Gyermekvállalás - fiatalon pénztelenül vagy 30 felett tehetősen (beszélgetés)

:DDDD

A legtöbb fodrász, akit ismerek, még a saját bodegások is, nyomorog. Van egy-kettő vip fodrász, a többiek folyton bezárással "fenyegetőznek". De a műkörmösökből is Dunát lehetne rekeszteni, pedig nem hordanak annyian műkörmöt.

A vendéglátóipar viszont pörög, de ahhoz nem mindenkinek van kedve.

Én arra értettem, hogy azért ők gyermekvállalás előtt is már tudták, hogy ha nem is azonnal, de a suli végeztével elébe tudnak nézni. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden diplomás talál jól kereső állást, vagy egyáltalán talál állást, de vannak olyan diplomák, amik piacképesebbek és jobb munkát lehet vele találni.

A fodrász, ha dolgozik, akkor nem otthon ül, nem a rendszerrel tartatja el magát, az is egy szakma, termel, adózik.

Nem tudom, milyen szakemberekből van hiány máshol. Azt tudom, hogy nálunk van 15 ezer szabad hely programozóknak, és ugye ez pont egy olyan szakma, ahol 2000-3000€-nál kezdődik a fizu, onnan csak felfelé, de ehhez is kell diploma. Meglátszik, hogy annak ellenére, hogy egyre többen választják a továbbtanulást, nem abba az irányba szakosodnak, amiből hiány van. Szurikátát azért vettem például, mert ő egy "sima" szakot választott, ami azért szintén mindig elég aktuális és használható lesz.

Ha mindenkinek diplomaja lenne,illetve csak az a feleos gondolkodasu,aki diplomat szerez,az igen sok sok problemat vonna maga utan sztem.

Mert akkor ki szereli meg az autzot,ki vagja le az ember hajat,ki epit hazat,ki vezeti a buszt,amin reggel munkaba jarunk,ki fozi meg a kedvenc ettermunkben az etelt???

Jo szakemberbol akkora hiany van,hogy nem igaz,mert most ez a meno,hogy legyen mindenki diplomas,aki csak siman fodrasz akar lenni,azt minimum leidiotazza a tobbseg...

XDDD

Ez olyasmi, amit kitalált, mint az eltartási egyik továbbfejlesztett változata!

Én nem gondolok semmit, hogy mik vagytok, szerintem jól tetted te is, úgy értem, ha első látásra úgy tűnhet, vagy úgy adod be, hogy a semmire lett 4 gyerkőcötök, számomra pont te nem vagy az a kategória, aki a semmire vállalta, utólag állt össze a puzzle, ilyen itt-ott fáziskéséssel azért csak látszik, hogy mi a szitu.

Pl amennyit tudok rólad, az az, hogy a szüleitekkel laktatok de azért mert (és bölcs döntés volt) nem akartatok hitelt felvenni, viszont gyűjtöttetek szorgalmasan. Szülőknél lakni megspóroltátok az albérlet árát is. Plusz mindketten diplomásak vagytok, vagyis volt ott tanulás is, nemcsak láblógatás. A férjed munkájába te is besegítettél, tehát dolgoztál, nincs ezen mit ragozni. Most már van saját lakásotok is, ha jól vettem ki, munkád is, gyerekek "lezárva", és 30-as éveidben vagy.

Ez a te szitud is más, meg az is más, aki esetleg el sem végzi a sulikat, elmegy dolgozni egy kicsit, hogy majd kapjon gyest, aztán hitelre vesznek mindent és apuka gürizik, ha van munkája, és anyuka a 15-20 éves gyerekei mellől sem megy vissza, mert "kicsik még".

"Ha pici lélek megfogan, akkor jönni akar."

Tudod, en mar nemigazan hiszek a szeplotelen fogantatasban... manapsag, a 21. szazadban vannak egeszen konkret elozmenyei, kezdve szextol egeszen a vedekezes hianyaig. Eleg ritka a kondom/pesszarium/fogamzasgatlo stb. ellenere "becsuszott" gyerek, bar sokan akarjak elhitetni naiv partnerukkel, hogy ooops, veletlenul ugy maradtak. Veletlenul a fraszt.

Egy olyanra pedig, akinek a semmibol 8 honap alatt mindenuk lett, jut minimum ezer olyan, akinek meg nem. Ugyhogy ez szerintem nem mervado.

Tisztaban vagyok amugy a meddosegi mutatokkal, megis a barati koromben az a trendi, hogy eloszor istallocska, abba tehenke, es utana johet a borju (gyengebbek kedveert: fedel a fej fole, hazassag, gyerek). Megis mindenki egy even belul (tobben a naszuton) terhes lett, azota is elik vilagukat 1-2-3 gyerekkel vidaman, retteges nelkul. Es mindannyian 30-35 ev kozott szultek az elsot.

Lehet, hogy csak en forgok "rossz" korokben :)))

Őszintén mondom, ebben nem tudok hinni és éppen azért indítottam a fórumot, mert én meg túl sok olyat látok, amikor nem lett meg mindenük, sőt.... van olyan közeli ismerős, ahol sz*r helyzetbe becsúszott a harmadik, megtartották ugyanazzal a hittel, hogy csak sikerül megteremteni, de nemhogy nem sikerült, hanem azóta annyira rossz helyzetben vannak, hogy csodálom, hogy még nem vitte el a gyámügy a gyerekeket, mert már a villanyt is kikapcsolták többször, egy pici szobában szoronganak hárman a gyerekek, még enni sem esznek túl táplálót.... a nagyszülők fizetik a hitelt, hogy legalább a házat ne vigyék el a fejük felől, de már ők is kivannak idegileg, mert a nyugdíjukból alig marad valami, mire kipengetik a lakásravalót.... pedig ezek a szülők is odavannak a gyerekeikért, imádják őket, próbálkoznak is, de nem tudnak kikecmeregni ebből a mély gödörből és sajnos ez már a gyerekek lelkiállapotán is meglátszik néha...

De mi is így éltünk gyerekként, hogy majd meglesz minden, aztán nem lett. A lakás nálam ezért alapvető, hogy legalább az ne legyen gond, ha beüt a krach.

Nem lenne ez a megnevezés, ha az emberek fejében helyre rázódna hogy már régen nem a hátsó ajtón sunnyoghat be az albérlő, vendéget természetesen nem vihet, és jaj neki, ha időben nem zárja el a csapot, mert ideges lesz a házninéni.

Valamivel több mint fél éve egy francia barátomnak segítettem keresni, ne tudd meg miket láttam. Néhányan azt hiszik, hogy az otthonról lecserélt kacatokkal felszerelhetik a lakást. Politúros bútor, kb. húszéves mikro, olyan zajos hűtő, hogy aludni nem tudsz tőle :DDD

Arról már ne is beszéjünk,hogy szobának akarja eladni az ablaktalan alkóvot, és sorolhatnám. De a legszebb, hogy közölte, hogy amikor a kisunokája hétvégén itt bulizik, akkor ott szokott aludni. Muhaha :DD

Mégis mi lennél? Egy ember, akinek ez a véleménye. Négy gyereked van, és ettől vagy boldog, nekem kettő, és így kerek az élet, van akinek egy jelenti a családot, és van aki gyerek nélkül él teljes és boldog életet.

Nem hinném, hogy bármelyikünk fejében megfordult, hogy hmmm, kéne még egy-kettő, nehogy kihaljon az ország.

A lényeg az, hogy van meddôségi intezet százával :(

Jó üzlet :(

Egyre többen akarnak tovább látni..

Meg azt nem értik sokan ezeknél a témáknál, hogy más egy társadalmi-gazdasági szinten való gondolkozás, és más az, hogy "de hát én is..."

Nyilván az élet szép és tág, mindenre van példa, és ellenpélda.. Csak a mennyiség nem mindegy..

Igen, valóban igaz, hogy gáz, hogy sokan a labilis kapcsolatra is, ész nélkül is vállalnak gyereket, főleg HP-ák, ahol bárki láthatja, hogy a pasi nem alkalmas arra. Igen, ez baj.. De nem a gyerekvállalással van itt a baj, hanem az ősi értékek meg nem értésével, és az elköteleződés hiányával. Azzal, hogy 24-26 évesen is még ciki az igazi felelősségvállalás. Az meg nem igaz, hogy akkor már képtelen lenne erre az ember. Egyszerűen azt látja maga körül, hogy ne tegye. Sőt, még a párválasztásban is a divat hajtja, és nem az, egyéb értékek, és nem a családi életre való képesség megléte. És ez a baj.

Ettől még persze az egyéni sorsok nyilván nagyon érdekesek és különbözőek. Anyám pl nagyanyám 35 éves korában született, apám meg nagyanyám 41 éves korában...

Mégis azok a népek fognak fölfalni minket, akiknél meg a természet működik...

Evvan.

Lehet ezt szépíteni.

Egyébként meg az arany középútról hallottál már? Nem arról beszélünk, hogy 14 évesen kell szülni a nyolcadikos osztálytársamnak...

Az nem is kérdés, hogy első az elköteleződés. A muffviszketés akkor ér, ha az egy magasabb szintre emelkedik..

A "jaj terhes lettem a páromtól" szint meg 40 éves korára is úgy marad..

Aki meg színvonalas, annál meg nem igazán azon múlik, hogy mikor szül.

Pont sajnos ezen utóbbi társadalmi réteg van egyre inkább rossz irányba szocializálva. A többinek tényleg mindegy...

Nekem meg azt ne magyarázza be senki, hogy az elképesztő számú meddőség jelentős részének hátterében nem az áll, hogy 20 évig fogamzásgátlót szed a nő, vagy éppen ha nem is szed, de az agya úgy van beállítva, hogy a gyerek gát, a boldogulás gátja... És utána meg 36 évesen már az agyat - hiába van egyébként őszinte vágy - nem olyan könnyű áthangolni.. És utána már tök mindegy, hogy szomatikusan mi lesz a gond, az alap az ez..

Sajnos egyre inkább világos, hogy a mai nyugati élet olyan steril tervezett, hogy önmagát teszi életképtelenné. Persze szépen lassan, de biztosan.

Tudom én, hogy aki ezt le meri írni, az mi minden....

De nem strapálom magam, úgyis leírjátok ti, hogy mik vagyunk.. :-))

Ebben sok igazság van.

Nálunk pont most van rá példa a családban. 20 éves koruk óta jártak, 5 éve költöztek össze, és most punnyadtan, felelősen, 15 év után lett gyerek.

Anyagi akadálya már 10 éve sem lett volna, eü. oka sem volt.

Nem mondanám, hogy k.....va boldogok lennének, valójában két kicsavart citrom...

Na, ez az egyik véglet.

Nyilván a viszkető akármicsodával, tomboló hormonokkal nagyon korán, munka nélkül, lakás nélkül,az is egy véglet.

Amúgy én azt veszem észre az ismeretségi körömben, hogy mostanában egyre többen akarnak "nem negyvenévesen" első gyerekes kismamák lenni...

A megfogalmazás lenne a legkevesebb, ha a kultúrája meglenne. :))))

Egészen más nyugaton élni albérletben, mint itt. Nálunk még mindig a rossz minőségű lakásokat adják ki, kevés, aki költ rá, netán újat vesz, és azt adja ki.

nem azt mondom, hogy nincs ilyen, de vajmi kevés.

Ha pedig jó a lakás ( ház ), akkor eszméletlen drága.

Debrecenben nem ritka a 150-200 000/hó, egy ház bérlésére. De ezeket nem átlagemberek lakják, hanem általában cég bérli olyan dolgozójának, aki heti 1-2 napot tartózkodik itt.

De nem Debrecenig menni, itt van egy fórum, másfél szobás luxuslakást vett ki egy Hoxa-társ, 200 000.ért.

Na, mit is akartam? Nem csak a kifejezésnek, magának a "szolgáltatásnak" nincs nálunk kultúrája.

A kiadó fél, hogy nem tudja kitenni a lakókat, a lakók félnek, hogy kirakják őket váratlanul.

Banomisen, ki mit mer, ha en akkor szulok, amikor az alfelem viszketett, meg a hormonjaim tomboltak, most jokora szarban lennek. Se a gyereknek apja, se hol lakni, se jo munkahelyem, semmi nem lenne.

Sok olyan pelda van, amikor a par ugymond megszivja a halogatast, de ennek tobbszorose az ellenpelda. Avval persze senki nem peldalozik...

Végre valaki le merte írni!!!

Igen, az a baj sokszor, hogy amikor a nagy, jó szerelem van, akkor még nem merjük magunknak megengedni..

Később meg, punnyadtan, felelősen, "tervezetten" meg már a fene megette.. (Legalábbis sokszor...)

Nem kell tehetôsnek lenni. Ha az embernek van egy kis saját kuckója, netalán garzonja, már jó.

A nagy ház nem nagyobb boldogság. Nem a tárgyak birtoklása tesz bennünket boldoggá.

Én abszolút igazat adok neked, csak nem volt türelmem a tableten tovább írni ;)

Szerintem bérelt lakásban lakni teljesen rendben van. Megbeszéltük, hogy amint lehet, kirakjuk a kölykeinket otthonról, menjenek, osztálytársakkal béreljenek lakást. Dacára annak, hogy mindkettőnek lesz saját lakása. De egy kicsit tanulják az életet, tanuljanak gazdálkodni, együtt élni, egymás után pakolni, mielőtt beköltözhetnek ;)

Igazad van,csak mar ugy megszoktam en is,hogy alberletet mondok.

Mint mondtam,nekem nincsen ezzel problemam,a lakasberlet egy szolgaltatas,en meg oigenybe veszem,kesz.

En nem gyozkodni akarom a nepet,hogy mennyivel jobb a berlakas,mint a sajat.Egyszeruen en a masik oldalon allok,es jol es biztonsagban erezzuk magunkat ket gyerekkel berlakasban,eszunk agaban nincsen vasarolni hitelre sajatot.Es nem erzem magam felelotlennek,mindenunk megvan,aminek szukseget ereztuk,erezzuj,ki tudjuk fizetni a lakast,es nem gondolom,hogy kevesebb lennek emberileg mint az aki a torlesztoreszletet fizeti.A gyerekeknek meg a berleti dij mellet gyujtunk.