Ha már felment a pumpátok a pult mögött... (beszélgetés)

Miért, miért?

Miért verik meg a renitens utast rendreutasító buszsofőrt? Miért rettegnek a pedagógusok a mini agresszoroktól? Miért jelenti fel folyton egyik szomszéd a másikat? Miért terjesztenek emberek egymásról hazugságokat? Miért vagyunk udvariatlanok, türelmetlenek úton-útfélen? …

Mert gondokkal, bajokkal, betegségekkel, környezeti ártalmakkal terheltek vagyunk, mert elégedetlenek vagyunk az állásunkkal, a kinézetünkkel, a párunkkal, a világ igazságtalanságával; - soroljam? – és nem vagyunk egyformán teherbírók. És egyáltalán: nem vagyunk egyformák. Amitől az egyik ember kibukik, azon a másik megvonja a vállát, a harmadik röhög egy jót, a negyedik meg észre sem veszi.

Nehezen képzelem el, amit itt többen feltételeznek, hogy a vásárló eleve úgy megy be a boltba, hogy kellemetlenkedjen (talán , mert magamból indulok ki).

De lehet, hogy ok nélkül leszúrták aznap a munkahelyén, ahol mondjuk az állását féltvén nem mert visszavágni, s az első adandó alkalommal – útban hazafelé a boltban – elszakad nála a cérna. Tudom, ez halvány mentség, de még mindig „jobb”, hogy egy idegenre önti ki a keservét, mint mondjuk a családtagjaira.

Vagy az idős nyugdíjas, aki magányában, elhagyatottságában megkeseredett, megérdesedett, pokróccá változott.

Persze, biztos akad született kötözködő, de az nemcsak a vásárlásai alkalmával viselkedik így, hanem a színházban a jegyszedővel, a ruhatárossal, a hivatalban a tisztviselővel, bárhol, bármikor bárkivel. Nincs kivétel.

Nekem mondod! Számítástechnikus vagyok!

Ugyanakkor tojok rá, mi módon szolgálnak ki, csak gyorsan tegyék és persze hibátlanul!

De ha mégis hiba csúszik be, akkor ne neki álljon feljebb, mikor jogosan vesztettem el a türelmem a hosszas várakozás után a bődületes ár láttán.

Egyébként minden kereskedelmi dolgozót ugyanolyan embernek tartok, mint bárki mást! Sőt! Mikor itt az irodában elégedetlenkednek a kollégák a munkakörülmények miatt, mindig azt mondom: nem kötelező itt dolgozni! Beülhetsz egy áruház pénztárába, emelgethetsz naponta több tonnányi árut, figyelhetsz a pénzforgalomra, nehogy hiányod legyen, vagy a fordított tévedésed miatt a nehogy vevő leordítsa a fejed. És akkor még nem is említettem a kötözködő, hülye vásárlókat.

Nem kell idegbajt kapni, mert akkor sem az eladó tehet róla, hanem a szmg rendszer. Különben ez a számítógépes rendszer is a vásárlók kényelmében lett kitalálva, de most nem erről van szó. Sajnálom azt az eladónőt, mert én is voltam ilyen helyzetben hogy basszus sehogy nem akarta vinni a gép azt az árat, amit gondoltunk.

De ha már itt vagy akkor válaszolhatsz arra a kérdésemre is amit az előző hozzá szólásaimban láthatsz!

Van ám, amikor géphiba van.

A zöld felvágott viszont gáz! Ha elfelejtenek árcédulát cserélni, akkor elviheted azon az áron, amin láttad kiírva. Ezt nálunk nagyon be is tartják!!!

Parancsolj, itt vagyok.

Most vasárnap történt, az újonnan átépített, méregdrágává változott SPARban.

Csak azért megyek vasárnap vásárolni, hogy ha már szegényeknek pihenőnapon is dolgozniuk kell, legalább legyen bevételük. (Betiltanám a vasárnapi nyitva tartást. Akinek a hét 6 napja nem elég a bevásárláshoz, az dögöljön éhen.)

Most történetesen FKF zsákért mentem, mert kedden szállítják el a zöldhulladékot, a hétvégén kihúzkodott gazokat akartuk eltüntetni.

Ha már ott voltam, mentem a hentespulthoz. Borzadozva néztem a barnálló szélű, helyenként zöldesbe játszó felvágottakat, amiknek ráadásul a 4 jegyű áruk kettessel kezdődött. Legalább 20 féle felvágott úgy nézett ki, mintha már 3 hete aszalódott volna ott. A végén a frissnek látszó 4150 Ft-os téliszalámiból kértem 30 dkg-ot. Az eladónő lemérte, beütötte a kódot, semmi. Beütötte ismét, megint semmi. Kivette a pultból az árcédulát, megnézte közelről, beütötte, újfent semmi. Ezt eljátszotta többször, türelmesen álltam, nem szóltam egy szót sem. Nem túlzok, több, mint 5 perc után megszületett az eredmény: a kijelzőn megjelent, hogy kilója 5650 Ft. Na erre már felhördültem: elnézést, de a 4150-et is sokallom, ennyiért nem viszem el. Akkor még ő kérte ki magának, hogy ne türelmetlenkedjek, várjam meg a végét.

Kezdte elölről a kódbeírást, kb. az újabb 3. próbálkozás után megkérdezte, hogy akkor elviszem, vagy nem. Mondtam hogy a kiírt árral igen. Újabb néhány próbálkozás után végre kijött az ár, ami a 4150 Ft-hoz tartozott.

A vásárló ne kapjon idegbajt, amikor egy kb. 2 perces művelet 12 percig tart?

Igen! Szerintem az alapvető inteligenciába beletartozik ezeknek a dolgoknak a megértése, vagy ha nem érti, hogy mi folyik a kereskedelemben vagy mi a dolga, és mi nem a dolga egy eladónak akkor nézzen utána, vagy kérdezzen meg egy eladót. A másik a bunkóság kérdés. Nagyon rosszul esik pl amikor valaki akihez kedves vagyok, mert alapból úgy állok hozzá minden betérő vásárlóhoz, hogy kedves vagyok, akkor miért kell bunkónak lenni, miért kell belekötni az emberbe, a munkámba? Mindenkinek előre köszönünk, pedig én úgy tanultam hogy ha én bemegyek valahová akkor nekem kell előre köszönnöm nem az eladónak. Mégis 10 emberből 8 b--ik visszaköszönni! Valamikor pasiknak is előre köszöntem, de erről leszoktam, mert szintén volt olyan hogy nem köszönt vissza. Egy nőtől még csak bunkóság, de egy pasitól??? Én köszönök neki előre és még arra se méltat, hogy visszaköszönjön, ez megalázó!

Van még valami. A nyitvatartás 18 óra 00-ig tart. Nekünk kötelességünk kiszolgálni azt aki bent van még 18 h után is, de az mekkora szemétség már, hogy még direkt, szánt szándékkal húzza az időt, nehogy munkaidő leteltével, 10 óra meló után haza tudjak menni! Az ilyennek megnézném hogy áll a szája, amikor odaállítok a munkahelyére befejezés előtt 2 percel és húzom az dőt még 30 percig.

Vásárló egyszer visszahozta a műszaki cikket. Blokk, gar.levél sehol. Jön a műszaki oszt.vezető, mert a vevő szerint, miután beadta az ablakon, nem is kapta vissza. Szerinte nem a műszakis volt az a férfi, a másik pasi egy műszakvezető, de rá meg nem illett a leírás. Erre ondják, hogy rajtuk kívül már csak a hentesek vannak akik férfiak. A vevő szerint, akkor tuti egy hentes volt. Műszakis erre:-És hogy képzeljük el? Véres köpenyben ül a vevőszolgálatban, az egyik kezében bárd, a másikkal meg elveszi a gar.jegyet? -sarokba bújás, röhögés-

A végén kiderült, hogy fogalma sincs, hogy nálunk vásárolta-e, vagy a másik nagyáruházban?!

Na igen... Én sem vagyok az a nyilvánosan sírdogáló fajta, ha tudom, hogy nincs igaza, megvédem magam, legyen az idős, vagy fiatal, férfi vagy nő, nem hagyom magam...Különb ember vagyok egy kötözködő "senkinél".

Szerintem némelyik embernek az nyújt kielégülést egyébként, ha minden nap kiakaszthat valakit... De komolyan, boltban, postán, hivatalokban, de még az orvosi rendelőben is látok nap mint nap ilyen embereket...

Hát ez az!

De most komolyan, sokszor azt gondolom, hogy ilyen buták nem lehetnek és tessék!Nem azt mondom, hogy mi hú de okosak vagyunk de amikor a legkézenfekvőbb dolgok se mennek nekik akkor mi van?!