Hagyjam sírni vagy ne? (beszélgetés)

Nem próbáltam.Az a baj,hogy leteszem,hogy alvás,abban a pillanatban már fel is áll a kiságyban és nyújtja a kezét.Megpróbálom kb.5-ször,hogy feküdjön vissza.Énekelgetek neki.Akkor is feláll.Kijövök a szobájából.Na akkor kezdődik az ordítás.

Most jövök rá,hogy ezt azóta csinálja amióta fel tud már állni.Mert ugye előtte kénytelen volt ott maradni ahova raktam.

Napközben dolgozik az anyós.Azért jön este:(

(Imádja az ő kis unokáját)

Ahhoz még pici,hogy egyedül közlekedjen ki-be a kiságyból.

Minden este énekelgetek neki.Azt nagyon szereti!:)Legalábbis úgy veszem észre:D

Ezt gondoltam én is ,hogy egyszer megpróbálom.De nincs szívem hosszú ideig hagyni sírni.Egyszer próbáltam most a napokban 10percet hagytam.A vége az lett,hogy annyira felhergelte magát,hogy alig bírtam megvigasztalni.:( Majd megszakadt a szívem miatta:(

Áh,nem tudom melyik a jobb.Mert,ha meg megszokja a dajkálgatást.Pár hónap aztán leszakad a karom:)

Ebben biztosan van valami.Ti,tapasztaltabb szülők,akiknek már nagyobbak a gyerkőceitek.Tudjátok,hogy ez az időszak nem tart sokáig.Persze én csak azt látom,hogy mennyire álmos a fiam,milyen jó lenne,ha letenném és egyből aludna...:)

Most ott tartunk,hogy muszáj picit dajkálgatnom minden elalvás előtt.Én csak attól félek,hogy nehogy elrontsam ezzel?Imádom ölelgetni,dajkálni,de biztosan jó ez neki?A későbbiekben nem lesz-e túl elkényeztetett ez miatt?

Én is úgy szoktattam a fiamat,hogy egyedül aludjon el.Ez nagyon szépen működött kb.8 hós koráig.Szépen este(szinte mindig pontban fél 9-kor)leraktam kapott puszit és bealtatta magát.

Nem tudom mi történt vele,de kb.3 hete ez nem megy.

Nekünk is van olyan,hogy leteszem,otthagyom sír kb.3 percet és elalszik.De sajna vannak napok,hogy nem tudja megnyugtatni magát.

Soha nem rohanok be egyből hozzá.Kivárom,hogy sikerül-e bealudnia vagy sem.Viszont azt sem hagyom,hogy "túlpörögje"magát,hogy sokáig zokogjon.

Szia! Az én fiam már 4 éves, de csak pár hónapja alszik külön. Persze ha megébred akkor egyszerre hív át a szobájába. Kisfiam és a mi nyugalmunk érdekében sokszor aludt velünk egy szobában (külön ágyban), de amikor beteg volt, vagy csak egy kis vigaszra vágyott, akkor magam mellé fektettem és úgy aludtunk. Olyan jó volt az az időszak és milyen hamar elmúlott!:(

Most már nagyfiú és saját maga igényelte a különalvást, mert tudja, hogy biztonságban van. Sem babakorában, sem nagyobb korában nem hagytam, hogy sírjon. Kedves, nyugodt, talpraesett kisfiú lett belőle:)

Persze valakinek ez válik be, valakinek más, de szerintem nagyban függ ez a gyerkőc temperamentumától, személyiségétől is.

A gyerek is olyan mint mi magunk. Hol jó napunk van, hol nem. Nagyjából mindenkinek van egy megszokott napirendje, ciklusa, de attól mindig eltérünk valami miatt.

Dehogy hagynám sírni. Nem azért sír mert jó neki. Rövid ám az a kisgyermekkor, az ember azt veszi észre, hogy a gyerek már önállóan eszik, iszik alszik, és kevésbé igényli a segítséget.

És hogy visszasírom azokat az éveket ,amikor pelenkáztam, etettem, és igényelte az ölelgetést, amikor a karomban ringattam őket....

Ma is szeretek a kicsi mellé feküdni, ha átjön, hogy nem tud aludni. Semmit nem csinálnék másképp, ha csak nem azt, hogy amikor felsírt az ágyában, a kísérletezés helyett magamhoz öleltem volna őket, mert mindig többet értem el ezzel,mint, hogy hagytam őket a kiságyban.

Gyorsan elszaladnak az évek, hidd el....

Sziasztok!

Igaz az én fiam már 3 éves, de még mindig problémás az alvás. Szerintem vannak gyerekek, akik egyszerűen rosszabb alvók, már én is beletörődtem. Mindent kipróbáltunk mi is, de semmi nem használt. Este még elalszik egész jól, de éjjel felébred a mai napig. Ő már nagy ágyban alszik 2 éves kora óta és minden éjjel átjön hozzánk. De nem vesszük magunk közé, hanem mi megyünk át visszaaltatni. Csak ez így még fárasztóbb, mert van, hogy egy éjjel 2-3-szor is felébred és átjön, akkor megint át kell menni elaltatni. :(

Régebben mi is próbáltuk a 3-5-7 perces sírni hagyást, be is vált, már az 5. percnél elaludt és fél évig nem is volt gond. De aztán megint kezdődött a rossz alvás, és akkor már ez a módszer nem vált be. Most én is tanácstalan vagyok, meddig fog ez még így menni. Ráadásul apósommal lakunk együtt, aki sosem hagyta, hogy sírni hagyjam 5 percig sem, a férjem sem. Szóval nálunk ezért volt ez a módszer eleve kilőve. Szerintük el fog múlni, de mitől?

Sziasztok!

Nálunk szóról szóra így működik az 1 éves fiammal. 2 hónapos koráig nem tudott maga elaludni, ezért "megtanítottam" neki. Pár napba telt azóta teljesen maga alszik el, max. 5 perc alatt.

Nálunk ugyanez volt. Csak 8 hónaposan vetettem véget neki. Mindent, de mindent megpróbáltam, és mivel sehogy se lehetett elaltatni, és esett össze, sírt a fáradtságtól,de akkor is nyomta ki magát a kezemből, akkor eljött a pont, és letettem a kiságyba, hogy sajnálom, most aludnod kell, mert így neked se jó. Adtam neki jóéjt puszit, elbúcsúztam, és kimentem.

Ordított :( bementem 1 perc után, beszéltem hozzá, megint kimentem. Aztán 3 perc, majd 5 percenként megcsináltam, amíg el nem aludt. Szörnyű volt, én is sírtam, de már semmi más nem működött. Ez egy hétig tartott, a végére 2 percre lement a dolog.

Most azt csináljuk, hogy berakom a kiságyba sötétben, hogy már ne ingerelje a látványom se(előtte énekelek neki), és leülök az ágy mellé, és simogatom a hátát. Nem sír, tudja, hogy reggelig nem fogom kivenni. Úgyhogy szépen lefekszik, néha rá kell szólni, mert fel akar állni, de simogatom és pár perc alatt alszik is.

Nem ríkatom, de akkor muszáj volt, hogy elfogadja, alvás van. Viszont mivel ő már csak egyszer alszik (12 hónapos), már fáradt is estére.

Az enyém 11 hónapos és még egyiket sem csinálja. Őszintén szólva nem is örülnék, ha ő szabadon közlekedne ki-be az ágyból.

De persze, lehet, hogy valakinél ez beválik.

Ne hagyd sírni. Neked sem jó és neki sem!

Inkább próbáld megnyugtatni, elaltatni. Ha nagyon nem megy otthon indulj el vele sétálni. Sokszor az én lányom se akart a szobájában aludni, mentem vele 5 métert a babakocsival és elaludt. Most épp a szobában alvó korszaka van ismét, de ők is változnak folyton.

Szia!

Abban lehet valami, hogy ne várd ki, amíg már nagyon álmos, hanem picit előbb próbáld letenni.

Egyébként lehet kövezni: Én kezdettől úgy szoktattam a Lányomat, hogy önállóan alszik el. Nem is tud úgy, hogy ringatom. Többnyire beteszem az ágyába és alszik, max. még egy picit beszélget. Előfordul, ahogy Te is írod, hogy sír, ez ritka. Én bizony hagyom. 5 percnél tovább még sosem sírt, elalszik. Ha bemegyek, csak rosszabb, mert felélénkül és még jobban pörgeti magát. Persze ez biztosan nem működik minden babánál, de ő egyedül tud csak aludni. Szerintem egy picit hagyhatod azért, nem kell abban a pillanatban berohanni.

Ettől én még nem vagyok rossz anya, 5 percnél tovább sosem hagytam sírni. Nyugodt, kiegyensúlyozott, imád engem és pontosan tudja, ha kellek, mindig ott vagyok.