Genitális herpesz (beszélgetős fórum)

Kedves hozzászólók!

Először is Csabának szeretném megköszönni minden nőtársam nevében /kicsit megkésve/ a nőnapi jókívánságokat. Hölgyeim, itt egy úriemberrel van dolgunk.:)

Nagyon sajnálom, hogy többeknek közülünk gyakrabban kell megküzdeniük a fájdalmas kitörésekkel. De, mégiscsak az a megoldás kulcsa ha odafigyelünk magunkra. Alina írta a kávét és az alkoholt, neki bevált, esetleg próbáljátok meg. Csaba írta a pihentető alvást, ezzel nagyon egyetértek, magamon tapasztalom, ha nem alszom eleget olyankor minden megtalál.

Meg kell figyelni, hogy mi az ami gyakrabban aktiválja a vírust. Bár a betegség első fázisában nálam is gyakran előjött, fájdalmas tünetekkel, de akkor még felkészületlen voltam, nem tudtam mi használ és mi árt.

Ha friss a fertőzés, valószínűleg időbe fog telni, mire

sikerül visszaszorítani, de ne adjátok fel.

Az immunrendszer erősítésével én is egyetértek. Pihentető alvás, stressz kerülése, egészséges kaják és nem utolsó sorban pozitív hozzáállás.

Jobbulást kívánok mindenkinek, vigyázzatok magatokra!

Az előző hozzászólások alapján én a következőt "mondanám":

A herpesz egy nagyon rafinált vírus, mert amikor bemegy a sejtbe, először blokkolja azt az "antennát" (a riasztást kiadó pontot), amelyik beindítaná a szervezet immunreakcióját. Így csak akkor veszi észre a szervezet, amikor már nagyon elterjedt.

A fentiek miatt az Xvax nevű oltóanyag éppen a vírus antennablokkolóját semmisíti meg. A sejt így azonnal kiadja a riasztást, a vírusok pedig egyből megsemmisülnek - még mielőtt bármi nyomot vagy kárt okozhatnának. Sajnos a vakcina még nem jutott el odáig, hogy forgalomba kerüljön, várnunk kell rá.

Az immunrendszernek tehát hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy valahogy ellensúlyozza az előbb felvázolt mechanizmust. Nekem kb. 20 évet kellett rá várnom...

Mégis nagyon jó az immunerősítés, főleg a kiadós alvások. Tapasztalataim szerint az alváshiány és a stressz a legnagyobb kockázati tényező a kiújulásban.

Korábban már írtam az immunrendszer erősítéséről, a régebbi hozzászólásaimban részletesen olvashattok róla.

A vakcináknál még jelenleg egyetlen egy van forgalomban, ez pedig az orosz fejlesztésű Vitagerpavac. A betegek 63%-nak jelentősen csökkentek a tünetei a beadást követően. Az alkarba kell beadni 5 részletben.

Nem tudom, hogy most a háború miatt hogyan lehet hozzáférni. Talán még online rendelhető.

A vírus végleges kiirtása sincs talán már távol, így nem kellene olyasmit mondani, hogy "egész életemben bennem lesz". Egyáltalán nem biztos. Dr. Keith Jerome éppen most dolgozik egy génterápián (több mint 100 kutatóval együttműködésben), amivel az alvó vírusgenomok 90%-át már ki tudja vágni az idegsejtekből.

Először is Boldog Nőnapot kívánok minden hölgynek, aki itt fórumozik.

Szeretném kifejezni jókívánságaimat és tiszteletemet nekik, hiszen mi, férfiak (legalábbis a többség) szeretjük őket. Nekem pl. a nő létszükséglet, mint egy pohár víz. Képtelen lennék nélküle élni. Itt most nem csak a testiségre, hanem a lelki dolgokra is gondolok. Sőt, talán ezekre legfőképpen.

A világunk csodálatosan van megalkotva. Aki azt hiszi, hogy ez "véletlenszerűen", mintegy "evolúció által" jött létre, annak óriási hite van (és nagyot téved).

Ezzel szemben meggyőződésem (és ebben nem vagyok egyedül), hogy létezik Isten, azaz egy teremtő, aki mindezt megtervezte és megalkotta. A nővel és a férfivel együtt, hogy boldogok legyenek egymással. Egyik a másikba illik, egyik a másikat keresi - kölcsönösen. Csodálatos!

A lényeg, hogy legyetek boldogok, tanuljatok meg együtt élni velünk (mint ahogy mi is próbálunk megérteni titeket), és legyen teljes az életünk!

A végére szántam egy kevésbé örömteli gondolatot: az utóbbi időben megint "pórul jártam" egy itteni fórumozó nővel. Írt nekem, én visszaírtam, kölcsönösen bemutatkoztunk egymásnak. Még a Skype-os profilképem is tetszett neki, azután egyszerűen eltűnt. Próbáltam vele felvenni a kapcsolatot, hogy legalább valami magyarázatot kapjak, de teljesen "elnémult".

Nem értem, miért nem lehet az embertársunknak azt a minimális tiszteletet megadni, hogy legalább értesítsük, ha abba szeretnénk hagyni vele az ismerkedést?

Sajnos ezt a sunyi magatartást sok nőnél tapasztaltam/tapasztalom. Valami nem tetszik nekik (legyen az egy fotó vagy egy félreértett mondat), és egyszerűen "lelép", mintha nem is létezett volna... Miért várják el az ilyenek, hogy tiszteljük őket? Vajon csak mi vagyunk bunkók?

Bocsánat azért a befejezésért, de úgy gondolom, mindkét nemnek folyamatosan foglalkoznia kellene személyiségfejlesztéssel, gyakorolnia kellene a korrekt, tisztességes magatartást és a másik nem tiszteletét.

Akinek nem inge, ne vegye magára!

Sziasztok!

Tapasztalatokra lennék kiváncsi, kinek mennyi idő után kezdtek el ritkulni a kiújulások? Nálam kb fél éve jelentkezett először és azóta havi szinten felbukkan bármit teszek.. abban bizom csak, hogy az idő fog rajtam segíteni.

[link]

[link]

Sziasztok!

Érdeklődöm, hogy nincs esetleg privát Facebook csoport a témában? Csodálkoznék...de hátha 😁

Sziasztok!

Sajnos egyre többen vagyunk és egyre többen küzdünk vele, viszont az nagyon jó, hogy beszélünk róla és megoszthatjuk egymással a tapasztalatainkat.

Bátran írjatok, itt mindig lesz aki meghallgat és jó tanácsokkal, tapasztalatokkal segít benneteket.

Nekem személy szerint is sokat segített lelkileg és testileg, hogy beszélhettem róla, ezenkívül sokat tanultam itt ebben a témában.

Mindenkinek kívánok tünetmentes Boldog Új Évet!

Sajnos ez alaposan meg tudja keseríteni az életünket és valóban inkább a lelki része a rossz. Nem merek testi kapcsolatot teremteni én sem, mert valóban nem akkor tör elő, mikor az embert valami " trauma " éri. Viszont nem tudom hogy lehet ezt közölni a partnerrel, holott lehet éppen ő is kűzd ezzel a problémával.

Mikor komolyabbra fordulna egy helyzet, akkor inkább kihátrálok. Iszonyatos teher ez, főleg amikor 3-4 nap tünetmentesség után újra jelentkezik. Előtte évekig szinte semmi.A férjem (6,5 évig voltunk együtt)nem kapta el. Semmi összefüggést nem látok. Rengeteg vitamint és Lizint is szedek, sőt teafaolajat belsőleg.

Nem vagyok már tinédzser, de azért nem adnám fel a szexuális életet, mert egyszer egy 2 éves kapcsolatban elkaptam ezt a nyomorult,de látom nem ritka betegséget.

Olyan jó lenne egy olyan társkereső, ahol ilyen vagy hasonló problémával rendelkező emberek bátran ismerkedetnének.

De ahogy látom, többségében vagyunk mi nők...