Hogyan lehet elérni a természetes szülést egy kiszolgáltatott kismamának, amikor minden kórházi dolgozó ellene van? (beszélgetős fórum)

Bár nem neked írtam a hozzászólásomat, azért elmondom, hogy csak azért írtam, hogy otthon

szüljön, mert már most jobban tudja mit csinálnak rosszul az orvosok, meg mit akar és mit nem!

Pedig még nem tudja, hogyan fog alakulni a szülése!

Otthon nem szól bele senki!

Pontosan azért írtam le a példát, hogy nem biztos, hogy a kismama jól dönt!!

(zárójelben: nekem is abban a szülőotthonban

kellett volna szülnöm, de egyetlen másodpercig sem

kockáztattam volna a gyerekem életét egy esetleg

előadódó komplikáció miatt, ami végül mégiscsak előállt!!)

Nem óhajtok választ erre a bejegyzésre, és

neked is minden jót kívánok!!

Én nem ellenkeztem. Ő az orvos, csak tudja, hogy mikor kell vágni.

A két kisebb császárral született, így akkor nem volt kérdés.

Ácsi, én is debrecenben szültem, a kenézyben. Nekem előre programozott, második császárom volt, okkal, de ez egyáltalán nem így van, ahogyan mondod.

Akikkel voltam, egyiknek sem volt gátmetszés, mindkettőnek volt szülésznője is, és masszírozták őket a gátnál, hogy ne kelljen vágni, de ne is repedjen.

Az, hogy háton kell szülni, csak és kizárólag orvos függő. Amikor vártam, akkor egy anyuka mondta az orvosának, hogy ő így nem tudja, fekve, és, hogy így nem bírja, a dokija meg egyből vitte a másik szobába, apukával, és guggolva szült a nő, mert úgy volt neki kényelmes.

Akinek van egy csepp esze, az nem szül otthon.

Gyerek érdekeit is figyelembe kéne venni!!!!

Ha olyan kiszolgáltatottnak érzed magad, akkor

mikor rád jönnek a szülési fájások, akkor maradj otthon és akkor úgy szülsz ahogyan te akarod!

Nem ijesztgetni akarlak,

de, azért elmondom, hogy amikor én túl voltam a

"szülésen" és már a megfigyelőben voltam, akkor hoztak egy kismamát, és a műtét után egymás melletti ágyra kerültünk, Ő mesélte:

Szülőotthonban kezdett el szülni, és már 7-8 órája kínlódott, mire végül hívták a mentőt, mert a csecsemő feje beékelődött, se ki, se be nem ment!!

Így lett Ő is császáros, most képzeld el, ő sem akart orvos közelében (kórházban) szülni, és végül

mit szenvedhetett a picije és ő maga is!

Neked szerencsét kívánok!!

Hála Istennek nálunk nem így van, de ha ennyire zavar téged ez, akkor szülj otthon.

Engem vágtak, de én hálás vagyok érte, mert ha szakadtam volna, az nagyon szenvedős lett volna.

Igen, egyetértek, hogy szinte futószalagon szülnek a nők a kórházakban. De kerültem olyan helyzetbe, hogy hiába nem akartam gátmetszést előre, de muszáj volt és megkockáztatom, hogy majdnem császár is indokolt lett volna.

Amikor viszont nem kellet gátmetszés, akkor nem is volt. Szóval szülése is válogatja a körülményeket.

Sürgősen menj máshová, ott valami középkori rutin szerint működhetnek a dolgok.

Nálam az volt, hogy érdekelte a dokit, hogy mit akarok, elmondta a lehetőségeket. Én úgy mentem be, hogy este 10-kor elfolyt a magzat víz, éjfél körül kerültem a doki elé. Reggel 6-ig hagyta, hogy menjen minden magától. Alig volt fájásom, ha nem folyt volna el a vizem azt hittem volna, hogy nem is fogok szülni, mert annyira nem fájt. Nem tágultam semmit, mintha nem is szülni mentem volna. 8-kor, megbeszélés után felrakta az oxicotint, onnantól voltak fájások, 5 percenként, majd ahogy kell percenként. Kérdezték mit szeretnék, ülni, állni, labdán, vízben, bordásfalnál, fekve stb.

Mindig minden kérdésemre válaszoltak, elmondták a kockázatokat, ha valamit ajánlottak és én nem akartam.

13.30-kor egészséges kisfiam született, igaz császárral, mert nem tágultam, az én és a gyerek ereje is elfogyott, én 36 órája nem aludtam, ő több mint 12 órája magzat víz nélkül. Utólag örülök, hogy így alakult, nem tudtam volna kinyomni, így meg szépen kivették, ha tudom, már megtehették volna ez rögtön amikor bementem, nem kellett volna végig "szenvednem" azt a 4 órát.

Tévedés. Nem tudtam kihordani.

De a petevezeték átjárhatóságát tudhatták volna onnan, hogy teherbe estem.

Nem, még nem szültem, csupán a szülésfelkészítőn ismertetett dolgokon háborodtam fel.

Érdekel a történeted.

Neked miben volt más?