...gondolatok... (beszélgetés)
Bocsánat, ha kora reggel ilyen szomorú gondolatokkal indítom a napot. Sajnos el kell fogadnunk, hogy olykor-olykor történnek hasonló tragédiák. Sohasem tudhatjuk, kinek mi van megírva a nagykönyvben.
Sokszor szeretnénk előre látni a jövőt, talán sok esetben könnyebb lenne a döntés ebben-abban. És bizony vannak helyzetek, amire azt mondjuk, jobb azt nem tudni előre.
"Akit az istenek szeretnek,
Fiatalon hal meg."
(Menandrosz)
Azt mondják, egy ember akkor válik felnőtté, amikor mindkét szülője elmegy, mert attól kezdve már soha senki nem fogja neki azt mondani: gyermekem.
Olvastam egy adatlapot: "elment a pici lány." És az adatlapon egy pár hónapos csecsemő.
Nagy veszteség, nagy fájdalom. Ilyenkor nincsenek szavak.
Vadkár alatt azt értem, amit a vad okoz a növényekben. nem süni, hanem pl. a kéreg vagy a növények jellegzetes megrágása vagy a sarjak lelegelése, olyan károk, amelyeket a vad az átlagos létfenntartása közben okoz.
Nem láttam, mit látott a kertész, de ő azt mondta, szabályos csapást is látott a hátsó kertben, ő először vaddisznóra gondolt.
Rókáról még tudtam, őzről is hallottam, de a vaddisznó kicsit túlzás lenne.
Kutya a sün miatt még nem ugatna folyamatosan, azt talán észre sem veszi. Remélem, ember nem mászkál odakint.
De az ugatás csak egy este és éjszaka volt, azóta nem ismétlődött meg.
Azért lehet az is, hogy a kertész tévedett, majd legközelebb alaposan kikérdezem.
Nem a kutya miatt, hanem mert a kertész vadkárt látott.
A hátulsó rész továbbra is kiesik, mert erősen hiányos a hátulsó kerítés több helyen.
Azt pótolni kellene, mielőtt a keresztbe-kerítést megszüntetem vagy megnyitom.
Kedves Józsi, nem értem, miért így köszönsz be újabb fórumokba, hsizen beszélgetni szeretnél.
Én is szép estét kívánok Neked. :D
Éppen csevegtem kicsit a székely barátnémmal. Írja, can egy nagyon okos kölyökkutyája, ami biztosan székely, emrt keveset ugat, de ami mond, az meg van mondva.
Válaszoltam: úgy is kell, ne legyen egyedül, legyen, akivel megtárgyalja a világ folyását. Amit ketten együtt sem értenek a kutyával, az felesleges is.
Helyeselt, hogy ez így van. Mondtam: tudja ezt a kutyás asszony, még ha nem is ember.
Írja erre, hogy elköszön, mert jönnek a lányáék. Mondtam, iszon egy sört az egészségükre, még ha nem is ital.
A medvére már nem tértünk ki. Az sen játék persze, de azt még én is meg szeretném tudni, miféle vad okozta a kertész fiatalember által látott vadkárt a portámon belül.
A komondor sokat ugatott este, jobban látja a hátulsó részt, elég rendesen ki vn pucolva.
Ez teccik, hogy "egyedfejlődési tanács"!
Ilyenkor eszembe jut, amikor még a KISZ-ben az egyes reszortok vezetőit kézfeltartással választottuk (sportfelelős, kultúros, stb.) mindenki igyekezett gyorsan másra szavazni, nehogy a végén ő kerüljön szem elé. Talán ez az "inkább magam előtt tolok valakit, minthogy velem foglalkozzanak" belső hozzáállás.
Én meg nem tudom, miért van, de akár a húgaim, akár a napokban a szomszéd vagy akár itt a Hoxán kedvwes ismeretlen ismerősök, mindenáron meg akarják mondani, milyen legyek vagy mit tegyek.
Nem tudom, miért váltom ezt ki általában mindenkiből. Mondanám, hogy esetleg az arcvonásaim alapján gondolnak teljesen gyámoltalannak, de ez mégsem így van, mert az is ad egyedfejlüődési tanácsokat, aki sosem látott.
Persze kár, hogy nem vagyok az a "slágfertig" fajta. A favágásra buzdító szomszédasszonyomtól azonnal vissze kellett volna kérdezni, hogy a háza végében álló nagy fenyőt, javaslatához híven, szintén ő maga vágta ki és darabolta fel?
Az egyik tesóm 8 évvel, a másik 5 évvel idősebb nálam. Az utóbbinak volt szokása, hogy mindig beleszólt a dolgaimba, ezt ne így csináld, azt amúgy kell... megkérdeztem, miért mondja ezt nekem: mert ő már idősebb, és több a tapasztalata.
Amikor már én voltam 40 éves, és még mindig ugyanígy kezelt, közöltem vele: ide figyelj. Vedd már észre, hogy én is felnőttem, de akárhogyan is iparkodok, az életben sem foglak utólérni az évek számában. Ez az 5 év korkülönbség mindig is megmarad közöttünk.
Rám nézett, elkezdett nevetni, azóta nem dirigál. :))
És most jobb a kapcsolatotok?
Nekem két féltestvés húgom van és sokáig alig tudtunk egymásról, csak anyánk halála óta közeledünk.
De az az igazi testvéri kapcsolat nincs meg, már csak a korkülönbség miatt sem. Az a 8, illetve 9 év elég sokat számít.