Hogyan lehet túllépni egy 15 éves kapcsolaton? (beszélgetés)

"Nem ment tönkre senki, csak jelentősen visszarántottam."

Hogy mi?

Szerintem a felesèged sem ujjongott,te pedig padlón vagy,ès nem ment tönkre senki?? 🤣

A gyerekek lelki világát meg sem merem említeni.

Őszintesèg!!!!!!!

A ragaszkodásod pedig azèrt ijesztő,mert beteges. Te szrtad el ès te nem vagy hajlandó elfogadni ès új èletet kezdeni...

Szánalmas!

Miért ijesztő a ragaszkodásom? Egyszerűen szeretem és fel sem merült bennem, hogy nem vele élem le az életem. Hiányzik, hogy minden napomat a családdal töltsem, velük ébredjek, közös programokat csináljunk. Ebben mi az ijesztő?

Igazából minden adott egy normális élethez, igaz, hogy elszórtam sok pénzt, de nem hiszem, hogy ezen múlik a boldogság. Nem ment tönkre senki, csak jelentősen visszarántottam.

Igen a hazugság. Az a lényege a szituációnak. Féltem az elején ezt elmondani.

A problémám az, hogy nem akarok új életet kezdeni. Már próbáltam ismerkedni, elterelni a gondolataimat, ami egy ideig jól is ment, de amikor komolyra fordult volna én alkalmatlan voltam rá.

Bocs, de én végig sem tudtam olvasni.

Én is csak azt tudom mondani "viselkedj férfiként".

Sajnálom,de egyenesen ijesztő a ragaszkodásod.

Tönkre tetted a saját èleted,de az exedèt is!

Elszórtad a pènzt hazugságokkal körìtve...

Ha új èletet akarsz kezdeni akkor az őszintesèggel kezd!

Magaddal szemben megy ahogy olvasom,akkor másokkal szemben sem ártana!

Viselkedj fèrfikènt!

Sajnos tönkre tettem a házasságom. Már volt több mélypont, de mindig történt valami, ami miatt folytattuk. Közös házba költözés, hitellel. Első gyerek születése. Második gyerek születése. Sajnos a bizalmat és az anyagi helyzetünket több alkalommal leamortizáltam. Legutóbbi alkalommal 2022 első felében belapátoltam minden elérhető pénzt kriptovalutába, ami már nyárra visszaesett a harmadára. Onnantól kereskedésekkel próbálkoztam, de nem sok tapasztalattal. A lényeg, hogy mindezt az ex feleségem háta mögött, ami idén májusban derült ki. Azonnal elköltöztem.

Sajnos ettől még nagyon szeretem, a gyerekeket is imádom. Épp most is velem vannak. Viszont az ex meg mással tölti az éjszakát. Ez engem teljesen felemészt. Már jártam pszichológushoz, aki pszichiáterhez is elküldött. Eléggé önpusztító tudok lenni, már nem egyszer toltam túl az altatót a piával. Pedig alapvetően sosem iszom, nem szeretem szerencsére.

Képtelen vagyok lezártnak tekinteni a kapcsolatot, én egyszerűen nem tartok ott fejben. Minden amit csinál, úgy élem meg, mintha megcsalna. Az meg csak nehezít, hogy pár hete majdnem megpróbáltuk újrakezdeni, mert mély ponton volt, ugyanis én képtelen voltam vele még beszélni is.

Egyszerűen fizikailag fáj, mintha kést forgatnának bennem. Nem tudok gyógyszerek nélkül túlélni egy napot sem. A hitelek és gyerektartás miatt, nagyon fontos a munkahelyem, de már minden betegszabit és sima szabit kihasználtam és alig tudok elszámolni a munkámmal, mert nem tudok odakoncentrálni.

Ahogy írtam valahol egyik topikban, én nagyon nehezen kapcsolódom bárkihez, viszont pár év után olyan erősen, hogy nem is tudom mihez hasonlítsam. Talán olyan, mintha azt mondanánk, hogy mától a fiam nem az én fiam, hanem más apukáé. Teljesen természetellenesnek érzem, hogy semmi közöm a volt feleségem magánéletéhez, pontosabban, hogy nem én vagyok a magánélete.

Tudom, hogy megérdemlem, nem kell arról itt senkinek sem meggyőznie, hogy mennyire idióta vagyok, nem ez a téma, ez adott és teljesen világos számomra is. Nem hiszem, hogy lenne már visszaút, mégis képtelen vagyok ezen túllépni már fél éve.

Egész nyáron próbáltam megfordítani a helyzetet, de már 1 hónap után mással chatelt és 3 hónappal később már együtt voltak. Ott teljesen kiakadtam és 1 majdnem egy teljes hónapig nem tudtam talpra állni. Nem láttam a gyerekeket, mert nem tudtam rászánni magam a találkozásra. Utálni akartam, de ilyenkor rájön az ember, hogy utálni is csak azért képes valaki, mert valójában nagyon szeret.