kérdése ugyanis eleve értelmetlen,a válasz nyilvánvaló.Nem kötelező elviselni egy hóbortos anyós szeszélyeit,elég nagy a világ,hogy találjon magának mindenki helyet,jó távol az anyósától :DDD

De ha valaki annyira nem bírja az anyóspajtit,ne is számítson rá semmiben,ez elég világos nem?

Nem kell számot tartani semmilyére,nem élég hogy magántulajdonként kezeljük a fiát,s minden igyekezetünkkel azon vagyunk,hogy ellene fordítsuk?Mi kéne még ha volna?Az én segítségem csak annyi,hogy próbálom felnyitni a menyecskék szemét,mennyire el vannak tájolódva ha azt hiszik az anyós=segítség pénzben,támogatás mindenhogy,életút egyengetés kötelesség hegyek,tisztelet nuku.

Nem értem a dühödet ,meg a felháborodásodat ellene.

Ha ilyen ,és ennyire nem jöttök ki egymással spec én örülnék,hogy az unoka miatt nem kell se jó pofiznom,se találkoznom egy olyan emberrel ,aki sajna rokon.