Generalizált szorongásban küzdők (és persze akik küzdöttek vele) fóruma :) (beszélgetés)

remélem ma jól vagytok, én kicsit igen:D

szép napot mindenkinek!!

puszi

Ehhez csak annyit fűznék hozzá,hogy néha az akarat és a kitartás édes kevés.

Arra jó,hogy ne hagyja el magát még jobban az ember,de sok esetben nem megy külső segítség nélkül.

Amúgy (ha jól emlékszem) a generalizált szorongást,mint diagnózis "csak" 6 hónap elteltével mondják ki.

Persze minden elkezdődik valahol,de akinek volt egy pánikrohama az még (szerencsére) nem pánikbeteg.

Nah de lényegtelen,nem is akarok én ebe belefolyni,azt észt meg végképp nem szeretném osztani,csak én naon is tudom,h miről szól ez a betegség.

Amikor én annak idején a padlón voltam naon,nem volt választási lehetőségem,h szedek e gyógyszert vagy sem(?)

Vagy h mit szedjek(?)

Szednem kellett,amit a pszichiáter felírt és slussz!

Különben,ha nem így tettem volna,lehet h már nem az élők sorait erősítem!

A hsz vége úgy mindenkihez szólt,nem konkrétan hozzád....

Menj el egy másik orvoshoz.

Közbe olvass rá neten,h mi a bipoláris zavar pontos meghatározása és gondold végig,h rád igazak e a tünetek vagy sem(?)

De mindenképpen keress fel szerintem egy másik orvost is,mert a bipoláris affektív zavar(ha most per pill jóra gondolok),akkor kezeletlenül nem gyerek játék.

Persze egyik betegség sem játék,de vannak azért kevésbé súlyosak,mint pl a szorongás,az sem súlyos.

Tudom,én is gad-os vagyok...:S

sziasztok! bár nem válaszolt senki nekem eddig, de azért megint megpróbálom hátha...:(

szorongok súlyosan 4 éve néha pánikrohamok, eddig rivotrilt meg antidepit kaptam rám, kb 5 félét próbáltak ki rajtam..most az új dokim kitalálta a bipoláris affektív zavart:O szorongáa mellé és arra írt lamolepet, meg napi 3 rivotrilt.

nekem eddig soha senki( 5 pszichiáter plusz egy hét kórház)nem mondta h bipoláris lennék...ez olyan ijesztó. a dokim szerint ez nehezen felismerhető és okozhat súlyos szorongásos tüneteket, de ugye eddig csak a szorongásomat kezelték, azért nem javultam nagyon. valaki, vélemény?????kérlek!

Igyekszem nem gondolni ezekre a goldokra :). Ha jól kelek reggel, akkor nagyon jól tudok figyelni órákon is, meg jól érzem megam, nem szorongok ... viszont ha olyan napom van, akkor mindegy mit akarok csinálni a gondolatok és a szorongás győz :(.

Ami érdekes még, hogy korábban nagyon visszahúzódó ember voltam, nem szerettem az emberek közelségét, minden helyzetben stresszeltem, ha csak pl. a tanárhoz kellett szólom. Most ezek enyhültek valamelyest, már az órákhoz is hozzászólok néha, az új sulimban is barátkozom ... de most jöttek az egyéb félelmek.

Szia!

Vissza szeretnél térni önmagadhoz? Bíznod és hinned kell magadban.

Decemberben lesz két éve, hogy volt egy óriási rosszullétem, szó szerint azt hittem meghalok. Ugyanaz mint Papilionak, a semmiből. Szédülés, hányinger, hasmenés, remegés, gyengeség érzés, zsibbadás, ájulás érzés és olyan szívverés, hogy a felsőn látszódott. Orvos...pánikroham, nyugtató..., majd ezt követően hónapokig erős idegegesség érzés és alvászavar, ami abban merült ki, hogy 2.5 hónapig nem aludtam szinte semmit. Orvos...semmi kóros. Pszichológus, 1 évig, alvásnapló, relax tréning, beszélgetés...jó volt, de igazából saját magamon segítettem és nem akartam gyógyszerfüggő lenni.

Minden nap megbeszéltem magammal, hogy én igen is meg fogok gyógyulni és azt hiszem sikerült. Néha érzek szorongást, de hát azt meg ki nem? :) Csak ne paráztasd be magad!!

Ügyes legyél :)

Igen 18 vagyok.

Hát a háziorvos küldött az ideggondozóba (sztk), és ott adtak egy időpontot nov. 2-ra szakorvoshoz (a táblája szerint pszichiáterhez). Amúgy a doki már a szorongással utalt be, és ott megerősítették. Majd november elején tudtok pontosabbat :), vagyis hogy mit akarnak velem kezdeni.

Figyu a nevedben a 93 a születési éved???

Mert ha igen, akkor 18 éves vagy...és akkor nagyon gáz , hogy ilyen gondolataid vannak, és szerintem valami jó pszichológushoz kéne menned...mert ezt egyedül nem tudod leküzdeni,de egy jó szakember rendbe rak hamar!!!!Ki az aki megállapította??Ő nem küldött pszichoterápiára???

Nem leszek túl kómás tőle? Mert mikor este 2 bogyót vettem be, akkor reggel felkelni sem bírtam :).

Hát igen, sajna ez tényleg így van. A haláltól nagyon félek, mindenben csak az látom, olyan rossz bele gondolni, hogy milyen lenne meghalni. Pedig hülység ezen rágódni, tudom, hisz utána úgy sem fogok ezen gondolkozni. De nem tudom átállítani a gondolataimat, főleg pl. mikor megyek az állomásra és azon gondokozom, milyen érzés lehet az ha egy vonat elcsap meg ilyenek. Akaratlanul jönnek az ilyen gondolatok. De leaglább az elmúlt napokban nem voltam rosszul a metrón :).

Csillus!

Próbáld meg a Nervenphleget kúrában szedni három hétig 3x1 vagy délelőtt 2x1 éjjelre 2 darab /napi négy lebontásban. De lényeg, ha nem jön a roham akkor is!!

Az én pszichiáterem azt mondta ez a dolog , mármint a szorongás olyan mint a 22 -es csapdája, félsz hogy jön, ezért figyeled hogy jön-e.Várod ezért kiváltod hogy megérkezzen...és a kör forog...a lényeg hogy megszakítsd a kört és ne félj, ezért ne figyeld hogy jön -e ...és ha nem figyeled nem jön:DDD

Nekem a Nerven bevált erre kúrában!!És nem szedtem semmi mást , ez is kihozott belőle, sok éve volt azóta nem estem vissza!!Ha érzem hogy olyasmi jön akkor veszek egy doboz Nervent ,és megcsinálom a kúrát...11 éve nem jött vissza:D

Én is próbáltam filmeket, de attól vagy csak rámjött egy enyhe szorongás/idegesség, vagy teljesen hidegen hagyott.

Én most az éjszaka átalvására egy darab gyógynövényes bogyót szedek (Nervenpflege), a három helyett, de ha ez használ akkor minek szedjek többet :). Ha nem veszem be akkor többször felkelek, szörnyen zavaros álmok gyötrönek, és másnap törött vagyok.

A citromfű tea tényleg jó :), bár a feszültséget nem oldotta, de töményen altat rendesen.

Most mikor elfogott a sírás de nem sikerült, akkor fogtam magam és kimentem a kutyával kergetőzni a hidegbe :), jó esett ... éreztem, hogyha ez nem jön ki akkor megint rosszul leszek.

Nálam is ott kezdődött a probléma, amikor már nem tudtam sírni :( nagyon ritkán nagyon kicsit sikerül, már direkt olyan filmeket rakok be...de valami blokkolja.

A Xanaxot nekem is felírta a doki, ha nem tudnám átaludni az éjszakát, kiváltottam, de azóta is bontatlanul figyel a szekrényben. Még a Frontin felétől is tök jól el tudtam aludni, kell a frásznak egy lórúgásnyi, ami kiüt egy napra.

Próbálgass ki mindenfélét, ami gyógynövényes és homeos, majd kitapasztalod, nekem egyszer sikerült egy citromfűteától is annyira lenyugodni, le kellett üljek, hogy el ne ájuljak :)

Eddig én hallgattam, és láttam hogy szenved. Azt hittem az elég ha van valaki, aki meghallgatja, de tévedtem, ez édes kevés. Mindig ugyan oda pottyan vissza, a megoldást kéne megtalálni a problémára, de hiába mondtam bármit csak azt mondta, hogy nekem könnyű beszélni, én nem vagyok benne a dologban. Úgyhogy ide tényleg olyan valaki kéne, akinek nem mondaná ezt, és megpróbálna változtatni :(. Ha pedig mondtam, hogy hagyjon a dolgaival (vagyis inkább csak enyhe célzást tettem rá), akkor azt mondta, hogy jó akkor soha többé nem mond semmi, és majd magába fojtja :( ... és emiatt szörnyen lelkiztem, meg persze féltettem.

Most leginkább egy kiadós sírásra lenne szükségem, de már 1,5 hónapja nem tudok sírni. Sokszor elkap a sírás, de nem jön ki igazán, csak a torkomban érzem azt a szorítás, amit akkor szoktam, ha nem akarok sírni és visszatartom.

Hát a mostanira végül kaptam Xanaxot, bár nem tetszett. Csak este vettem be, de akkor a gerincemből teljesen elment az erő, vagyis inkább a derekamból, szinte álni sem tudtam, meg olyan furi volt, nappal nem bírnám. Ha szedek majd valamit, akkor az szerintem homoepátiás lesz, bármennyire is nem hisznek benne az orvosok. Azt mondják, hogy ha használt, akkor tuti csak beképzeltem magamnak, de ha ez valóban így van, akkor inkább cukorkáról képzeljem az, hogy használ, mint kártékony gyógyszerkről :), a hatás úgyis ugyen az :).

Én sem szeretnék fizetős dokihoz menni, mert nem szeretném a családomat ezzel terhelni. Kíváncsi leszek az első alkalomra, ott majd nagyából eldől, hogy mennyire gyógyszerorientált az orvos.

Én anya támasza voltam egy nehéz időszakban, és emiatt borultam ki én is, most pedig félek, hogy ő mégjobban kilesz mert én rosszul lettem a dolog miatt :(. Szerintem neki is szüksége lenne pszichológusra, de nem akar elmenni, pedig szerintem ő sokkal rosszabb helyzetben van :(.

Huh értem, még jó, hogy mellette álltál, és legalább ha nem is az elején, de elcsíptétek a dolgot még mielőtt targédiába torkolott volna.

Azóta javult az állapota valamennyire? Vagy még csak most kezdte a gyógyszereket szedni?

Remélem én nem vagyok depressziós, vagy ilyesmi. Már egy ideje nem értékelem úgy a dologkat, mint korábban, és nem is élvezem, nem tudom mit várjak az élettől, nem érdekel jelen pillanatban semmi, mármint nem tudom mi legyek, mit szeretnék csinálni, és fáradt is vagyok, és nem tudok annyira koncentrálni. De ezek ugye betudhatók a szorongásnak?